Donáció helyett saját petesejtből megfogant kisbaba? – Lehetséges!

Míg Klári elmeséli történetüket, a 8 hetes Kitti szunyókálással tölti a délelőttöt.

Klári és Zsolt története 13 éve kezdődött, akkor házasodtak össze és mivel nagyon vágytak gyermekre, rögtön el is kezdődött a „babaprojekt". Türelmesek voltak, mert Klári és testvére is csak hosszú idő után érkeztek meg a családba. Mivel Klárinak korábban is voltak nőgyógyászati panaszai és a várt gyermek késlekedése is aggasztotta már, orvosa tanácsára ismét kivizsgáltatta magát.

Több meddőségi központban is megfordult, míg az egyik helyen kiderült, hogy mindkét petevezetéke elzáródott és műtétre van szükség. Szerencsére a műtét során az egyik petevezeték átjárhatóságát sikerült helyreállítani és az ekkor felfedezett endometriózist is sikeresen megoperálták. Klári megpróbáltatásai itt nem értek véget, mivel újabb vizsgálatok és beavatkozások során méhűri polip és mióma eltávolítására is szükség volt. A további kivizsgálások inzulin rezisztenciát mutattak ki, amelyre Klári gyógyszereket kapott, de azok mellékhatásaként nagyon feszültnek érezte magát és olyan hangulatváltozásokon ment keresztül, amelyek megterhelték a párkapcsolatát is. „A Versys-en kívül egyik központ sem vett igazán komolyan. Éreztem, hogy valami nem stimmel, hiszen a beültetést követően 7-10 kg-okat híztam, amit sehogy sem tudtam leadni. A kezeléseket 55 kg-mal kezdtem a Versysbe már 87 kg-mal érkeztem." De ne szaladjunk előre a történetben!

A második lombikkezelés után Klári terhességi tesztje a pár legnagyobb örömére pozitív lett, de sajnos rövid idő múlva ismeretlen okból vége szakadt a várandósságnak. Mivel ez a veszteség nagyon megterhelte őket, így két évet követően vágtak bele a következő programba a legnagyobb budapesti lombikbébi központban. Az újabb vizsgálatok petefészek kimerülést jeleztek előre, Klári AMH szintje 0,2 volt 35 évesen, így ott nem vállalták a kezelést.

A sok kudarc miatt Klári és férje már a petesejt donáción gondolkodtak, így javasolták nekik a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetet. A pár alaposan „felmérte" a hazai és külföldi lehetőségeket és beszerzett minden szükséges információt, hogy meghozhassák a számukra optimális döntést. Hosszas tájékozódást követően végül elfogadták a tanácsot, és a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetre és Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialistára esett a választásuk.

Klári korábbi tapasztalatai alapján a petesejt donáció konkrét kérésével érkezett a Versys Klinikára, de Dr. Vereczkey Attila a korábbi leleteket és kezelési terveket átvizsgálva azt javasolta, hogy legyen még türelmes, első körben fókuszáljanak arra, hogy őt meggyógyítsák és csak akkor lépjenek tovább a donáció irányába, ha elkerülhetetlenné válik. Számos vizsgálat után egy újabb műtét során a méh külső faláról egy férfi ökölnyi miomát, a hasüregben endometrium plackokat távolítottak el és a méh belső falát is átnézték, valamint 12 év után újra ellenőrizték a petevezetékek átjárhatóságát. Klári elmondása szerint nagyon sokat jelentett számára az, hogy az ő igényeihez és elvárásaihoz igazították a kezelést. Figyelembe vették a korábbi vizsgálati és műtéti eredményeket, tapasztalatokat és nem egy „első lombikos" protokollra állították rá, hogy megkaphassa az esélyt arra, hogy saját petesejtből születhessen gyermekük. A Versys Klinikán került először sor genetikai vizsgálatra, amely kimutatta, hogy Klárinak trombózis hajlama van, amely megmagyarázhatta a korábbi kudarcokat is. Természetesen Klári férjét is alaposan kivizsgálták, és csak akkor kezdtek bele az újabb lombikprogramba, amikor az mindkettejük számára optimálisnak bizonyult.

