A férfi hormonrendszer működése

A férfi nemi működést befolyásoló hormonok

A hormonok kémia ingerületátvivő anyagok, melyek a test különböző mirigyeiben termelődnek és a véráram útján szállítódnak
Férfi hormonrendszer működése

  • Gonadotrop releasing hormon (GNRH)
    A hypothalamusban termelődik kontrollálja az agyalapi mirigy működését, amelyben többféle hormon pl: FSH és LH is termelődik.
  • LH (Luteinizáló hormon)
    A GNRH hatására termelődik az agyalapi mirigyben és a here Leydig sejtjeire hatva a tesztoszteron termelődését szabályozza.
  • FSH (Follikulus stimuláló hormon)
    Szintén az agyalapi mirigyben termelődik, a tesztoszteronnal együtt a here Sertolli sejtjeire hatva a spermium termelődést szabályozza.
  • Tesztoszteron
    A legfontosabb férfi nemi hormon a here Leydig sejtjei termelik, általa befolyásolódik a spermium termelődés, a férfi izomerő, csontok állapota, másodlagos nemi jellegek és viselkedés is.

Tesztoszteron hatása

A tesztoszteron hatással van a testfelépítésre (izomerő, zsíreloszlás) és másodlagos nemi jellegekre (haj, pénisz növekedés). Nagyon fontos szerepet játszik a spermium termelődésben és a szexuális funkciókban. A tesztoszteron a legfontosabb férfihormon. A tesztoszteron felelős a férfi genitáliák kialakulásáért, haj, csontok, izom fejlődésért. A férfiak viselkedéséért. A tesztoszteron szint csökkenése miatt csökken az energiaszint, irritabilitás, koncentráció zavar, csökkent izomerő, csökkent szexuális érdeklődés alakulhat ki.

Kiknek javasolt a tesztoszteron adása?

Azoknál akiknél a tesztoszteron hiány tünetei jelen vannak, és nincs más betegségük. Nagyon fontos a prosztata rák kizárása a terápia megkezdése előtt. A tesztoszten az esetekben 8 nanomol alatti. Néhány esetben szükséges lehet 8-15 nanomol közötti szint esetén a kezelés. A terápia hatására nő az izomerő, javul a koleszterin szint, javul az életminőség és a szexuális vágy. Tesztoszteron tabletta (Andriol Testocaps) ill. testre kenhető formában is elérhető (Androgel, Tostran). Ez utóbbi azért nagyon jó, mert a máj tesztoszteron bontó hatása nem érvényesül.

Férfi meddőség eseteiben

A tesztoszteron adásának hatására előfordulhat, hogy a spermium termelődés csökkenhet ill. leáll. Ha tesztoszteront viszünk be kívülről, a szervezet úgy érzékeli, hogy a tesztoszeron termelés magas. Csökkenti az FSH és LH termelődést ezek a hormonváltozások a spermium termelődés leállásához/csökkenéséhez vezetnek. A tesztoszteron javítja a mellékherében lévő spermiumok érését azokban az esetekben, amikor mellékhere működési zavar áll fenn. Második lehetőség a ún. "rebound" jelenség, vagyis a külső tesztoszteron bevitel után csökken, majd nő a FSH és LH termelődés, ez a herére hatva javíthatná a spermiumok érését. A harmadik lehetőség az ún. androgén ínszenzitivitás eseteiben, amikor a tesztoszteron receptorok érzékenysége csökken.

Merevedési zavarokban vagy impotenciában

A merevedési zavarok kevesebb, mint 5%-ban mutatható ki tesztoszteron hiány. Természetesen minden férfinál akinél merevedési zavar van meg kell nézni a férfi hormonokat, de csak azokat kell tesztoszteronnal kezelni akiknél valóban tesztoszteron hiány igazolható.

