Kockázatok, szövődmények

VESZÉLYEK, SZÖVŐDMÉNYEK ÉS KELLEMETLENSÉGEK:

manapság a sebészeti műtétek általában biztonságosak, gyógyító értékűek és nemegyszer életmentő jellegűek. Mindazonáltal, bármilyen típusú műtéti beavatkozás magával hordoz bizonyos veszélyt, amely a csekély szintűtől egészen a halálos kimenetelig terjedhet. Fontos, hogy Ön ismerje ezeket a lehetséges szövődményeket, mielőtt beleegyezését adná az Ön és kezelőorvosa által tervezett műtéthez. Az alábbiakban felsorolt lehetséges szövődményekkel nem megrémíteni, hanem tájékoztatni szeretnénk Önt, így is megkönnyítve döntését. Ezek azok az esetleg bekövetkező,előre nem tervezett reakciók, melyeket az Ön szervezete ad a műtéti beavatkozásra.

Túltöltési szindróma („TUR-szindróma"):

ha a hyszteroszkópia során használt töltőfolyadékból túl sok kerül a szervezetbe, előfordulhat, hogy a vér kémiai összetétele megváltozik, vagy a tüdőben ödéma folyadék halmozódik fel. Ez életveszélyes állapotot eredményezhet, de a folyadék-beáramlás gondos felügyeletével csaknem minden esetben megelőzhető.

Fertőzés:

a szövetek kis fokú bakteriális vagy egyéb fertőző ágenssel történő érintkezése mindig bekövetkezik, ha sebzést ejtünk, vagy valamilyen műszert vezetünk a test belsejébe. Az esetek legnagyobb többségében, a szervezet természetes védekezőképessége gond nélkül legyőzi ezt az állapotot. Ritkán fertőzés jöhet létre a sebben, a hasüreg belsejében, vagy ez tovaterjedhet a vérben. Ilyenkor antibiotikumokat adunk, kivételesen további műtéti beavatkozásra lehet szükség a fertőzés leküzdéséhez. A bemetszés helyén fellépő fertőzések egy bizonyos fajtája –ezt egy speciális, ritka baktérium okozza- a környező szövetekre is ráterjedhet; sajnos torzító heg-képződéssel gyógyulhat, igen súlyos formája pedig halálos is lehet. Ilyen fertőzés Magyarországon csak néhány esetben fordult elő. A vérbe is bejutó fertőzések különösen súlyos szövődményt jelentenek, és az úgynevezett szeptikus sokkot okozhatják; az ilyen betegek kb. fele sajnos nem éli túl ezt a szövődményt.

Vérzés:

A vérerek átvágása vérzést okoz, ez mindenfajta műtéti beavatkozásnál így történik. A fellépett vérzés általában nehézség nélkül megszüntethető. Bizonyos esetekben az elvesztett vér mennyisége azonban megköveteli, hogy vérátömlesztéssel pótoljuk azt. Ha vérátömlesztés válik szükségessé, esetlegeses májgyulladás (hepatitis) és AIDS-fertőzés válik lehetségessé. Tudni kell azt is, hogy a vérbankok igen biztonságos és megbízható teszteket végeznek a fenti két betegség kiszűrésére; de nincs abszolút biztonságos módszer a transzfúzió esetleg lehetséges egyéb szövődményeinek kizárására, melyek közül némelyik igen súlyos, kivételes esetben akár halálos is lehet. Minden műtét után, az ún. posztoperatív szakban felléphet a műtét során még nem észlelhető vérzés, ezt műtéti utóvérzésnek nevezzük, ez gyakran csak ismételt műtéti beavatkozással szüntethető meg.

Gyógyszer-mellékhatások:

elképzelhető, hogy egyes gyógyszerekre nem várt allergiás reakció lép fel; némely esetben a várt hatás nem következik be; ritkán az alkalmazott gyógyszer egyéb, előre nem látható panaszokat okozhat. Fontos, hogy kezelőorvosát tájékoztassa arról, hogy mely gyógyszerekkel volt korábban bármely problémája; valamint arról, hogy jelen pillanatban milyen gyógyszereket szed, beleértve a recept nélkül kapható készítményeket (pl. fájdalomcsillapítók, görcsoldók ) is.

Az altatással kapcsolatos mellékhatások:

a hasüreg feltöltéséhez használt széndioxid a hashártyán keresztül a vérbe szívódik fel; rendkívül nagy mennyiségben esetleg szívritmuszavart, még ritkábban szívmegállást okozhat. Ennek megelőzésére az altatásért felelős orvos (az aneszteziológus ) a műtét előtt egy csövet ( tubust ) vezet a légcsőbe, ennek segítségével a műtét alatt oxygént pumpál a tüdőbe, és eltávolítja a fölösleges széndioxidot. A műtét után enyhe torokfájás vagy rekedtség léphet fel. Egyes ritka esetekben előfordulhat, hogy az Ön szervezete a szokásostól eltérően reagál az érzéstelenítéshez és altatáshoz használt gázokra, gyógyszerekre vagy más módszerekre. Igen ritka esetekben kóma vagy halálos szövődmény is előfordulhat. Az altatóorvos meg fogja Önnel beszélni az érzéstelenítés részleteit, valamint válaszolni fog az Önben felmerült kérdésekre. Az altatás, valamint a műtét utáni állapotát még folyamatosan figyelni fogjuk a posztoperatív őrző kórteremben.

