Új lehetőség a férfi meddőség genetikai okának kimutatására - Halosperm® spermium DNS fragmentációs teszt

  • Kategória: Blog

A meddő kapcsolatok férfi tagjainak vizsgálata szintén kiemelt jelentőségű, mivel sajnos a sikertelen IVF programok hátterében az esetek 30-40%-ában férfi meddőség szerepel, amely sok esetben genetikai okokra vezethető vissza. Klinikai vizsgálatok rámutatnak arra, hogy a spermium minőségének új mutatója, és a potenciális termékenyítőképesség előrejelzőjének tekinthető a spermiumok DNS-ének integritás vizsgálata. A Halosperm tesztet egy spanyol kutatócsoport (Fernández et al. 2005) fejlesztette ki, Magyarországon pedig 2012 júniusa óta már a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet páciensei számára is elérhető ez a modern eljárás.

10

Mi a jelentősége ennek az új vizsgálati eljárásnak?

A sikeres megtermékenyítés szempontjából fontos, hogy megfelelő koncentrációjú, jó motilitással, azaz mozgással bíró spermiumok álljanak a rendelkezésre. Ennek oka, hogy a természetes megtermékenyítéshez a hímivarsejteknek át kell jutniuk a hüvely, méh, és a petevezető akadályain ahhoz, hogy elérjék a céljukat.  Erre akár egyetlen spermium is képes lehet, azonban a petesejtet corona radiata sejtek és egy glikoprotein réteg, az úgynevezett zona pellucida határolja, amin a spermiumok csak közös erővel, egymást „támogatva” képesek áthatolni, hogy majd egyetlen egy spermium behatolhasson a petesejtbe és megtermékenyítse azt.  Ez az oka annak, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) minimum 15millió spermium/ml–ben állapítja meg az egészségügyi határértéket, azonban a mennyiség összességében nem minden. Jó mozgású (min. 40% mozgó spermium), szabályos felépítésű, egészséges spermiumokra van szükség ahhoz, hogy megtörténjen a megtermékenyítés, az embrió osztódni kezdjen, beágyazódjon a méh nyálkahártyájába, és egészséges kisbaba szülessen belőle.

 Mi miatt alakulhat ki genetikai rendellenesség a spermiumokban?

A környezeti ártalmak, például a háttérsugárzás is jelentősen hozzájárult a férfi nemzőképesség csökkenéséhez, melyben vélhetően az elmúlt évtizedek során bekövetkezett atomkatasztrófák is szerepet játszottak. Mivel nem rendelkezünk sugárérzékeny receptorokkal, így közvetlenül nem érezzük ezeknek károsító hatását, csak az eredményét tudjuk nyomon követni a daganatos betegségek számának növekedésével, valamint a termékenység folyamatos és drasztikus csökkenésével. A fokozott számítógép használat, illetve a táblagépek elterjedése, valamint a zsebben elhelyezett mobiltelefon káros hatásai is ismeretesek, mindezek mellett a helytelen életmód és táplálkozás, valamint a dohányzás és kábítószer fogyasztás is károsan befolyásolja a nemzőképességet. Sajnos ezek a tényezők együttesen ahhoz vezetnek, hogy napjainkban egyre több pár kényszerül arra, hogy meddőségi klinikához forduljon, hiszen annak ellenére, hogy rendszeres szexuális életet élnek és nincs a nemzőképesség csökkenésének semmilyen látható jele, mégsem fogan meg a vágyott gyermek.

Milyen módon védekezhetnek a férfiak ezek ellen a környezeti hatások ellen?

Egy kis odafigyeléssel jelentős javulást tudunk elérni. Fontos, hogy már a fiatalok is odafigyeljenek arra, hogy ne helyezzék az ölükbe a számítógépet, a mobiltelefont pedig lehetőleg inkább a szívükhöz közel helyezzék el, ne a nadrágzsebükben hordják, mivel a távolsággal csökken a károsodás esélye, ezáltal a spermiumok nincsenek olyan erős elektromos sugárzásnak kitéve. Sajnos egyre több fiatal dohányzik és fogyaszt káros élvezeti cikkeket, például alkoholt és különböző drogokat, amely jelentősen kihathat a későbbi gyermekvállalásra is.

A korábbi módszerek milyen módon vizsgálták a férfi termékenységet?

A férfi termékenységi vizsgálat hagyományos módja a spermiumok számlálása, azok alakjának és mozgásának vizsgálatából áll. Ez utóbbinál azt ellenőrzik a szakemberek, hogy mennyire mozgékonyak a spermiumok, vagyis meghatározzák, hogy a spermiumok hány százaléka végez progresszív mozgást, azaz képes az előrehaladásra, és hány százalék mozog egy helyben, hiszen ez utóbbi nem alkalmas arra, hogy természetes körülmények között megtermékenyítsen egy petesejtet. Ez az eljárás tehát a mikroszkóp segítségével „szemmel látható” károsodásokat képes kimutatni, azonban a kromoszómakárosodásról nem szolgáltattak semmiféle információt.