Sportolók, testépítők túlzott androgén bevitelének következményei

Nagymennyiségű tesztoszteron hatására megnő az izmok mérete és ereje. Mellékhatásként pattanások jelennek meg, testtömeg növekedés, viselkedési zavar (főleg agresszív viselkedés), alakul ki. A herék mérete csökken, a spermium termelődés lecsökken vagy leáll. A kémiailag módosított tesztoszteron készítmények májműködési zavarhoz is vezethetnek.

Bővebben...

A WHO által elfogadott normálértékek

A WHO (Egészségügyi Világszervezet ) által elfogadott normálértékek:

Normozospermia

Térfogat: min. 2ml,
Koncentráció:
min. 20 millió/ml,
Totál spermiumszám:
min.40 millió/ml,
Motilitás: min
. 50%,
Szerkezet: min. 30% normális.

A spermakép értékelése

Spermia: ejakulátum mennyisége,
Aspermia:
nincs ejakulátum,
Hipospermia:
ejakulátum mennyisége 2,5 ml-nél kevesebb,
Hiperspermia:
ejakulátum mennyisége 6,0 ml-nél több,
Zoospermia:
ejakulátumban lévő spermiumok száma,
Azoospermia:
nincs spermium az ejakulátumban.
O
ligozoospermia: alacsony spermiumszám, 20 millió/ml-nél kevesebb,
A
sthenozoospermia: 50%-nál kevesebb mozgó spermium,.
Teratozoospermia: 70%-nál több kóros szerkezetű spermium.
OAT szindróma: mindhárom paraméter eltér a normálistól.
Oligozoomax: 5 millió/ml-nél kevesebb spermium,
Nekrozoospermia:
szupravitális festéssel is elhaltnak, nem csak mozdulatlannak igazolt spermium,
Patozoospermia:
normálistól eltérő spermiumok,
Hipozoospermia:
10-20 millió/ml közötti tartomány,
Citospermia:
több millió/ml kerek sejt.

A normális alatti értékeknél a teherbeesés valószínűsége csökken. Ha alacsony a spermiumszám, kevesebb spermium éri el a petesejtet természetes körülmények között, ha a motilitásában vagy a morfológiájában van eltérés csökken, a túlélés esélye a női ivarszervben, illetve nehezebben jut el a petesejtig.

Egyes esetekben immunológiai oka is lehet a fogamzás elmaradásának. A nő immunrendszere ellenanyagot termelhet a partnere spermiuma ellen, illetve bizonyos esetekben a férfi szervezete a saját spermiumai ellen termel. Ez összecsapódásra készteti, illetve károsítja a spermiumokat ezáltal gátolva a termékenyítési képességüket.

Ha nagyon kevés és rossz minőségű spermium található az ejakulátumban a megtermékenyítéshez ICSI-t (Intra Cytoplasmatikus Sperma Injectio) kell alkalmazni. Igen fontos azonban megemlíteni hogy az oligozoospermia és azoospermia esetén gyakran az Y kromoszóma rendellenességei (mikrodeléciói) állnak a csökkent nemzőképesség hátterében. Ez a rendellenesség fiú utód esetében öröklődik. Az IVF-ET beavatkozás előtt lehetőség van  ezen genetikai eltérések diagnózisára.

Bővebben...

Férfi eredetű meddőség

A férfi infertilitás okai:

A férfi meddőségnek számos oka lehet. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabbakat, ha azonban a férfi eredetű meddőségről további információkat szeretne kapni, kérjük keresse fel andrológus szakorvosunkat, Dr. Albert Istvánt (bejelentkezés: +36-1-799-5120).

