Mioma

Myoma (leiomyoma uteri, fibroid)

A méhizom jóindulatú daganatos elváltozása, ami simaizom sejtekből épül fel. Sokszor többgócú, kemény, gömbszerű elváltozások képében figyelhetők meg, mely a méh falában az egészséges izomszövettől jó elkülönül. A női szervezet egyik leggyakoribb jóindulatú betegsége. Általában a fogamzóképes korban alakul ki, de menopauza után is fennállhat. Az esetek nagy része 40-50 éves korban fordul elő, a nők kb. 25%-át érinti. Növekedési üteme igen változó, akár rendkívül nagy méretűre is megnőhet. Rosszindulatú átalakulása előfordulhat, de ennek az esélye igen kicsi. A myoma kialakulásának pontos oka ismeretlen, az ösztrogén hormon szerepe tűnik elsődlegesnek. Ezt alátámasztják azok a megfigyelések, melyek a betegség gyakoribb előfordulását igazolják ösztrogén túlsúlyos állapotokban pl.: rendszeresen elmaradó tüszőrepedés. Megfigyelték továbbá azt is, hogy az ösztrogén szintjének csökkenésekor (pl.: menopauza, terhesség) a daganat mérete is csökkenhet.

A myomáknak több típusát különböztetjük meg elhelyezkedésük szerint:

  • Szubszerózus forma: a méh hashártya-borítéka alatt, a méh felszínén helyezkedik el.
  • Intramurális forma: a méh falában található.
  • Szubmukózus forma: a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el a méh üregéhez közel, esetleg azt deformálva.

 

A betegség diagnózisa nőgyógyászati tapintási lelet alapján és hüvelyi UH vizsgálat alapján legtöbbször kimondható. Ritkán speciális elhelyezkedés esetén egyéb képlakotó vizsgálatok is igénybe vehetők (CT, MRI).

Tünetek

A változatos elhelyezkedés és növekedési ütem, méret alapján az okozott tünetek is változatosak, súlyosságuk nem mindig áll egyenes arányban a myomagöb méretével, tehát kis méretű göb is okozhat pl. súlyos vérzészavart.

- Vérzészavar - elhúzódó és rendszertelen fájdalmas, görcsös menstruáció a myomák 40-50%- ánál jelentkezik

- Alhasi fájdalom – bizonytalan jellegű, vagy akár állandó is lehet.

  • Meddőség - a myoma elhelyezkedés alapján meggátolja a méhnyálkahártya megfelelő működését.
  • Vizelési nehézségek - a myoma nyomást gyakorolhat az egyes szervekre a kismedencében, és ezáltal akadályozza azok helyes működését.

 

Terhességi szövődmények - gyakoribb a vetélés, mert a méhben lévő daganat megakadályozhatja a beágyazódást és gátolja a terhesség megfelelő fejlődését. A szülsékor mechanikus akadályt képezhet, a magzat fekvési rendellenességei is gyakoribbak.

- Tünetmentesség is gyakran előfordul. Ez esetben is rendszeres nőgyógyászati kontroll szükséges kb. félévente.

Kezelése:

Tünetmentes kisméretű elváltozások nem igényelnek minden esetben kezelést, ha elhelyezkedésük nem okoz problémát, illetve növekedési tendencia nem figyelhető meg. Ellenkező esetben kezelés nélkül nem várható javulás. Létezik ún. embolizációs kezelés, de ennek hatékonysága és biztonságossága vitatott. Az „alternatív” módszerek (akupunktúra, talpmasszázs) eredményessége nem bizonyított, a bizonyítékokon alapuló modern orvoslás nem alkalmazza a myoma kezelésében.

A legjobb eredményeket a sebészi kezeléssel lehet felmutatni. Napjainkban a. laparoszkópos myoma eltávolítás a választandó módszer, mert így a méh megőrizhető későbbi gyermekvállalási szándék esetén és a kismedence anatómiai integritása is megmarad. A szövődményi ráta alcsonyabb a nyílt hasműtétnél vagy a radikális méheltávolításnál megfigyeltekhez képest.

A műtét a laparoszkópos műtéti technika általános ismertetésénél leírtakhoz hasonlóan történik, a méh falán a göb felett metszést ejtünk, a göböt kipreparáljuk és szükség szerint darabolva eltávolítjuk. A keletkezett sebet összevarrjuk.