Miben jelent újdonságot a Halosperm spermium DNS fragmentációs teszt?

Fernández és munkatársai 2005-ben fejlesztették ki ezt a tesztet, amelyet ma már világszerte alkalmaznak. A vizsgálathoz ugyanúgy elegendő egy egyszeri mintaadás, mint a hagyományos spermiogram esetében. Az eljárás során vizsgáljuk a spermiumok DNS degradációját, melyhez minimum 100 spermium vizsgálata szükséges, ez alapján állítjuk fel a diagnózist. A spermát  agaróz mikrogélben savas denaturáló oldattal, lízisoldattal (fehérje extrahálás) és mosóoldattal kezeljük, majd a mintákat festjük, mikroszkóppal vizsgáljuk. DNS törés, sérülés hiányában a spermiumok feje körül széles fényudvar (halo) látható, míg a sérült, töredezett, fragmentált DNS-t hordozó spermiumok feje körül kismértékű udvar látható, vagy egyáltalán nem látunk semmit. Ha ez a fényudvar nagy, illetve közepes méretű a spermium fejéhez viszonyítva, akkor nincs DNS fragmentáció, ha kicsi, vagy nincs, akkor sajnos töredezett a DNS. A mintában százalékos értékben adjuk meg a sérült, illetve ép DNS-sel rendelkező spermiumok arányát, ez alkotja a DNS fragmentációs indexet (DFI).

Mit tehet egy férfi, ha a Halosperm vizsgálat eredményei alapján rossz a spermaképe?

Mindenekelőtt a dohányzást, valamint az alkoholfogyasztást érdemes csökkenteni. Már az első konzultáció során érdemes sort keríteni ezekre a kérdésekre, hiszen a rossz spermakép sokszor a helytelen életmód következménye. A zsíros ételek fogyasztása szintén károsan befolyásolhatja a nemzőképességet, ezért érdemes figyelmet fordítani a helyes táplálkozásra is. Antioxidánsok, vitaminok és nyomelemek bevitelével is sokat javulhat a spermakép, mivel a spermiumok a petesejtekkel ellentétben újratermelődnek, így kiegészítő terápiaként gyakran alkalmazunk jó eredménnyel ilyen tartalmú gyógyhatású készítményeket. Sajnos a problémák egy része genetikai okokra vezethető vissza, amely helyes életmóddal nem befolyásolható, ezért súlyos férfi meddőség esetén érdemes elvégezni a Preimplantációs Genetikai Vizsgálatot (PGD micro-array CGH) is. Ez azért is ajánlott, hiszen ez a módszer képes kiszűrni a kromoszóma számbeli rendellenességeket még embrionális korban, így csak az ilyen jellegű károsodásoktól mentes embriókat ültetik vissza a szakemberek az anyaméhbe.

Helyes életmóddal és gyógyhatású készítmények segítségével mennyi idő alatt jelentkezik a javulás?

Egy spermium érése három hónapot vesz igénybe, így a spermakép javulásához is minimum ennyi idő szükséges. A Halosperm vizsgálat 3 hónap múlva megismételhető, így újra pontos képet kapunk arról, hogy sikerült-e a nemzőképességet pozitív irányba befolyásolni. Nagyon rossz spermakép esetén előfordulhat, hogy alig, vagy egyáltalán nem található spermium az ondóban, ilyenkor felmerül a herebiopszia lehetősége is. Mivel a hereszövetből kivett spermiumok jobban védve vannak a károsodások ellen, ezért nagyobb eséllyel találhatunk köztük megtermékenyítésre alkalmasat, így lehetőség nyílik a gyermekvállalásra az úgynevezett ICSI (intracitoplazmatikus spermium injektálás)technológia segítségével.

Szerencsére a férfiak többségénél jelentős javulás érhető el a Halosperm teszt elvégzése és a megfelelő andrológiai kezelés után, valamint a PGD micro-array technológia segítségével jó esély nyílik a sikeres gyermekvállalásra. Néhány esetben pedig a helyes életmód, mozgás, és a környezeti tényezők minimalizálása olyan javuláshoz vezet, hogy a várva-várt gyermekáldás akár természetes módon is bekövetkezhet, ráadásul a jövendőbeli édesapa egészsége szempontjából is kedvező változások következnek be.

szerzők:  Dr. Bógyi György andrológus, Dr. Debreceni Diána PhD., molekuláris biológus

 

12

 

Bővebben...

Sikerességi mutató - 2013

2014. évi eredményeinket itt tekintheti meg

Létrejött terhesség / Embrió Transzfer (ET)

Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet

2013.01.01-2013.12.31.