A férfi infertilitás (csökkent nemzőképesség, meddőség) igen gyakori jelenség. Körülbelül minden 20. férfi nemzőképessége elmarad a normálistól, és a meddő párok mintegy felénél a férfi meddősége áll a gyermektelenség hátterében. Az IVF-kezelések kb. egyharmadát férfi eredetű meddőség miatt végzik. A legtöbb férfi számára valódi hidegzuhany, amikor kiderül a tény: nemzőképességük elmarad az elvárhatótól.
A heréknek, mint tudjuk, kettős funkciója van: egyrészt férfi nemi hormont, tesztoszteront termelnek, amely fontos szerepet játszik a pubertás alatti testi változások, a szexuális vágy, valamint egy általános férfi jólét kialakításában, másrészt pedig naponta több millió hímivarsejtet (spermiumot) kell képezniük. A hímivarsejtek képzése és érése egy kb. 150 m hosszú, parányi csatornarendszerben történik, és a legtöbb meddő férfi esetében itt lép fel valami hiba, és ez okolható a képződő spermiumok alacsony számáért és gyengébb minőségéért. Az ilyen spermaképű férfiaknál sokkal alacsonyabb a normális formájú, jó mozgású spermiumok aránya, ezzel együtt kisebb az esély arra, hogy a hímivarsejtek elérjék és megtermékenyítsék a nő petevezetőjében a petesejtet.

Fizikai ártalmak

  • hőhatás
  • vibráció
  • ionizáló sugárzások
  • mechanikai traumák
  • zajártalmak
  • stb.

Kémia ártalmak

  • környezeti szennyezés
  • munkahelyi vegyszerek
  • élvezeti szerek (dohányzás!!!)
  • kábítószerek
  • gyógyszerek
  • daganatos műtétek utáni kezelések (kemoterápia sugárkezelés)

Biológiai ártalmak, betegségek

  • gerincvelői betegségek, herevisszér, visszértágulat (varicokele),
  • herecsavarodás, autoimmun betegségek, lázas állapotok, gyulladások, élő kórokozók, HIV fertőzés, TBC, belgyógyászati betegségek, mumpsz okozta heregyulladás, prosztata gyulladás
  • Előzetes sebészi bevatkozás: sérvműtét, vasectomia, hólyagműtét, kismedencei műtét
  • Ondóúti elzáródás: veleszületett ondóvezeték hiány, fertőzés következtében kialakult ondóvezeték elzáródás
  • Endokrin betegségek: hyperprolactinaemia, cukorbetegség, májcirrhosis, krónikus veseelégtelenség, érrendszeri betegségek, légzőszervi betegségek, fekélybetegségek
  • Daganatos betegségek: ezen betegségekkel kapcsolatos műtétek, műtét utáni kezelések (kemoterápia, sugárkezelés) gyakran okoznak nemzőképtelenséget
  • Sérülések, direkt trauma: here vagy kismedencei trauma, melegártalom, besugárzás; indirekt trauma: radiotherápia, kemoterápia, toxinok, alkohol, vegyszer, kábítószer
  • Genetikai betegségek, pl: Klinefertel szindróma, Cystikus fibrózis, Y kormoszóma rendellenségek
  • Sexuális úton terjedő fertőző betegségek, pl: Chlamydia, Ureoplasma, Gonorrhea, Herpes
  • Szexuális dysfunctiók, pl: kóros merevedés, merevedési zavar
  • Idiopathias: ismeretlen ok miatt

Pszichológiai ártalmak

  • stressz
  • kimerültség
  • depresszió

Jelenlegi tudásunk szerint a legtöbb eset genetikai okokra vezethető vissza. Más szavakkal fogalmazva: ezek a férfiak egy olyan génváltozattal jönnek a világra, amely nem teszi lehetővé a normális spermium-képzést. Néha találunk a családban más csökkent fertilitású férfi rokont is, máskor hirtelen, spontán jelenik meg a „kóros” génváltozat.  A kérdést az ausztráliai Monash Egyetem kutatói vizsgálták mélyrehatóan, és azt találták, hogy a súlyos infertilitással küzdő férfiak 5%-ban hiányzik az Y-kromoszóma (férfi nemi kromoszóma) egy kis darabja. Úgy tűnik, ez a hiányzó genetikai információ a felelős a csökkent fertilitásért, az elégtelen spermium-termelésért. Az is nyilvánvaló, hogy ennek a darabkának a hiánya csak a meddő férfiak egy igen kis hányadánál tehető felelőssé a meddőségért, így további kutatásokra van szükség az okok feltárásához és megértéséhez, ezt követően pedig a probléma gyógyításához.
A meddő férfiak további egyharmadánál az alábbiak állhatnak a probléma hátterében:

  • A spermiumok heréből való kijutásának blokádja: ezt okozhatja a herecsatorna elzáródása vagy hiánya. Herevisszér, sérülés, esetleg szexuális úton terjedő betegségek állhatnak az elzáródás hátterében.
  • Egy hereműtét vagy trauma, esetleges fertőzés következtében termelődhetnek antitestek (ellenanyagok) a spermiumok ellen. Ilyenkor az antitestek megakadályozzák, hogy a hímivarsejtek ússzanak, ill. hogy oda tudjanak tapadni a petesejt felszínéhez. Ezek az antitestek csak egy különleges teszt segítségével, frissen ejakulált spermából mutathatók ki, és a teszt csak néhány klinikán érhető el.
  • A here számos behatás során károsodást szenvedhet, ilyenek pl. a röntgen-sugárzás, ill. a kemoterápia.
  • Erekciós vagy ejakulációs zavarok: számos betegség velejárói lehetnek, pl. cukorbetegség, sclerosis multiplex, de korábbi prosztata műtét után is előfordulhatnak. Ezekben az esetekben, a herében, ill. a mellékherében találhatunk hímivarsejteket, és azokat fel tudjuk használni az IVF-kezelés során.
  • Ritkán az agyalapi mirigy hormontermelésének zavara áll a csökkent spermiumszám hátterében. Ennek diagnosztizálása nagyon fontos, és általában hormon-kezelést igényel.

Összességében elmondhatjuk, hogy sok esetben rejtve marad a férfi meddőségének oka, bár bizonyos tényezőket gyakran lehet azonosítani és kezelni. Ezért nagyon fontos, hogy minden, csökkent nemzőképességgel rendelkező férfi alapos kivizsgáláson essen át.

A férfi infertilitás kivizsgálása:

Általában a meddő férfi minden más tekintetben egészséges, valamilyen okból mégis rosszabb a sperma minősége, mint ami elegendő lenne egy terhesség előidézéséhez. Ajánljuk, hogy minden, ilyen problémával küzdő páciens keressen fel reprodukcióban jártas andrológus szakorvost. Megfelelően alapos kivizsgálás során leggyakrabban diagnosztizálható a probléma oka, ez sokszor korábbi műtét vagy fertőzés, le nem szállt here, esetleg valamilyen szervi probléma. A vizsgálat közben felmérik a herék és a hozzá csatlakozó más szervek állapotát, méretét, textúráját, és megnézik, hogy a nemi fejlődés során minden megfelelően alakult-e ki. A legfontosabb vizsgálat mégis a spermavizsgálat, melynek során a páciens spermájának paramétereit (spermiumszám, motilitás, morfológia, stb.) a WHO által megállapított nemzetközi határértékekkel vetik össze. Eltérés esetén az andrológus határozza meg a teendőket.
A sperma minőségéről tudni kell, hogy egyénenként igen tág határok változik, és egy adott férfinak is lehet a többszöri tesztelések során más-más eredménye. A spermaminőség meghatározásához ezért az a legmegbízhatóbb módszer, ha egy páciensnél minimum kettő, egymástól legalább 4 hét különbséggel leadott mintát elemzünk. A mintaadás előtt 3-5 nap önmegtartóztatás javasolt. Klinikánkon - hasonlóan sok más intézményhez – külön szoba várja a vizsgálatra érkező férfiakat, így a minta helyben leadható, és nem kell attól tartani, hogy az otthonról hozott ejakulátum minősége a szállítás közben romlik (pl. a minta lehűlése miatt).
A normál spermiumszám alsó határa a jelenleg érvényben lévő WHO határértékek szerint 15 millió spermium egy milliliter ejakulátumban (M/ml). Vannak férfiak, akiknél a szám akár a 200M/ml-t is  meghaladhatja, tehát meglehetősen változó ez a paraméter, de akkor sem kell nagyon megijedni és komoly andrológiai problémára gondolni, ha az érték valamivel a 15M/ml határérték alatt van.
A spermium mozgási képességét motilitásnak nevezzük. Normális esetben a hímivarsejtek legalább fele képes progresszíven (célzottan, előre haladva) mozogni. A motilitás csökkenése súlyos meddőségi problémát okozhat, hiszen mozgás nélkül a spermium nem képes eljutni a petesejtig.
A spermiumok alakját a morfológia írja le. A morfológia alapján következtetni lehet a termékenyítő-képességre.
Egyes laboratóriumokban lehetőség van a spermiumok ellen esetlegesen termelődő antitestek meghatározására is. Ez azért fontos, mert a jelenlévő antitestek lehetetlenné tehetik a spermiumok mozgását és kötődését a petesejthez.
Gyakran végeznek férfiaknál is vérvételt a nemi hormonok szintjének meghatározására. Ha a herék nem működnek megfelelően, alacsony lehet a tesztoszteron-szint – ez általában csökkent szexuális vággyal és fáradékonysággal, az energikusság elvesztésével is jár. A tüszőserkentő hormon (FSH) szintje a spermiumképzési kapacitásról ad információt. Azoknál a férfiaknál, ahol valami elzáródás miatt nincs, vagy kevés az ejakulátumban a spermium, gyakran normális az FSH-szint, és normális maga spermium-termelés. Azt is érdemes megemlíteni, hogy bizonyos súlyos sérülések következtében annyira megrongálódhat a here, hogy csak kevés spermium képzésére képes (ha egyáltalán képes rá). Ilyenkor megnövekszik az FSH-szint, hiszen a here így próbálja meg fenntartani a normál működést.
Azoospermiának nevezzük azt a jelenséget, amikor az ejakulátumban egyáltalán nincs spermium. Ennek oka lehet valami elzáródás, vagy a spermiumképzés zavara. Herebiopszia és az azt követő mikroszkópos vizsgálat segítségével megállapítható, hogy a herében van-e hímivarsejt. Elzáródás esetén hasznos lehet továbbá a prosztata ill. a húgyhólyag régiójának ultrahangos vizsgálata is.
Azoknál a férfiaknál, akiknél van spermium-termelés, de a normálisnál jóval kevesebb, ma már lehetőség van IVF-kezelés keretein belül a párjuk petesejtének megtermékenyítésére úgy, hogy minden petesejtbe egyetlen spermiumot injektálunk (ICSI). Az ICSI-re indikált párok férfi tagjánál általában két genetikai tesztet is el szoktak végezni – egyrészt azért, hogy megértsék az alacsony spermaszám okát, másrészt pedig azért, hogy megbecsüljék, milyen eséllyel örökíti majd tovább az apa gyermekének a csökkent fertilitást. Az egyik genetikai teszt során a sejtben található kromoszómákat számolják meg, a másiknál az Y kromoszómát (férfi nemi kromoszóma) elemzik, hogy nem hiányzik-e egy bizonyos darabkája, amely a spermiumképzésért lenne felelős.

Végső soron tehát a férfi meddőség egy jól körüljárható és kivizsgálható állapot, ugyanakkor érdemes az összes javasolt kivizsgáláson (spermavizsgálat, vérvétel, klinikai vizsgálat) átesni, hogy a probléma okait megfelelően fel lehessen térképezni.

Bővebben...

