Mellékvese működésének vizsgálata

Mellékvese működése és betegségei

A mellékveseolyan belső elválasztású mirigy, mely a vesék felső pólusán helyezkedik el a 11-12. háti csigolya magasságában.  A mellékvese páros szerv. A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú lelapult szerv. Tömegük egyenként 4-5 gramm, felnőttben. Felszínük enyhén dudoros. A mellékvesén megkülönböztetünk külső kéregállományt (cortex) és belső velőállományt (medulla). A kéreg tömött tapintatú, színe kénsárga, a szerv térfogatának 90%-át alkotja (felnőttben). A velő lágyabb állományú, színe világosabb, barnássárga. A szervet kívülről sejtdús kötőszöveti tok (capsula fibrosa) borítja be. A kötőszövetes tokból kötőszövetes sövények (septa fibrosa) nyúlnak a mellékvese állományába, melyben erek és idegek futnak.

Az emberi mellékvese szöveti szerkezete

 

A mellékvesekéregállománya szövettanilaghárom, a felszínnel párhuzamos rétegre osztható. Ezek kívülről befelé:

Zona glomerulosa(gomolyagos réteg):  Közvetlenül a kötőszövetes tok alatt helyezkedik el. Sejtjei fészkekbe rendeződnek. A sejtcsoportokat sinusoid kapillárisok veszik körül. Ez a réteg termeli a mineralokortikoidokat, melyek a vérnyomás szabályozásában kjátszanak fontos szerepet.

Zona fasciculata(köteges réteg):  Sokszögű sejtjei a felszínre merőleges gerendákat képeznek. A gerendák között, velük párhuzamosan futnak a sinusok. Ebben a rétegben termelődnek a glükokortikoidok.

Zona reticularis(hálózatos): Hálózatos sejtkötegekből áll, melyek között sinusok futnak. Itt termelődnek az androgének.

A mellékvesekéreg által termelt szteroidok és élettani szerepük:

Mineralokortikoidok: A szervezet só- és vízháztartását szabályozzák. A nátriumion megőrzését és felvételét, következményes víz- és kloridion-visszatartást, valamint a káliumion és a hidrogénion kiürítését okozzák.  Ilyen hormon aldoszteron.

Glukokortikoidok:Többek között szabályozzák az anyagcserét, fokozzák a katekolaminok hatását, csökkentik a csontképződést és a sejtközötti tér fehérjéinek termelődését, gátolják az immunrendszert  és a gyulladásos reakciókat, szabályozzák a só- és vízháztartást, valamint nélkülözhetetlenek a tüdő kifejlődésében. Ilyen hormon az kortizol.Termelésüket az agyalapi mirigy elülső lebenyének adrenokortikotrop hormonja (ACTH) szabályozza. Az ACTH elválasztását a hipotalamusz "kortikotropin hormon" (CRH) irányítja. Ha a vér kortizolszintje csökken, CRH és ACTH választódik el; a magas kortizolszint viszont gátolja ezek termelődését

Androgének(férfi nemi hormonok): az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakításában vesznek részt. Ilyen hormon pl. a DHEAS.

A mellékvesekéreg túlműködésével járó kórképek:

A mellékvesekéreg glükokortikoid hormonjainak túltermelődéseokozza az ún. Cushing szindrómát.

A Cushing-szindrómabármely életkorban előfordulhat, de leggyakoribb 20-50 éves kor között. A spontán kialakuló, tehát nem orvosi kezelés eredményeként jelentkező Cushing - szindrómára 1 millió fő között évente 10-15 új esetre számíthatunk.

 

Cushing szindróma  okai:

Kezelés mellékhatásaként előidézett Cushing-szindróma:hosszú ideig tartó szetroid ( pl. Medrol v. Metypred) vagy ACTH kezelés eredményeként alakul ki a kívülről bevitt glukokortikoidok hatására. Ilyenkor a szervezet saját mellékvesekéreg-hormontermelése visszaszorul.

Belső eredetű Cushing-szindróma:

ACTH okozta  másodlagos mellékvesekéreg megnagyobbodással

Centrális Cushing-kór:az esetek 80%-ban a hipofízis elülső lebenyének adenomája okozza, az esetek kis részében a hipotalamusz elsődleges túlműködéséről van szó. Egyes betegeknél a hipofízis elülső lebenyének sejtjei ellen irányuló autoantitesteket lehet kimutatni.

Ektópiás (eredeti helyétől eltérő) ACTH-termelés: ebben az esetben nem a hipofízis, hanem egy daganat termeli az ACTH-t, leggyakrabban a tüdő kissejtes daganata vagy karcinoid.

ACTH-független típus vagy adrenális Cushing-szindróma:

Kortizolt termelő mellékvesekéreg-daganat:felnőtteknél az esetek nagy részében jóindulatú, gyerekeknél gyakran rosszindulatú tumor.

Mellékvesekéreg-túltengés

 

Tünetek, kórlefolyás:

A tünetek a szervezet több működésében is megnyilvánulnak.