Embriótranszfer saját petesejtből

 

 

PGS nélkül

PGS-sel*

Összes ciklus

<35

 

Létrejött terhesség/ET

57.70%

(15/26)

51.51%

(17/33)

54.24%

(32/59)

Embrió/ET

1,62

1,48

1,54

35-39

Létrejött terhesség/ET

45,00%

(9/20)

58,33%

(14/24)

52,27%

(23/44)

Embrió/ET

1,68

1,44

1,55

40-41

Létrejött terhesség/ET

 0%

(0/4)

80,00%

(4/5)

44,44%

(4/9)

Embrió/ET

1,25

1,60

1,44

≥ 42

Létrejött terhesség/ET

0%

(0/8)

-

0%

(0/8)

Embrió/ET

1,38

-

1,38

Összesen

Létrejött terhesség/ET

41,38%

(24/58)

56,45%

(35/62)

49,17%

(59/120)

Embrió/ET

1,59

1,47

1,53

Embriótranszfer donor petesejtből

Összes ciklus

Létrejött terhesség/ET

55,00%

(11/20)

66,67%

(8/12)

59,38%

(19/32)

Embrió/ET

2,09

1,50

1,88

Összes embrió transzfer

Összes

kezelés

Létrejött terhesség/ET

44,74%

(34/76)

57,89%

(44/76)

51,32%

(78/152)

Embrió/ET

1,72

1,47

1,60

ET nap megoszlása

2. napi ET

%/összes ciklus

1,32%

Létrejött terhesség/ET

50,00% (1/2)

Embrió/ET

1,5

3. napi ET

%/összes ciklus

19,08%

Létrejött terhesség/ET

20,69% (6/29)

Embrió/ET

1,48

5. napi ET

%/összes ciklus

79,60%

Létrejött terhesség/ET

58,68% (71/121)

Embrió/ET

1,63

*A PGS elvégzésének indikációi: Az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága 2008. november 17.-i ülésén a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGS) tárgyában elfogadott állásfoglalásában a PGS eljárás alkalmazását, az alacsony kockázatú betegcsoportban végzett aneuploida szűrést bár csak korlátozott javalattal (magas anyai életkor, többszöri eredménytelen IVF kezelés), de elfogadhatónak tartotta azoknál a pácienseknél, akiknél az egészségügyről szóló 1997. évi törvény 167. § alapján asszisztált reprodukciós beavatkozás végezhető.


A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben a teherbeesés aránya 2013-ban: 51,32%


(84,2% egyes terhesség, 15,8% ikertehesség, 0% többes ikerterhesség)

 Összehasonlítva az Európai klinikák 2009-es eredményeivel:

Az európai kezeléseknél a teherbeesés aránya: 23%

(78,3% egyesterhesség, 20,7% ikertehesség, 1% többes ikerterhesség)

 Az Európai átlag és a Versy Clinics Humán Reprodukciós Intézet terhességi rátáinak (%)* összehasonlítása

2013

*Ref.: Ferraretti AP, Goossens V, de Mouzon J, Bhattacharya S, Castilla JA, Korsak V, Kupka M, Nygren KG, Nyboe Andersen A; European IVF-monitoring (EIM); Consortium for European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE). Assisted reproductive technology in Europe, 2008: results generated from European registers byESHRE. Hum Reprod. 2012 Sep;27(9):2571-84.

Bővebben...

Mellékvese működésének vizsgálata

Mellékvese működése és betegségei

A mellékveseolyan belső elválasztású mirigy, mely a vesék felső pólusán helyezkedik el a 11-12. háti csigolya magasságában.  A mellékvese páros szerv. A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú lelapult szerv. Tömegük egyenként 4-5 gramm, felnőttben. Felszínük enyhén dudoros. A mellékvesén megkülönböztetünk külső kéregállományt (cortex) és belső velőállományt (medulla). A kéreg tömött tapintatú, színe kénsárga, a szerv térfogatának 90%-át alkotja (felnőttben). A velő lágyabb állományú, színe világosabb, barnássárga. A szervet kívülről sejtdús kötőszöveti tok (capsula fibrosa) borítja be. A kötőszövetes tokból kötőszövetes sövények (septa fibrosa) nyúlnak a mellékvese állományába, melyben erek és idegek futnak.

Az emberi mellékvese szöveti szerkezete

 

A mellékvesekéregállománya szövettanilaghárom, a felszínnel párhuzamos rétegre osztható. Ezek kívülről befelé:

Zona glomerulosa(gomolyagos réteg):  Közvetlenül a kötőszövetes tok alatt helyezkedik el. Sejtjei fészkekbe rendeződnek. A sejtcsoportokat sinusoid kapillárisok veszik körül. Ez a réteg termeli a mineralokortikoidokat, melyek a vérnyomás szabályozásában kjátszanak fontos szerepet.