Klári és Zsolt nagyon bizakodtak a sikerben és mindent meg is tettek annak érdekében, hogy a legjobb esélyekkel induljanak. Ennek fényében különösen szíven ütötte őket az, hogy csak három tüsző érett meg. „Az asszisztensek és Nagy Viktória főnővér tartották bennem a lelket és bízattak, hogy higgyem el, most minden rendben lesz, megérkezik végre a baba a családba". A pár feszülten készült a petesejt leszívásra, ami pont a 13. házassági évfordulójukon volt. „Így utólag belegondolva, Kitti a legszebb évfordulós ajándék volt mindkettőnknek." Ezt követően három petesejtet termékenyítettek meg és a klinikai genetikus javaslatára Kláriék elvégeztették a PGD-A vizsgálatot, hogy biztosak legyenek abban, hogy kromoszóma-számbeli rendellenességektől mentes embrió kerül visszaültetésre az anyaméhbe. A vizsgálat kimutatta, hogy a három embrióból kettő hordoz kromoszóma-számbeli rendellenességet, így egy embrió került visszaültetésre. Klári elmondta, hogy nagyon fontosnak tartotta azt, hogy a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben megfelelő indikáció esetén elvégezték ezt a genetikai vizsgálatot. „A szépség önmagában nem jelent semmit. Ha valaki szép kívülről, az nem mond el semmit a belső tulajdonságairól. Az embriók esetében is fontos, hogy ne csak a külső alapján ítéljék meg azok életképességét, hanem valós ismeretet szerezzenek róluk és így kerüljön kiválasztásra az, amelyet visszaültetnek az anyaméhbe."

A pár örömére a visszaültetett embrió megtapadt. Klárinak a trombózisra való hajlama miatt a terhesség 12. hetéig véralvadásgátló gyógyszert kellett szednie és terhességi cukorbetegség is kialakult, de ezen kívül nem volt semmilyen komplikáció és egy problémamentes, boldog várandósság után 2015 elején megszületett Kitti.

Klári elmondása szerint nagyon sokat segített neki az, hogy Dr. Vereczkey Attila és Dr. Fazekas Anita végig mellette álltak, figyeltek rá és a támogatták. „Meghallgattak, nyitottak voltak a kérdéseimre, kéréseimre, és ha érezték, hogy valamivel nem értek egyet, akkor olyan megoldást kerestek, amely számomra is elfogadható volt". Sokat segített a pszichológiai támogatás és az a relaxációs hanganyag is, amelyet a klinika pszichológusa, Higi Vera állított össze Klárinak, ahogy az is, hogy igyekezett pozitív irányba terelni a gondolatait. „Nagyon tudatos és eltökélt voltam, arra törekedtem, hogy pozitívan lássam a dolgokat és amint valami negatív gondolat jutott az eszembe, meghallgattam a Happy című számot és így sikerült túllépnem ezeken a nehezebb pillanatokon."

Klári azt is elmondta, hogy anyagilag megterhelő volt számukra az állami finanszírozás nélküli lombikprogramban való részvétel, de a folyamat kíméletessége, a professzionalizmus és a boldog végeredmény igazolta a költségeket.

Visszatekintve az általa megtett hosszú útra, Klári azt tanácsolja a hozzá hasonló helyzetben levő pároknak, hogy sose adják fel, a legnehezebb helyzetekből is fel lehet, fel kell állni! Persze fontosak az anyagiak, de ha nem érzi jó helyen magát egy pár, akkor tovább kell menni, másik orvost kell keresni, nem szabad az időt húzni. „A nők gyakran magukra veszik az egész procedúra súlyát, különösen, ha náluk van a probléma. Nyíltan kell beszélni mindenről és el kell fogadni, hogy a férfiak számára is nagyon frusztráló lehet a helyzet. A férjem volt az én pufferem. Megállapodtunk abban, hogy mindig figyelmeztet arra, ha bármi olyat teszek vagy gondolok, ami szabotálhatja a folyamatot (nem jól étkezem, keveset mozgok – cukrom miatt fontos volt -, túlságosan feszült vagyok, aggodalmaskodom, mártírkodom és olyan dolgokat is elvállalok mind otthon mind a munkahelyemen, ami túlságosan megterhelő fizikailag vagy lelkileg. Nálunk ez nagyon bevált. Nekem annyi volt a dolgom, hogy tudatosítsam magamban, hogy azért szól nekem, mert segíteni akar és csak a jó szándék vezeti."

Kláriék azóta a kisgyermekes családok boldog mindennapjait élik. „Kitti féltett baba, nagyon vártuk és a szülés óta szinte el sem váltunk. Hagyom, hogy csüngjön rajtam, mind a hárman nagyon élvezzük, hogy végre együtt lehetünk! A férjem mindenben támogat és számomra az a legnagyobb elismerés, hogy szerinte én most vagyok igazán egyben."

*A pár kérésére keresztnevüket megváltoztattuk, minden más megfelel a valóságnak. Ezúton is köszönjük pácienseink beszámolóját és hozzájárulását ahhoz, hogy történetüket mások is megismerhessék.


ivarsejtbankbanner