Mioma

Myoma (leiomyoma uteri, fibroid)

A méhizom jóindulatú daganatos elváltozása, ami simaizom sejtekből épül fel. Sokszor többgócú, kemény, gömbszerű elváltozások képében figyelhetők meg, mely a méh falában az egészséges izomszövettől jó elkülönül. A női szervezet egyik leggyakoribb jóindulatú betegsége. Általában a fogamzóképes korban alakul ki, de menopauza után is fennállhat. Az esetek nagy része 40-50 éves korban fordul elő, a nők kb. 25%-át érinti. Növekedési üteme igen változó, akár rendkívül nagy méretűre is megnőhet. Rosszindulatú átalakulása előfordulhat, de ennek az esélye igen kicsi. A myoma kialakulásának pontos oka ismeretlen, az ösztrogén hormon szerepe tűnik elsődlegesnek. Ezt alátámasztják azok a megfigyelések, melyek a betegség gyakoribb előfordulását igazolják ösztrogén túlsúlyos állapotokban pl.: rendszeresen elmaradó tüszőrepedés. Megfigyelték továbbá azt is, hogy az ösztrogén szintjének csökkenésekor (pl.: menopauza, terhesség) a daganat mérete is csökkenhet.

A myomáknak több típusát különböztetjük meg elhelyezkedésük szerint:

  • Szubszerózus forma: a méh hashártya-borítéka alatt, a méh felszínén helyezkedik el.
  • Intramurális forma: a méh falában található.
  • Szubmukózus forma: a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el a méh üregéhez közel, esetleg azt deformálva.

 

A betegség diagnózisa nőgyógyászati tapintási lelet alapján és hüvelyi UH vizsgálat alapján legtöbbször kimondható. Ritkán speciális elhelyezkedés esetén egyéb képlakotó vizsgálatok is igénybe vehetők (CT, MRI).

Tünetek

A változatos elhelyezkedés és növekedési ütem, méret alapján az okozott tünetek is változatosak, súlyosságuk nem mindig áll egyenes arányban a myomagöb méretével, tehát kis méretű göb is okozhat pl. súlyos vérzészavart.

- Vérzészavar - elhúzódó és rendszertelen fájdalmas, görcsös menstruáció a myomák 40-50%- ánál jelentkezik

- Alhasi fájdalom – bizonytalan jellegű, vagy akár állandó is lehet.

  • Meddőség - a myoma elhelyezkedés alapján meggátolja a méhnyálkahártya megfelelő működését.
  • Vizelési nehézségek - a myoma nyomást gyakorolhat az egyes szervekre a kismedencében, és ezáltal akadályozza azok helyes működését.

 

Terhességi szövődmények - gyakoribb a vetélés, mert a méhben lévő daganat megakadályozhatja a beágyazódást és gátolja a terhesség megfelelő fejlődését. A szülsékor mechanikus akadályt képezhet, a magzat fekvési rendellenességei is gyakoribbak.

- Tünetmentesség is gyakran előfordul. Ez esetben is rendszeres nőgyógyászati kontroll szükséges kb. félévente.

Kezelése:

Tünetmentes kisméretű elváltozások nem igényelnek minden esetben kezelést, ha elhelyezkedésük nem okoz problémát, illetve növekedési tendencia nem figyelhető meg. Ellenkező esetben kezelés nélkül nem várható javulás. Létezik ún. embolizációs kezelés, de ennek hatékonysága és biztonságossága vitatott. Az „alternatív” módszerek (akupunktúra, talpmasszázs) eredményessége nem bizonyított, a bizonyítékokon alapuló modern orvoslás nem alkalmazza a myoma kezelésében.

A legjobb eredményeket a sebészi kezeléssel lehet felmutatni. Napjainkban a. laparoszkópos myoma eltávolítás a választandó módszer, mert így a méh megőrizhető későbbi gyermekvállalási szándék esetén és a kismedence anatómiai integritása is megmarad. A szövődményi ráta alcsonyabb a nyílt hasműtétnél vagy a radikális méheltávolításnál megfigyeltekhez képest.

A műtét a laparoszkópos műtéti technika általános ismertetésénél leírtakhoz hasonlóan történik, a méh falán a göb felett metszést ejtünk, a göböt kipreparáljuk és szükség szerint darabolva eltávolítjuk. A keletkezett sebet összevarrjuk.


ivarsejtbankbanner