Zona fasciculata(köteges réteg):  Sokszögű sejtjei a felszínre merőleges gerendákat képeznek. A gerendák között, velük párhuzamosan futnak a sinusok. Ebben a rétegben termelődnek a glükokortikoidok.

Zona reticularis(hálózatos): Hálózatos sejtkötegekből áll, melyek között sinusok futnak. Itt termelődnek az androgének.

A mellékvesekéreg által termelt szteroidok és élettani szerepük:

Mineralokortikoidok: A szervezet só- és vízháztartását szabályozzák. A nátriumion megőrzését és felvételét, következményes víz- és kloridion-visszatartást, valamint a káliumion és a hidrogénion kiürítését okozzák.  Ilyen hormon aldoszteron.

Glukokortikoidok:Többek között szabályozzák az anyagcserét, fokozzák a katekolaminok hatását, csökkentik a csontképződést és a sejtközötti tér fehérjéinek termelődését, gátolják az immunrendszert  és a gyulladásos reakciókat, szabályozzák a só- és vízháztartást, valamint nélkülözhetetlenek a tüdő kifejlődésében. Ilyen hormon az kortizol.Termelésüket az agyalapi mirigy elülső lebenyének adrenokortikotrop hormonja (ACTH) szabályozza. Az ACTH elválasztását a hipotalamusz "kortikotropin hormon" (CRH) irányítja. Ha a vér kortizolszintje csökken, CRH és ACTH választódik el; a magas kortizolszint viszont gátolja ezek termelődését

Androgének(férfi nemi hormonok): az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakításában vesznek részt. Ilyen hormon pl. a DHEAS.

A mellékvesekéreg túlműködésével járó kórképek:

A mellékvesekéreg glükokortikoid hormonjainak túltermelődéseokozza az ún. Cushing szindrómát.

A Cushing-szindrómabármely életkorban előfordulhat, de leggyakoribb 20-50 éves kor között. A spontán kialakuló, tehát nem orvosi kezelés eredményeként jelentkező Cushing - szindrómára 1 millió fő között évente 10-15 új esetre számíthatunk.

 

Cushing szindróma  okai:

Kezelés mellékhatásaként előidézett Cushing-szindróma:hosszú ideig tartó szetroid ( pl. Medrol v. Metypred) vagy ACTH kezelés eredményeként alakul ki a kívülről bevitt glukokortikoidok hatására. Ilyenkor a szervezet saját mellékvesekéreg-hormontermelése visszaszorul.

Belső eredetű Cushing-szindróma:

ACTH okozta  másodlagos mellékvesekéreg megnagyobbodással

Centrális Cushing-kór:az esetek 80%-ban a hipofízis elülső lebenyének adenomája okozza, az esetek kis részében a hipotalamusz elsődleges túlműködéséről van szó. Egyes betegeknél a hipofízis elülső lebenyének sejtjei ellen irányuló autoantitesteket lehet kimutatni.

Ektópiás (eredeti helyétől eltérő) ACTH-termelés: ebben az esetben nem a hipofízis, hanem egy daganat termeli az ACTH-t, leggyakrabban a tüdő kissejtes daganata vagy karcinoid.

ACTH-független típus vagy adrenális Cushing-szindróma:

Kortizolt termelő mellékvesekéreg-daganat:felnőtteknél az esetek nagy részében jóindulatú, gyerekeknél gyakran rosszindulatú tumor.

Mellékvesekéreg-túltengés

 

Tünetek, kórlefolyás:

A tünetek a szervezet több működésében is megnyilvánulnak.

Zsíranyagcsere: Szembetűnő tünetnek számít a zsírtartalék újraeloszlása almaszerű elhízást okozva. Felgyülemlik a zsír az arcon is, ami a betegnek ún. "holdvilágarcot" kölcsönöz, illetve „bölénypúp-szerű” zsírlerakódás keletkezik a nyaki gerinc felett.

Fehérje-anyagcsere: A fehérje-anyagcsere zavara miatt csontritkulás alakul ki, amely csontfájdalommal jár, a gerincoszlop görbületei fokozódnak, spontán csigolyatörések következhetnek be. A beteg vázizmainak fájdalmáról panaszkodik, az izmok sorvadása miatt.

Szénhidrát-anyagcsere: A vércukorszint magas, ami fokozott inzulintermelést eredményez, és ez előbb-utóbb az inzulint termelő hasnyálmirigy-sejtek kimerüléséhez vezet, cukorbetegség alakulhat ki.

Vérképző rendszer: A vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma megemelkedik. A vérnyomás az esetek 85%-ban magas.

Bőr: A bőr szárazzá, rugalmatlanná válik, pergamenbőr alakul ki. A has és a törzs bőrén vöröses sorvadásos csíkok, ún. striák láthatók. A sebgyógyulási hajlam rossz, pattanások, furunkulusok, fekélyek jelennek meg.