Bővebben...

Polip

Méhpolyp (méhtest polyp, polypus endometrialis):

A méh üregben kialakuló polip jóindulatú növedék, amely a méh nyálkahártyájának a méhűr felé bedomborodó túltengése. Ritkán méhtestrák kialakulhat belőle. Általában a menopauza körül fordul elő. Kialakulásának oka ismeretlen, feltételezések szerint hormonális, illetve gyulladásos folyamatokra vezethető vissza. Tünetei lehetnek rendszertelen hüvelyi vérzés, hüvelyfolyás, közösülés utáni vérzés, erős menstruációs vérzés.

A tünetek kivizsgálásakor a betegség gyanúját hüvelyi UH vizsgálat vetheti fel, ilyen esetekben az elváltozás szövettani tisztázása indokolt. A legújabb megfigyelések szerint a diagnosztizálás legbiztosabb módja a hiszteroszkópia, mert sokkal pontosabb arányban mutatja ki egyértelműen a betegség fennállását, mint az ultrahangvizsgálat ahol sokszor a submucosus myomagöbtől történő megkülönböztetés okoz nehézséget. Hiszterszkópia során a polyp pontos helyzete is egyértelműen megítélhető, valamint célzott mintavétel is lehetséges.

Amennyiben a méhtestpolyp betegséget a szövettani vizsgálat egyértelműen igazolja a kezelés módjaként az operatív hiszteroszkópia (rezektoszkópia) az elsődlegesen választandó módszer.

Kiújulása viszonylag gyakori, ezért műtét után is szükség van a rendszeres kontrollvizsgálatokra.

A polip gyógyítási lehetőségeiről érdeklődjön klinikánkon.

Bővebben...

Hysteroscopia (HSC)

Hiszteroszkópia (méhtükrözés) menete:

Olyan minimálisan invazív endoszkópos eljárás, ami a méh üregét teszi láthatóvá és lehetőséget biztosít az észlelt elváltozások eltávolítására, szövettani mintavételre. Diagnosztikus hiszteroszkópia során lehetséges a méhűr megtekintése, az operatív hiszteroszkópia során pedig az ismert kóros képleteket lehet eltávolítani.

Diagnosztikus beavatkozás javasolt kóros méhvérzés, meddőség, habituális vetélés bizonyos eseteiben. Operatív beavatkozás pedig a myoma, méhűri polyp eltávolítására alkalmas, de méhűri összenövések, septumok (sövények) megoldására, méhnyálkahártya eltávolítására is kíváló.

A műtét előtti teendők és kivizsgálás egyezik a laparoszkópia előtt alkalmazottakkal. Fontos különbség lehet a diagnosztikus hiszteroszkópia esetében, hogy nem feltétlenül szükséges általános érzéstelenítés, hanem rövid vénás narkózisben, esetleg helyi érzéstelenítésben is elvégezhető. Az operatív beavatkozásoknál a laparoszkópiához hasonlóan történik az érzéstelenítés is.

A hiszteroszkópia is speciális endoszkópos jártasságot és műszerparkot igényel. Itt is szükséges az endoszkóphoz csatlakoztatható fényforrás és videókamera, monitor. Az esetek túlnyomó részében a méh üregének kitágításához azt folyadékkal kell feltölteni, ehhez speciális folyadék és speciális műszer is szükséges, ami a foyladékot áramoltatja, az elfolyt folyadékot visszapótolja. Az operatív hiszteroszkópoknak munkacsatornájuk is van, amin keresztül sebészi manipulációra alkalmas eszközök vezethetők a méhűrbe illetve coaguálásra is alkalmas eszközök használhatók. Ilyen típusú készülék a pl. a rezektoszkóp.

Amikor a beteg a műtőasztalon fekszik és elaltatták az operatőr fertőtlenítést követően a méhnyakat feltágítja és a hiszteroszkópot enez keresztül lassan bevezeti, hogy közben az áramló folyadék a méhűrt kitágítsa. Ekkor lehetővé válik a méhűr megtekintése, az petevezetők szájadékának beazonosítása és az esetleges kóros elváltozások is látótérbe kerülhetnek. Ha operatív beavatkozás is tervben volt, akkor a méhnyakat kicsit tovább kell tágítani és a diagnosztikus eszközt a rezektoszkópra lehet cserélni ezt követően. A műtét végeztével az eszközök eltávolításra kerülnek.