Az erek gyulladása és elzáródása:

az erek vérrög által okozott elzáródását trombózisnak, gyulladását flebitisznek nevezzük, ha a fenti történések együttesen jelentkeznek, tromboflebitiszről beszélünk. Ennek kezelésére bizonyos esetekben alvadásgátló gyógyszereket és antibiotikumokat használunk.

A véralvadékok leszakadhatnak eredeti helyükről, majd elsodródhatnak onnan, így károsíthatnak más szerveket is. (Ebben az esetben embóliáról beszélünk) Az agy véralvadék okozta károsodását stroke-nak nevezzük, és esetleg átmeneti vagy maradandó agysérülést okozhat. A szívet vagy a tüdőt elzáró nagy alvadék szívelégtelenséget, súlyosabb esetben halált is okozhat. Tudnunk kell, hogy az ilyen szövődmények igen ritkák. Érdemes tudni, hogy a trombo-embóliás meg-betegedések gyakran egy veleszületett genetikai eltérés kapcsán alakulnak ki. Ezért nagyon fontos, hogy kezelőorvosát és az altatóorvost tájékoztassa, ha családjában előfordult már ilyen jellegű megbetegedés.

Más szervek sérülése:

laparoszkópia és laparotomia során egyaránt sérülhetnek más, a hasüregben elhelyezkedő szervek, mint pl. méh, petefészek, petevezető, erek, belek, a húgyhólyag vagy a húgyvezeték. Ilyen esetekben további műtét válhat szükségessé, melyet az adott szakterület specialistája végez, és az ápolás jelentős mértékben meghosszabbodhat. Vannak olyan állapotok, betegségek (pl. rosszindulatú daganatok, endometriózis, súlyos gyulladások ) melyek műtétje során a belső női nemi szervekhez igen közel elhelyezkedő más szervek ( belek, húgyhólyag, erek, idegek ) elkerülhetetlenül a műtét részeivé válnak, esetleg ezáltal maradandóan megváltozik működésük. A műtét ilyen jellegű kiterjesztésének szükségességéről az operáció során az Ön orvosa dönt. Minden laparoszkópos beavatkozás előtt figyelembe kell venni, hogy néhány esetben a beavatkozást esetleg laparotomiás (nyitott hasműtét ) úton lehet befejezni, erre akkor kerül sor, ha a műtét során talált elváltozás nem oldható meg biztonsággal laparoszkópiával, vagy esetleg valamely melléksérülés teheti ezt szükségessé.

Ideggyógyászati szövődmények:

Az anesztézia vagy a műtét esetlegesen enyhe vagy súlyos ideggyógyászati komplikációkat okozhat, beleértve a halálos kimenetelt is. Tudnunk kell, hogy ezek valószínűsége kifejezetten ritka. A laparotomiás metszés körül néha csökkent érzés vagy paresztézia (kóros érzékelés) alakulhat ki annak következtében, hogy a bemetszés során károsodhatnak a kis felszínes érzőidegek. Ez az érzékelési zavar általában spontán elmúlik és visszatér az eredeti állapot, hetek, néha hónapok múltán. A hasfali feltárók nyomása miatt esetlegesen az alsó végtagok gyengesége következhet be, mely néhány hét alatt megszűnik. Laparoszkópia során szokatlan, de nem teljesen kizárt az idegek nyomása következtében fellépő hasfali érzészavar, vagy még ennél is ritkábban alsó végtagi gyengeség. Ez az általában spontán megszűnő eltérés néhány hétig tarthat.

Egyéb veszélyek:

Azt mondhatjuk, hogy csaknem lehetetlen felsorolni minden olyan veszélyt, szövődményt vagy nem várt elváltozást, mely egy műtéti beavatkozás során felléphet. Minden műtét egyedi, különbözik a többitől. Még abban az esetben is jelentkezhet váratlan szövődmény, ha egy egyébként teljesen egészséges fiatal pácienst a legjobban képzett sebész és aneszteziológus operál. A súlyos szövődmények kifejezetten ritkák, de a legtöbb esetben előre nem jósolhatók. Egyetlen orvos sem fog szándékosan szövődményt előidézni! Nagyon fontos, hogy mindenki, aki beleegyezik abba, hogy betegségét műtéttel gyógyítsák, megértse azt, hogy a szövődmények lehetőségét is el kell fogadja. Ha további kérdései merülnének fel műtétjével kapcsolatban, szeretne a fentieknél bővebben hallani a lehetséges komplikációkról, természetesen örömmel állunk rendelkezésére.


ivarsejtbankbanner