Hormonális rendszer: Az androgén hormonok túlzott termelődése miatt nőknél a férfias szőrzet fokozott növekedése, az ádámcsutka és a testarányok férfiassá válása, menstruációs zavarok figyelhetők meg. Gyermekeknél növekedési zavar figyelhető meg.

Pszichés változások

Csökkent káliumszint

A betegség lefolyásamindig az alapbetegség függvénye. A betegség kapcsán kialakult életet veszélyeztető állapotok általában a következők:

Szívelégtelenség, amely magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés, alacsony káliumszint, kardiomiopátia következménye.

Szívinfarktus, magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés hátterében állhat a cukorbetegség kiváltotta érbetegség.

Agyvérzés, amely magas vérnyomásnak, érelmeszesedésnek és cukorbetegség eredetű érbetegségnek lehet következménye.

Fertőző betegségek: a kortizol erősen immungátló hatású, ezért a Cushing-szindrómás betegek fokozott veszélynek vannak kitéve, gyakoribb a tuberkulózis, annak szóródása, a gennyes fertőzések és a szepszis.

 Diagnózis

Fizikális vizsgálat:A beteg megtekintése, vérnyomásának megmérése már önmagában is elég a Cushing-szindróma gyanújához, noha a gyakorlatban kevés túlsúlyos betegnél igazolódik valójában a szindróma.

Laboratóriumi vizsgálatoksorán az alábbi eltérésékre számíthatunk:

Magas vércukorszint, csökkent cukortolerancia.

Magas szérum nátrium-, alacsony szérum káliumszint.

A vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék száma emelkedett.

Hormonszintek:

Magas a vér szérum kortizol-szintje, és megszűnik a napszaki ritmus.

ACTH-függő típusban magas szérum ACTH szint.

ACTH-független típusban alacsony szérum ACTH-szint.

Magas androgén hormonszintek.

24-órás gyűjtött vizelet kortizol-tartalmának mérése magas hormonszintet eredményez

Stimulációs, szuppressziós tesztek:

Nagy adagú dexametazon-szuppressziós próba: A beteg két napon át napi 8 mg dexametazont kap szájon keresztül, de nem egy adagban, hanem 6 óránként 2 mg. Normális esetben a dexametazon csökkenti az ACTH-elválasztást és a kortizol-termelést. Ha az ACTH-elválasztás nem csökkent, hipofízis eredetre kell gondolni. Ha az ACTH-elválasztás csökken, de a kortizoltermelés nem, mellékvese-eredet valószínűsíthető.

Kis adagú dexametazon-szuppressziós próba: A kis dózisú dexamethason teszt a nagy dózisúhoz hasonlóan 2 napig tart, csak kisebb adagokkal. A modern képalkotó vizsgálatok megjelenése előtt ezt a két tesztet egymás után elvégezve alkalmazták a centrális (Cushing kór) és a perifériás Cushing szindróma elkülönítésére. Ma, a CT és az MRI birtokában ritkán használatosak, inkább csak az "overnight" dexamethason tesztet végzik.

"Overnight" dexametazon-teszt: A beteg szintetikus szteroidhormont - 1 mg dexametazont - kap éjfélkor, majd a reggel 8 órakor vett vérben a szérum kortizol szint csak kis mértékben csökkent.

CRH-stimulációs teszt: A vizsgálat során a beteg injekció formájában CRH-t kap. Hipofízis mirigydaganat esetén ennek hatására a vér ACTH-tartalma és kortizol-szintje meredeken emelkedik. Ez a "válasz" sohasem látható más szervekben elhelyezkedő ACTH-t termelő mirigydaganatok és mellékvesekéreg eredetű Cushing-szindróma esetén.

 

Képalkotó eljárások

Egyszerű röntgenvizsgálatsegítségével a csontritkulás és a balkamra túlterheltsége látható.

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatokkal mód van a mellékveséket ellátó artériák kontrasztanyagos festésére. A korszerűbb képalkotó eljárások birtokában ma már ritkán végzik.

Ultrahang-vizsgálat szintén alkalmas a mellékvese szövet-többletének kimutatására, de pontos diagnózis felállítására nem.

CT  (computer tomographia) vagy MRI (mágneses rezonanciás rétegvizsgálat) (segítségével valamennyi mirigy jól láthatóvá tehető, és a betegsége nagy pontossággal beazonosítható. A sellában elhelyezkedő adenoma gyanúja esetén elsősorban MRI végzése ajánlott, míg a mellékvesék eltéréseinek tisztázásra elég lehet ultrahang illetve CT végzése is.

Kezelés

A kezelés célja a normális hormonális egyensúly helyreállítása. Ez történhet műtéttel, sugárkezeléssel és gyógyszerekkel.

