Hysteroscopia (HSC)

Hiszteroszkópia (méhtükrözés) menete:

Olyan minimálisan invazív endoszkópos eljárás, ami a méh üregét teszi láthatóvá és lehetőséget biztosít az észlelt elváltozások eltávolítására, szövettani mintavételre. Diagnosztikus hiszteroszkópia során lehetséges a méhűr megtekintése, az operatív hiszteroszkópia során pedig az ismert kóros képleteket lehet eltávolítani.

Diagnosztikus beavatkozás javasolt kóros méhvérzés, meddőség, habituális vetélés bizonyos eseteiben. Operatív beavatkozás pedig a myoma, méhűri polyp eltávolítására alkalmas, de méhűri összenövések, septumok (sövények) megoldására, méhnyálkahártya eltávolítására is kíváló.

A műtét előtti teendők és kivizsgálás egyezik a laparoszkópia előtt alkalmazottakkal. Fontos különbség lehet a diagnosztikus hiszteroszkópia esetében, hogy nem feltétlenül szükséges általános érzéstelenítés, hanem rövid vénás narkózisben, esetleg helyi érzéstelenítésben is elvégezhető. Az operatív beavatkozásoknál a laparoszkópiához hasonlóan történik az érzéstelenítés is.

A hiszteroszkópia is speciális endoszkópos jártasságot és műszerparkot igényel. Itt is szükséges az endoszkóphoz csatlakoztatható fényforrás és videókamera, monitor. Az esetek túlnyomó részében a méh üregének kitágításához azt folyadékkal kell feltölteni, ehhez speciális folyadék és speciális műszer is szükséges, ami a foyladékot áramoltatja, az elfolyt folyadékot visszapótolja. Az operatív hiszteroszkópoknak munkacsatornájuk is van, amin keresztül sebészi manipulációra alkalmas eszközök vezethetők a méhűrbe illetve coaguálásra is alkalmas eszközök használhatók. Ilyen típusú készülék a pl. a rezektoszkóp.

Amikor a beteg a műtőasztalon fekszik és elaltatták az operatőr fertőtlenítést követően a méhnyakat feltágítja és a hiszteroszkópot enez keresztül lassan bevezeti, hogy közben az áramló folyadék a méhűrt kitágítsa. Ekkor lehetővé válik a méhűr megtekintése, az petevezetők szájadékának beazonosítása és az esetleges kóros elváltozások is látótérbe kerülhetnek. Ha operatív beavatkozás is tervben volt, akkor a méhnyakat kicsit tovább kell tágítani és a diagnosztikus eszközt a rezektoszkópra lehet cserélni ezt követően. A műtét végeztével az eszközök eltávolításra kerülnek.

A műtét után bizonyos főleg diagnosztikus beavatkozások esetén aznap távozhat a páciens, operatív beavatkozások után egyéjszakás megfigyelés indokolt lehetőleg másnap reggelig.

Hiszteroszkópia lehetséges gyakoribb szövődményei: itt is előfordulhatnak altatásból adódó általános műtéti szövődmények, de a speciális technikáknak vannak speciális kockázatai is (szerencsére ritkán fordul elő szövődmény): nyakcsatorna sérülése tágítás során, méhfal sérülés, vérzés. A méhfal sérülés abban az esetben kifejezetten súlyos, ha egyúttal hasűri szervek sérülése is felmerül (bél, húgyhólyag). Posztoperatív szövődményként kismedencei gyulladás fordul elő ritkán. Speciálisan az operatív hiszteroszkópiára jellemző veszély, hogy a méhűr műtét alatti tágan tartására alkalmazott folyadék a keringésbe kerül és keringési zavart, ioneltérést, neurológiai tüneteket okozhat. Ezért mindig figyelni kell a bevitt és a kifolyt folyadék különbségét. Ha a különbség 10000ml-t meghaladja, vagy a beavatkozás hossza az 1 órát átlépi, akkor a műtétet abba kell hagyni, akkor is, ha együlésben nem lehetett azt elvégezni addig.

Általánosságban elmondható, hogy a hiszteroszkópia biztonsággal alkalmazható eljárás, ami után a regeneráció kifejezetten gyors, kifejezett posztoperatív fájdalomra, tünetekre nem kell számítani.


ivarsejtbankbanner