A műtét után bizonyos főleg diagnosztikus beavatkozások esetén aznap távozhat a páciens, operatív beavatkozások után egyéjszakás megfigyelés indokolt lehetőleg másnap reggelig.

Hiszteroszkópia lehetséges gyakoribb szövődményei: itt is előfordulhatnak altatásból adódó általános műtéti szövődmények, de a speciális technikáknak vannak speciális kockázatai is (szerencsére ritkán fordul elő szövődmény): nyakcsatorna sérülése tágítás során, méhfal sérülés, vérzés. A méhfal sérülés abban az esetben kifejezetten súlyos, ha egyúttal hasűri szervek sérülése is felmerül (bél, húgyhólyag). Posztoperatív szövődményként kismedencei gyulladás fordul elő ritkán. Speciálisan az operatív hiszteroszkópiára jellemző veszély, hogy a méhűr műtét alatti tágan tartására alkalmazott folyadék a keringésbe kerül és keringési zavart, ioneltérést, neurológiai tüneteket okozhat. Ezért mindig figyelni kell a bevitt és a kifolyt folyadék különbségét. Ha a különbség 10000ml-t meghaladja, vagy a beavatkozás hossza az 1 órát átlépi, akkor a műtétet abba kell hagyni, akkor is, ha együlésben nem lehetett azt elvégezni addig.

Általánosságban elmondható, hogy a hiszteroszkópia biztonsággal alkalmazható eljárás, ami után a regeneráció kifejezetten gyors, kifejezett posztoperatív fájdalomra, tünetekre nem kell számítani.

Bővebben...

Laparoscopia (LSC)

Laparoszkópia: a diagnosztikus laparoszkópia során a kismedencében és a hasüregben lévő szervek közvetlenül megtekinthetők egy laparoszkóp nevű optikai eszköz segítségével. A beavatkozás első lépéseként egy vékony tűt (Veress-tű) vezetünk a hasüregbe, melyen keresztül széndioxid gázt töltünk , így a hasüreget a gázon keresztül tekinthetjük meg. A műtét végén a széndioxodot kieresztjük a hasüregből. Ennek ellenére egy kis mennyiségű gáz visszamaradhat, mely a hasüreg felső részében, a vállban vagy a nyakban fájdalmat okozhat a rekeszizom (ez egy, a tüdő alatt elhelyezkedő izom ) ingerlése miatt. A széndioxid betöltése után a tűt eltávolítjuk, és a köldökben vagy az alatt ejtett kis (1,2-1,5 cm ) nyíláson keresztül egy hegyes eszközt- a trokárt vezetünk be a hasüregbe; ennek hüvelyén keresztül helyezzük be az optikát (a laparoszkópot). Ezután két vagy három kis metszést (1-2 cm ) ejtünk a hasfalon (a szeméremszőrzet felső határa fölött ), hogy ezeken keresztül helyezzük be azokat a műszereket, melyek a hasüregi szerveken történő manipulációhoz szükségesek. Az ezután következő lépések attól függenek, hogy a műtét első részében mit találtunk a hasüregben. Ha semmilyen kóros elváltozás nincs, az eszközöket eltávolítjuk. Ha az orvos megítélése szerint a kezelés ugyanazzal a laparoszkópos eszközzel folytatható, a talált elváltozást megpróbálja meggyógyítani (megoperálni).

Az operatív lapaoroszkópia olyan műtéti eljárás, melynek segítségével az endometriózis, pete-vezető és petefészek-elváltozások (összenövések, egyes jóindulatú daganatok ), myomák, méhen kívüli terhesség, bizonyos méhet érintő elváltozások megoldhatók; ehhez további eszközöket kell a hasüregbe helyezni a fent leírt kis hasfali segédmetszéseken keresztül.