Műtéti megoldás:

A hipofízis daganata esetén az elsőként választandó kezelés annak műtéti eltávolítása orron vagy a melléküregeken keresztül történő behatolásból. Régebben ilyenkor a terápia mindkét mellékvese eltávolításából állt, ám az esetek 20%-ban gyorsan és intenzíven növő hipofízis-tumor alakult ki. Az elváltozás neve Nelson-szindróma, jellemzője volt a barnás bőrelszíneződés és az igen magas ACTH-szint. Kétoldali mellékvese-túltengés esetén mindkét oldali mellékvesét el kell távolítani szinte teljes egészében, ám az egyikből valamennyi szövetet mindig bennhagynak. Erre a beavatkozásra csak akkor kerül sor, ha a betegség egyéb kezelésre nem javul megfelelően.

Ha az ok féloldali mellékvese-daganat, célszerű azt sebészileg eltávolítani. Ilyenkor az ellenoldali mellékvesekéreg sorvadt, mert a kortizol túltermelés elnyomja az ACTH-termelést, ennek hatására az egészséges mellékvesekéreg nem képes elegendő hormont termelni. A műtét előtti napokban már meg kell kezdeni a kortizol pótlását és azt mindaddig - akár hónapokig - fenntartani, amíg a sorvadt mellékvesekéreg vissza nem nyeri normális működőképességét. Ennek elősegítésére ACTH-készítmények is rendelkezésre állnak.

Amennyiben a Cushing-szindróma oka a mellékveséken kívüli ACTH- termelő daganat, a daganat kezelése (sebészi úton, besugárzással vagy kemoterápiával) mérsékelheti a tüneteket.

Sugárkezelés:

Amennyiben a hipofízis jóindulatú daganatát nem sikerül eltávolítani sebészi úton, a protonbesugárzás a választandó kezelési mód.

Gyógyszereskezelés:

A műtéttel nem kezelhető rosszindulatú mellékvesekéreg-daganat és szintén eltávolíthatatlan, mellékveséken kívül elhelyezkedő ACTH-termelő tumor esetén a kortizol termelését gyógyszeres úton gátolják. Ilyen szer pl. a ketokonazol.

Bővebben...

A Versys pszichoterápiás program hatása és jelentősége a lombikbébi kezelés során

Hogyan javíthatja saját esélyeit a sikeres gyermekvállalásra?

A világ vezető meddőségi klinikáin a pszichés támogatás már évek óta a lombikbébi kezelés szakmai protokolljának részét képezi. A nemzetközi kutatások sora egyértelműen azt bizonyítja, hogy a pszichoterápiás program haszna testi szinten is megmutatkozik, hiszen a kutatások alapján 1 évvel közelebb hozza a kezelések sikerének időpontját (Boivin, 2005). Saját eredményeink mellett szintén a pszichés támogatás jelentőségét támasztja alá azok a randomizált, kontrollált, prospektív kutatások, amelyek alapján a pszichés támogató programban való részvétel a kétszeresére növeli a sikeres várandósság esélyét (Domar, 2011). Magyarországon jelenleg kizárólag a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben érhető el ilyen jellegű támogatás, amely a visszajelzések alapján nemcsak az eredményességet növeli, hanem segít elviselni az IVF-el járó fokozott bizonytalanságot is.

Hogyan zajlik a pszichoterápiás program a gyakorlatban?

A találkozás célja a pszichés támogatás, az IVF szakaszaiban létrejövő lélektani változások, valamint a pszichés erőforrások feltérképezése, a pszichoterápiás programban történő további részvétel a gyermekre vágyó párok igényei és kérése alapján történik. A nemzetközi kutatások arra is rámutattak, hogy a párok jelentős része a lombikprogramok során eleinte visszautasítja a pszichológiai konzultáció lehetőségét, pedig a programban való részvétel nemcsak a sikerességi arányt növeli, hanem pszichés támogatás nélkül 2/3-uk végül pszichés okokra (programmal járó stressz és bizonytalanság) hivatkozva hagyja abba a kezeléseket anélkül, hogy megfoganna a várva-várt gyermek. (Domar, 2004)

A pszichoterápiás támogatás fiziológiás hatásai

Ma már tudjuk, hogy a pszichoterápia hatása sejt szinten is mérhető (Gigi, 2013), emellett a különböző módszereknek (pl. hipnózis) köszönhetően nemcsak immunológiai, hanem hormonális szinten is képesek támogatni az IVF program sikerességének esélyét (Tschugguel, 2013).

Mivel várják Önöket szakembereink?