Genetikai eredetű meddőség

A házaspárok 10-15%-a akarata ellenére gyermektelen. Mivel az európai országokban, köztük hazánkban is csökken a születések száma, ez a tény a házaspárok és a populáció szempontjából sem elhanyagolható. A születések alacsony száma nemcsak a népesség számának csökkenéséhez, hanem a lakosság kedvezőtlen koreloszlásához is vezet.

A klinikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a meddőség hátterében 30%-ban genetikai okok állnak, tehát gén- vagy kromoszómaszintű károsodás miatt csökkent a termékenyítőképességük. Ezért szükséges, hogy a házaspárok ne csak a sikertelen vagy többszöri sikertelen lombikbébi kezelés után, hanem már az első beavatkozás előtt felkeressék a genetikai tanácsadást.

A meddőség kivizsgálása során a genetikai diagnózis előnyei:

  1. A meddőség kórokának tisztázásával elkerülhetőek a páciensek további vizsgálatai.

  2. Genetikai ok igazolása esetén megjósolható a lombikbébi eljárások sikerességi aránya. Ez szélsőséges esetben nulla is lehet, ilyenkor az ivarsejt adományozást ajánlunk meg a házaspárnak.

  3. Amennyiben a meddőséget genetikai tényező idézi elő, fennáll a lehetősége annak, hogy az utód örökli a génhibát. A genetikai kockázatról a házaspárokat tájékoztatjuk és felajánljuk a preimplantációs (beültetés előtti) és a prenatalis (születés előtti) genetikai vizsgálat lehetőségeit. A preimplantációs genetikai vizsgálat során, a lombikbébi-program segítségével, csak az adott genetikai betegségre ép, kromoszómaszerkezetében és kromoszómaszámában eltérést nem mutató embriókat ültetik vissza.

A női meddőség genetikai okai:

  1. Menstruáció teljes vagy részleges hiányának (primer/secunder/oligoamenorrhoea)  háttérben a testi illetve nemi kromoszómák számbeli vagy szerkezetbeli eltérése (mozaikosság, kromoszóma átrendeződés) állhat, melynek kiderítésére cytogenetikai vizsgálat indokolt.

  2. Korai petefészek elégtelenség (POF) olyan állapot, melyet a menstruáció hiánya, a nemi hormonok kóros mennyisége és meddőség jellemez, és a 40. életév előtt következik be. Oka a nemi kromoszómák számbeli vagy szerkezetbeli eltérése lehet, melynek kiderítésére cytogenetikai vizsgálat indokolt.

  3. Az ismétlődő vetélések (másodlagos meddőség) eseteiben fokozott vérrögképződési hajlam állhat, melynek megállapítására molekuláris genetikai vizsgálat (II., V. véralvadási faktor, MTHFR polymorphysmus) elvégzése javasolt.

  4. A csökkent fogamzó képességet okozhatja a mellékvesekéreg kóros működése (késői típusú congenitalis adrenalis hyperplasia), melyet egy génmutáció okoz. Ennek vizsgálata molekuláris genetikai módszerrel lehetséges.

A férfi meddőség genetikai okai:

  1. A csökkent megtermékenyítő képesség hátterében a nemi kromoszómák számbeli vagy szerkezetbeli eltérése (mozaikosság, gyűrű Y-kromoszóma, átrendeződés, pszeudo-dicentrikus Y kromoszóma) állhat, melynek kiderítésére cytogenetikai vizsgálat indokolt.

  2.  A spermiumok csökkent száma vagy teljes hiánya (oligo/azoospermia) esetében gátolt a spermiumok képződése. Hátterében az Y kromoszóma mikrodeléciója (az Y kromoszóma DNS-szintű hiánya) állhat, melynek vizsgálata molekuláris genetikai módszerrel (AZF mutáció) lehetséges.

  3. Az ondóvezetők veleszületett kétoldali hiányát olyan genetikai hiba okozhatja (cisztás fibrózis gén eltérése), mely vizsgálata molekuláris genetikai módszerrel (CFTR-mutáció) lehetséges.

Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára

ivarsejtbankbanner