Laparotomia: a laparotomia olyan, nagy műtétnek minősülő beavatkozás, melyhez a hasfalon egy 7-15 cm-es metszést ejtünk , s így lehetővé válik a kismedencében elhelyezkedő szervek közvetlen ellátása. A behatolás lehet függőleges vagy vízszintes irányú. Az elhatározás, hogy laparotomia útján végzünk el egy műtétet, rendszerint már a műtét megkezdése előtt megtörténik; lehetséges azonban, hogy a diagnosztikus laparoszkópia során talált betegség természete kívánja meg a laparotomiára történő áttérést, vagy egy esetleges szövődmény teszi azt szükségessé.

Bővebben...

Az endoszkópos műtétek menete

Laparoszkópia menete:

Fontos a műtét megfelelő időzítése, általában a menstruáció utáni napokban, a ciklus első felében szoktuk tervezni a műtétet.

A minimálisan invazív módszer ellenére szükségesek elővizsgálatok a diagnosztikus, vagy operatív céllal tervezett laparoszkópos beavatkozás előtt. Ezek a vizsgálatok egy belgyógyászati szempontból egészséges személynél:

  • labor
  • vércsoport meghatározás, ellenanyag szűrés
  • mellkasi RTG vizsgálat
  • EKG
  • altatóorvosi vizsgálat (leletek birtokában egy általános fizikális vizsgálat)
  • egyéb kiegészítő vizsgálatok a páciens állapotának megfelelően

Laparoszkópos műtéteket általában ún. “egynapos ellátás” keretében el lehet végezni, ami azt jelenti, hogy a műtét napján reggel jelentkezik a beteg éhgyomorra (előző este még lehet vacsorázni, de aznap már inni sem szabad).  Ha az operáló orvos, vagy az altatóorvos korábban speciális előkészítést nem javasolt, akkor különösebb tennivaló nincsen. Fontos az ékszerek és főleg a testékszerek eltávolítása, szájban lévő piercing az altatást, köldök vagy intim piercing a műtétet akadályozhatják és szövődmény forrást jelenthetnek. Műtét megkezdése előtt a húgyhólyagot ki kell üríteni. A műtét kezdete előtt a beteget műtősfiú a műtőasztarlra fekteti a kivitelezni kívánt műtéthez optimális testhelyzetben.  Ezt követően az altatóorvos és asszisztense az alkar vénájába vezetett vékony csövön keresztül altatószereket és izomlazító szereket adnak be, a beteg elalszik, fájdalmat, kellemetlenséget egyáltalán nem érez. A megfelelő lélegeztetés biztosítására ezután tubust vezetnek be a légcsőbe. Ekkor a műtétet végző orvos és asszisztense fertőtlenítik és izolálják a műtéti területet. A műtősnő addigra előkészíti a steril műszereket, melyek az elvégzendő beavatkozáshoz szükségesek. Ez az előkészület laparoszkópos műtét esetén hosszabb folyamat, hiszen a hasüreget gázzal fel kell tölteni, hogy legyen hely a műtét elvégzéséhez, fényforrást kell alkalmazni, hiszen nem nyílt technikáról van szó, ahol közvetlenül műtő lámpa tudná megvilágítani a kérdéses régiót. Ugyanez a magyarázata annak, hogy az operatőr nem látja közvetlenül a szervet, amin a beavatkozást végzi, a képet a hasüregből videokamera továbbítja monitorra. A speciális technika azt jelenti, hogy a műszerek is speciálisak, a hagyományos sebészati eszközök nem alkalmasak laparoszkópia elvézésére. Ezért szükséges a műtő és az eszközök előkészítése jóval azelőtt, hogy a beteg a helységbe megérkezne.

Fontosabb műszerek, eszközök:

  • insufflator készülék (hasüregbe a gáz beáramoltatásáért felelős)
  • fényforrás, fénykábel, videokamera, amelyek az endoszkópos eszközhöz illeszthetők
  • monitor
  • trokár (ezen keresztül visszük a hasüregbe a laparoszkópot és a műtéti eszközöket)
  • szívó-mosó berendezés
  • coaguláló eszközök
  • daraboló eszközök
  • sebészi eszközök

Az előkészületeket követően az operatőr a köldökgyűrű alsó részén 10-15 mm-es metszést ejt, itt vezeti be a trokárt, amin keresztül a hasüreget gázzal feltölti (CO2), vagy történhet a feltöltés úgy is, hogy egy vékony speciális tűt (Veress tű) szúr be először a hasfalon keresztül és a trokárt csak akkor vezeti be, amikor a hasüreget a gáz már feltöltötte. A trokáron keresztül bevihatő a laparoszkóp, amivel a hasűri szerveket meg lehet tekinteni. Ha a műtéthez szükséges 2-3 segédtrokár is bevezethető a “bikini vonal” magasságában a bőrön ejtett kb. 1 cm-es metszéseken keresztül. Ez a művelet már láthatóvá tehető és ellenőrizhető a monitoron.