Egyéni és párterápiás támogatás, családterápia, szexuálterápia, donációs programban való részvétel, egyedülálló nők gyermekvállalása, sikertelen IVF program feldolgozása, gyászfeldolgozás, hipnózis, relaxáció, IVF-et támogató hanganyag, korábbi életesemények feldolgozása, táplálkozási tanácsadás, evészavarok terápiája, altatástól való szorongás.

Felhasznált szakirodalom:
Domar, A. (2004): Impact of psychological factors on dropout rates in insured infertility patiens. Fertility & Sterility, 81: 271-273.
Tschugguel, W. (2003):Treatment of functional hypothalamic amenorrhea with hypnotherapy. Fertility & Sterility, 80: 982-985.
Domar, A. (2011): Impact of a group mind/body intervention on pregnancy rates in IVF patients. Fertility & Sterility, 95:2269–73.
Boivin, J. (2005): Infertility-related stress in men and women predicts treatment outcome 1 year later. Fertility & Sterility, 83:1745–52.
Gigi, E. (2013): Association Among Clinical Response, Hippocampal Volume, and FKBP5 Gene Expression in Individuals with Posttraumatic Stress Disorder Receiving Cognitive Behavioral Therapy. Biological Psychiatry, 74: 793-800.

Bővebben...

MIBEN SEGÍTHET A VERSYS PSZICHOTERÁPIÁS PROGRAMJA?

A Versys Clinics egyedülálló abban a tekintetben, hogy több szakterület összefogva dolgozik azért, hogy a kívánt gyermekáldás minél előbb bekövetkezzen.

Éppen ezért a Versys Humán Reprodukciós Intézet a testi kezelések mellett nagy hangsúlyt fektet a hozzánk forduló páciensek lelki felkészítésére, gondozására. Ehhez jól képzett és sokoldalú szakmai team áll rendelkezésre.

A gyermekvállalási nehézségekkel összefüggő procedúra lelkileg igen megterhelő, és az ezzel összefüggő feszültségek és stressz további akadályt gördíthet a célok elérésének útjába. A pszichés támogatás nem csak ebben segít, hanem a folyamat sikerességének esélyét is növeli. Legtöbb esetben lelki tényezők is szerepet játszanak a nehézségek kialakulásában, még akkor is, ha orvosi ok is kimutatható.

Számos módszerrel segítünk a hozzánk fordulókhoz:

  • Egyéni terápiás támogatás
  • Párterápia/családterápia, családkonzultáció
  • Hipnózis
  • Relaxáció
  • Várandósság alatti pszichés támogatás
  • Csoportterápia:

szorongás, félelmek, szégyen, bűntudati érzések feldolgozása, anya, illetve apa szerepre való felkészítés, testkép, család témakörökkel, veszteségek feldolgozása

Tudjuk, hogy az Önök számára fontos, hogy a gyermekáldás minél előbb bekövetkezzen. Forduljon bizalommal hozzánk, s mi segítünk a lelki tényezők elrendezésében, így abban, hogy gyermekvállalással kapcsolatos álmaik minél előbb valóra válhassanak.

Bővebben...

A férfi meddőség háttere

A férfi meddőségnek számos oka lehet. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabbakat, ha azonban a férfi eredetű meddőségről további információkat szeretne kapni, kérjük keresse fel andrológus szakorvosunkat.

A férfi infertilitás (csökkent nemzőképesség, meddőség) igen gyakori jelenség. Körülbelül minden 20. férfi nemzőképessége elmarad a normálistól, és a meddő párok mintegy felénél a férfi meddősége áll a gyermektelenség hátterében. Az IVF-kezelések kb. egyharmadát férfi eredetű meddőség miatt végzik. A legtöbb férfi számára valódi hidegzuhany, amikor kiderül a tény: nemzőképességük elmarad az elvárhatótól.
A heréknek, mint tudjuk, kettős funkciója van: egyrészt férfi nemi hormont, tesztoszteront termelnek, amely fontos szerepet játszik a pubertás alatti testi változások, a szexuális vágy és az általános férfi jólét kialakításában, másrészt pedig naponta több millió hímivarsejtet (spermiumot) kell képezniük. A hímivarsejtek képzése és érése kb. 150 m hosszú, parányi csatornarendszerben történik, és a legtöbb meddő férfi esetében itt lép fel valami hiba, és ez okolható a képződő spermiumok alacsony számáért és gyengébb minőségéért. Az ilyen spermaképű férfiaknál sokkal alacsonyabb a normális formájú, jó mozgású spermiumok aránya, ezzel együtt kisebb az esély arra, hogy a hímivarsejtek elérjék és megtermékenyítsék a nő petevezetőjében a petesejtet.

Fizikai ártalmak

  • hőhatás
  • vibráció
  • ionizáló sugárzások
  • mechanikai traumák
  • zajártalmak
  • stb.