Ezután a beavatkozás az adott kórkép műtéti technikájának megfelelően folytatódik tovább.

A műtét végén az operáló team gondosan ellenőrzi, hogy nem maradt-e vérzés a preparációnak megfelelő területen, vagy nincs-e sérülés a környező szerveken. Ha ilyen nincsen, akkor az eszközöket eltávolítják, a gázt a hasból kiengedik. A pici bőrmetszéseket 1-1 öltéssel megvarrják.

Az altatóorvos felébreszti a beteget, eltávolítja a tubust a légcsövéből és stabil állapotban a műtősfiú a kórterembe szállítja. Diagnosztikus műtét esetén a beteg akár aznap hazamehet, operatív laparoszkópia után általában egy éjszakás megfigyelés indokolt. 

Bővebben...

Endoszkópia munkacsoport

Dr. Vereczkey Attila
Orvosigazgató
részlegvezető főorvos
meddőségi és endoszkópos specialista

Dr. Benedek Zsolt
Sebészet – érsebészet
részlegvezető főorvos

Dr. Bányász Tamara
műtővezető

     

Dr Rigó Barbara

Dr Sávay Sándor

Dr Gozár Tamás

Dr. Rigó Barbara
szülész nőgyógyász

Dr. Sávai Sándor
szülész - nőgógyász

Dr Gozár Tamás
szülész - nőgyógyász

     
Kissné Müller  

Kisné Radványi Éva
vezető műtős szakasszisztens

Müller Ottó
műtőssegéd

 
Bővebben...

Az endoszkópiáról általában

Egynapos endoszkópos sebészet:

A modern sebészet, a fejlett anaestheziologia, az orvostechnika fejlődése új ágazatot hozott létre a betegellátásban, a nappali kórházat. Ez az ambuláns betegellátás és a hagyományos kórházi ellátás között helyezkedik el. A sebészi eljárások nagyfokú forradalmi fejlődését a laserek és az ezekhez csatlakoztatható, vagy tőlük függetlenendoszkópok tették lehetővé.

A "minimál invazív sebészet" révén teljesen új szemlélet, új módszertan jött létre, mely az operatív orvosi szakmák szinte mindegyikében rendkívül széles körben alkalmazható. Így van ez az általános és plasztikai sebészet, urológia és nőgyógyászat szakterületeiben, mind a diagnosztika, mind a gyógyító beavatkozás tekintetében.

A laser és az endoszkóp együtt lehetővé teszi a "one day surgery" keretében például az epekő vagy vesekő eltávolítást, az aranyér, a kisméretű végbélpolip, a méh, a petefészek, a petevezető, a kismedencei egyéb területeinek a műtéteit. Az egynapos sebészet azt jelenti, hogy a beteg, még az altatásban végzett műtétek után is, a műtétet követő 24 órán belül, többnyire pár órás megfigyelés után, a saját lábán, kísérővel hagyja el a klinikát, és a végső gyógyulás, lábadozás otthonában történik.

Ez többek közt azért vált lehetővé, mert a korszerű műtéti eljárások és eszközök használata eredményeképp, a beteg a műtét közben kisebb megterhelésnek van kitéve. Így lehetővé válik az eddig több napos kórházi ápolási idő pár órára történő lerövidítése. Az egynapos sebészet ellátás keretében operált betegek általában már a műtétet követően 6-8 óra múlva, de mindenképpen 24 órán belül, saját lábukon hagyhatják el a klinikát és a gyógyulás további szakaszait saját otthonukban, megszokott környezetükben töltik. Az otthoni ápolás gondos megszervezése, és a klinikával tartott folyamatos telefonkapcsolat garantálja ennek az ellátási formának a biztonságát. Az egynapos sebészetnek szigorú szakmai, szociális és egyéb, törvénnyel szabályozott feltételei vannak, amelyek megbeszélésére a konzultáció során kerül sor (Pl.: jó általános fizikális állapotot feltételez, súlyos rendszerbetegség nélkül / a betegnek vállalnia kell a hazaszállítás, valamint az otthoni ápolás megszervezését.)

Bővebben...

Endometriózis

Kóros elhelyezkedésű méhnyálkahártyát esetén beszélünk endometriosis betegségről, azaz minde olyan esetben, amikor méhnyálkahártya, vagy annak megfelelő szövet található a méh üregén kívül bárhol a szervezetben. Jóindulatú,ösztrogén függő megbetegedés. Panaszokat azért okoz, mert a kóros elhelyezkedésű nyálkahártya követi a normális menstruációs ciklust, ezért a menses ideje alatt ebből a szövetből is véres váladék gyülemlik fel, ami nem tud kiürülni. A folyamat immunológiai reakciókat indít meg, ennek a következményei súlyos összenövések, fájdalom és meddőség lehetnek. Endometriosis a reproduktív korban lévő nők 5–15%-ban fordul elő, 95%-ban a fertilis életszakaszban Nem szült nőkben gyakoribb. Infertilitás miatt vizsgált nőkben kb 20-30%-ban, fájdalmas menstruáció, krónikus kismedencei fájdalom miatt vizsgált nőknél mintegy 40-60%-ban találnak endometriosist. Menopausaban ritka..

Endometriosis kialakulásának pontos oka ismeretlen különböző teóriák léteznek

Endometrium sejtek a méh üregéből kerülnek az érintett szervekre és ott megtapadnak (implantatio)

pl.: Retrograd menstruatio – a kürtökön keresztül a kismedencébe jutnak és implantálódnak a mensttuáció során lelökődött endometrium részek

Lymphogen szóródás, haematogen szóródás- nyirokkeringés, vagy a vérkeringés útján kerülnek nem megfelelő helyre a sejtek

Direct ráterjedés: az endometrium sejtek közvetlenül terjednek pl. a méh izomfalába, esetleg orvosi beavatkozás során véletlenül kerülnek méhnyálkahártya részletek az érintett területekre.

Endometriosis bizonyos elméletek szerint a nyálkahártya sejtek terjedése nélkül helyben is kialakulhat, ha a hashártya sejtjei ilyen irányba átalakulnak valamilyen stimulus hatására.

Az endometriosist megjelenési formái szerint lehet csoportosítani:

  • Adenomyosis (Endometriosis interna)- ha az endometriosisos elváltozás a méh falában az izomrétegben
  • A méhen kívül, de a nemi szervekben megtalálható forma (Endometriosis externa)-ez a leggyakoribb.
  • Petefészket érintő (ovarialis endometrioma, csokoládécysta): a petefészek speciális cisztája. Folyékony csokoládé szerű tartalmát a menstruációval egy időben a petefészekben felhalmozódó és lebomló vér alkotja. Érintheti továbbá a hashártyát különböző helyeken a kismedencében, a méhnyakat, de a hüvelyt is

(pelvicus peritonealis, retrocervicalis, cervicalis, vaginalis. ).

Az endometriosisos elváltozás ritkán előfordulhat bármely más szervben (Endometriosis extragenitalis) –, (pl. húgyhólyag, bél, tüdő) ezen esetekben a tünetekek az érintett szervre jellemzők, általában ciklusosan jelentkeznek. Ilyen lehet a véres vizelés, véres székletürítés vagy véres köhögés.

Az endometriosis diagnosztizálása nem egyszerű általában. Fontos a kórelőzmény megfelelő felvétele és az árulkodó tünetek megfelelő értékelése. Felveti a gyanút reproductív életkor, családi előfordulás, rövid menstruációs ciklusok, meddőség. Tünetek közül kiemelendő ciklikus fájdalom a menstruáció idején, krónikus kismedencei fájdalom az esetek kb. 50%-ában. Fájdalmas, görcsös menstruáció (dysmenorrhea) endometriosis fennállása esetén 60-80%-ban figyelhető meg. Meddőség a betegek 30-40%-ánál jelentkezik, és kb. a betegek negyede számol be fájdalmas közösülésről.