Kémia ártalmak

  • környezeti szennyezés
  • munkahelyi vegyszerek
  • élvezeti szerek (dohányzás!!!)
  • kábítószerek
  • gyógyszerek
  • daganatos műtétek utáni kezelések (kemoterápia sugárkezelés)

Biológiai ártalmak, betegségek

  • gerincvelői betegségek, herevisszér, visszértágulat (varicokele),
  • herecsavarodás, autoimmun betegségek, lázas állapotok, gyulladások, élő kórokozók, HIV fertőzés, TBC, belgyógyászati betegségek, mumpsz okozta heregyulladás, prosztata gyulladás
  • Előzetes sebészi bevatkozás: sérvműtét, vasectomia, hólyagműtét, kismedencei műtét
  • Ondóúti elzáródás: veleszületett ondóvezeték hiány, fertőzés következtében kialakult ondóvezeték elzáródás
  • Endokrin betegségek: hyperprolactinaemia, cukorbetegség, májcirrhosis, krónikus veseelégtelenség, érrendszeri betegségek, légzőszervi betegségek, fekélybetegségek
  • Daganatos betegségek: ezen betegségekkel kapcsolatos műtétek, műtét utáni kezelések (kemoterápia, sugárkezelés) gyakran okoznak nemzőképtelenséget
  • Sérülések, direkt trauma: here vagy kismedencei trauma, melegártalom, besugárzás; indirekt trauma: radiotherápia, kemoterápia, toxinok, alkohol, vegyszer, kábítószer
  • Genetikai betegségek, pl: Klinefertel szindróma, Cystikus fibrózis, Y kormoszóma rendellenségek
  • Szexuális úton terjedő fertőző betegségek, pl: Chlamydia, Ureoplasma, Gonorrhea, Herpes
  • Szexuális dysfunctiók, pl: kóros merevedés, merevedési zavar
  • Idiopathias: ismeretlen ok miatt

Pszichológiai ártalmak

  • stressz
  • kimerültség
  • depresszió

Jelenlegi tudásunk szerint a legtöbb eset genetikai okokra vezethető vissza. Más szavakkal fogalmazva: ezek a férfiak  olyan génváltozattal jönnek a világra, amely nem teszi lehetővé a normális spermium-képzést. Néha találunk a családban más csökkent fertilitású férfi rokont is, máskor hirtelen, spontán jelenik meg a "kóros" génváltozat.· A kérdést az ausztráliai Monash Egyetem kutatói vizsgálták mélyrehatóan, és azt találták, hogy a súlyos infertilitással küzdő férfiak 5%-ánál hiányzik az Y-kromoszóma (férfi nemi kromoszóma) egy kis darabja. Úgy tűnik, ez a hiányzó genetikai információ a felelős a csökkent fertilitásért, az elégtelen spermium-termelésért. Az is nyilvánvaló, hogy ennek a darabkának a hiánya csak a meddő férfiak igen kis hányadánál tehető felelőssé a meddőségért. Így további kutatásokra van szükség az okok feltárásához és megértéséhez, ezt követően pedig a probléma gyógyításához.
A meddő férfiak további egyharmadánál az alábbiak állhatnak a probléma hátterében:

  • A spermiumok heréből való kijutásának blokádja: ezt okozhatja a herecsatorna elzáródása vagy hiánya. Herevisszér, sérülés, esetleg szexuális úton terjedő betegségek állhatnak az elzáródás hátterében.
  • Egy hereműtét vagy trauma, esetleges fertőzés következtében termelődhetnek antitestek (ellenanyagok) a spermiumok ellen. Ilyenkor az antitestek megakadályozzák, hogy a hímivarsejtek ússzanak, ill. hogy oda tudjanak tapadni a petesejt felszínéhez. Ezek az antitestek csak egy különleges teszt segítségével, frissen ejakulált spermából mutathatók ki, és a teszt csak néhány klinikán érhető el.
  • A here számos behatás során károsodást szenvedhet, ilyenek pl. a röntgen-sugárzás, ill. a kemoterápia.
  • Erekciós vagy ejakulációs zavarok: számos betegség velejárói lehetnek, pl. cukorbetegség, sclerosis multiplex, de korábbi prosztata műtét után is előfordulhatnak. Ezekben az esetekben, a herében, ill. a mellékherében találhatunk hímivarsejteket, és azokat fel tudjuk használni az IVF-kezelés során.
  • Ritkán az agyalapi mirigy hormontermelésének zavara áll a csökkent spermiumszám hátterében. Ennek diagnosztizálása nagyon fontos, és általában hormon-kezelést igényel.

Összességében elmondhatjuk, hogy sok esetben rejtve marad a férfi meddőségének oka, bár bizonyos tényezőket gyakran lehet azonosítani és kezelni. Ezért nagyon fontos, hogy minden, csökkent nemzőképességgel rendelkező férfi alapos kivizsgáláson essen át.

Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára

ivarsejtbankbanner