A betegség diagnózisához ritkán elegendő nőgyógyászati bimanuális vizsgálat. Képalkotó vizsgálatok közül az UH-t alkalmazzuk leggyakrabban. De bizonyos kiterjedt esetekben CT, MRI, esetleg cystoscopia, colonoscopia is szükségszerű lehet.

A sokszor bizonytalan és nem specifikus tünetek és vizsgálati leletek miatt a laparoscopia a legfontosabb és leghatékonyabb diagnosztikus eszköz. Akár néhány miliméteres elváltozások is okozhatnak meddőséget vagy komoly fájdalmat. Ezek az elváltozások a laparoszkópián kívül máshogy nem diagnosztizálhatók biztosan. A tünetek és a laparoscoppal talált kép súlyossága nem mutat szoros összefüggést. A panaszok inkább az infiltráció mélységével mint felszíni kiterjedtségével vannak arányban

A tüneteket okozó endometriosist csaknem minden esetben kezelni kell, ritkán figyelhető meg spontán javulás.

A kezelés gyógyszeres és sebészi úton is lehetséges, de fontos tudni, hogy a gyógyszeres kezelés elsősorban a panaszok enyhítésére szolgál, a betegség megszűnése általában nem várható és a meddőséget sem javítja, ráadásul bizonyos formái komoly mellékhatásokat okozhatnak. A gyógyszeres terápia elméleti alapja, hogy a menstruáció felfüggesztésével a kóros helyen található méhnyálkahártya részletek sem működnek, illetve egy mesterséges menopauza szerű, vagy terhességet utánzó állapot során ezek a kóros endometrium részletek elsorvadhatnak. Választható készítmények: Gestagén túlsúlyos monofasisos fogamzásgátló tabletta, gestagének, danazol, GnRH antagonista készítmények, antiprogesteronok , non steroid gyulladáscsökkentők.

Az endometriosist magát egyedül a sebészi kezelés szünteti meg. A betegek jelentős részénél meddőség kivizsgálása során derül fény a betegségre. Az ő esetükben kimondottan fontos a konzervatív, szervmegtartó kezelés a későbbi sikeres gyermekvállalás céljából. A beavatkozás az elváltozás laparoscopos maradék nélküli eltávolítását jelenti: teljes excisio, adhaesiolysis, resectio, vaporisatio, sacrauterin szalag denervatioja, praesacralis neurectomia. A laparoscopos beavatkozással gyorsabb a felépülés, kevesebb a postoperativ adhaesio, szövődmény a laparotomiához képest. Az endometriosis kezelése hatékonyabban valósítható meg centrumokban, ahol megfelelő operatív laparoszkópos felkészültség. Különösen igaz ez az endometriosis mélyen infiltráló formáinál, ahol bél és húgyvezető érintettség gyakorta felmerül. Ilyen esetekben sebész és urológus bevonása is szükségessé válhat.

Az endometriosis kismedencei megjelenési formái annyira változatosak, hogy nincs egyetlen laparoszkópos műtéti sablon a kezelésére. Alapelv, hogy csak az elváltozás maradék nélküli kimetszése hozza meg a teljes gyógyulást és előzi meg a kiújulást. Hashártyán található kis méretű endometriotikus szigetek felismeréséhez nagy gyakorlat kell, nem minden esetben a könnyen beazonosítható kékes árnyalatú formákkal találkozunk. Egyes megfigyelések szerint nem elegendő laparoszkópia során az égetés kis elváltozások gyógyításához, az excisio (kimetszés) jobb eredményeket mutat.

A csokoládéciszta (endometrioma) eltávolítása a laparoszkópos cisztaműtéteknek megfelelően kell történjen. Az endometrioma falát megragadva azt elválsztjuk a petefészek tokjától. A cisztafal teljes eltávolítása jelent megfelelő kezelést, különben újratermelődésre számítani kell.

Speciális szakértelmet igényel a végbelet (rectum) érintő esetleg a Douglas-üreget elzáró endometriosis. Ilyenkor a rectumot el kell választani a hüvelyfaltól és az infiltráló endometriotikus csomót ki kell metszeni belőle, és ugyanígy a hüvelyfalból is. Sokszor a húgyvezető közelsége vagy érintettsége miatt a retroperitoneumot is fel kell tárni.

Az endometriózis kezelési lehetőségeiről érdeklődjön klinikánkon.

Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára

ivarsejtbankbanner