Zsíranyagcsere: Szembetűnő tünetnek számít a zsírtartalék újraeloszlása almaszerű elhízást okozva. Felgyülemlik a zsír az arcon is, ami a betegnek ún. "holdvilágarcot" kölcsönöz, illetve „bölénypúp-szerű” zsírlerakódás keletkezik a nyaki gerinc felett.

Fehérje-anyagcsere: A fehérje-anyagcsere zavara miatt csontritkulás alakul ki, amely csontfájdalommal jár, a gerincoszlop görbületei fokozódnak, spontán csigolyatörések következhetnek be. A beteg vázizmainak fájdalmáról panaszkodik, az izmok sorvadása miatt.

Szénhidrát-anyagcsere: A vércukorszint magas, ami fokozott inzulintermelést eredményez, és ez előbb-utóbb az inzulint termelő hasnyálmirigy-sejtek kimerüléséhez vezet, cukorbetegség alakulhat ki.

Vérképző rendszer: A vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma megemelkedik. A vérnyomás az esetek 85%-ban magas.

Bőr: A bőr szárazzá, rugalmatlanná válik, pergamenbőr alakul ki. A has és a törzs bőrén vöröses sorvadásos csíkok, ún. striák láthatók. A sebgyógyulási hajlam rossz, pattanások, furunkulusok, fekélyek jelennek meg.

Hormonális rendszer: Az androgén hormonok túlzott termelődése miatt nőknél a férfias szőrzet fokozott növekedése, az ádámcsutka és a testarányok férfiassá válása, menstruációs zavarok figyelhetők meg. Gyermekeknél növekedési zavar figyelhető meg.

Pszichés változások

Csökkent káliumszint

A betegség lefolyásamindig az alapbetegség függvénye. A betegség kapcsán kialakult életet veszélyeztető állapotok általában a következők:

Szívelégtelenség, amely magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés, alacsony káliumszint, kardiomiopátia következménye.

Szívinfarktus, magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés hátterében állhat a cukorbetegség kiváltotta érbetegség.

Agyvérzés, amely magas vérnyomásnak, érelmeszesedésnek és cukorbetegség eredetű érbetegségnek lehet következménye.

Fertőző betegségek: a kortizol erősen immungátló hatású, ezért a Cushing-szindrómás betegek fokozott veszélynek vannak kitéve, gyakoribb a tuberkulózis, annak szóródása, a gennyes fertőzések és a szepszis.

 Diagnózis

Fizikális vizsgálat:A beteg megtekintése, vérnyomásának megmérése már önmagában is elég a Cushing-szindróma gyanújához, noha a gyakorlatban kevés túlsúlyos betegnél igazolódik valójában a szindróma.

Laboratóriumi vizsgálatoksorán az alábbi eltérésékre számíthatunk:

Magas vércukorszint, csökkent cukortolerancia.

Magas szérum nátrium-, alacsony szérum káliumszint.

A vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék száma emelkedett.

Hormonszintek:

Magas a vér szérum kortizol-szintje, és megszűnik a napszaki ritmus.

ACTH-függő típusban magas szérum ACTH szint.

ACTH-független típusban alacsony szérum ACTH-szint.

Magas androgén hormonszintek.

24-órás gyűjtött vizelet kortizol-tartalmának mérése magas hormonszintet eredményez

Stimulációs, szuppressziós tesztek:

Nagy adagú dexametazon-szuppressziós próba: A beteg két napon át napi 8 mg dexametazont kap szájon keresztül, de nem egy adagban, hanem 6 óránként 2 mg. Normális esetben a dexametazon csökkenti az ACTH-elválasztást és a kortizol-termelést. Ha az ACTH-elválasztás nem csökkent, hipofízis eredetre kell gondolni. Ha az ACTH-elválasztás csökken, de a kortizoltermelés nem, mellékvese-eredet valószínűsíthető.

Kis adagú dexametazon-szuppressziós próba: A kis dózisú dexamethason teszt a nagy dózisúhoz hasonlóan 2 napig tart, csak kisebb adagokkal. A modern képalkotó vizsgálatok megjelenése előtt ezt a két tesztet egymás után elvégezve alkalmazták a centrális (Cushing kór) és a perifériás Cushing szindróma elkülönítésére. Ma, a CT és az MRI birtokában ritkán használatosak, inkább csak az "overnight" dexamethason tesztet végzik.

"Overnight" dexametazon-teszt: A beteg szintetikus szteroidhormont - 1 mg dexametazont - kap éjfélkor, majd a reggel 8 órakor vett vérben a szérum kortizol szint csak kis mértékben csökkent.

CRH-stimulációs teszt: A vizsgálat során a beteg injekció formájában CRH-t kap. Hipofízis mirigydaganat esetén ennek hatására a vér ACTH-tartalma és kortizol-szintje meredeken emelkedik. Ez a "válasz" sohasem látható más szervekben elhelyezkedő ACTH-t termelő mirigydaganatok és mellékvesekéreg eredetű Cushing-szindróma esetén.

 

Képalkotó eljárások

Egyszerű röntgenvizsgálatsegítségével a csontritkulás és a balkamra túlterheltsége látható.

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatokkal mód van a mellékveséket ellátó artériák kontrasztanyagos festésére. A korszerűbb képalkotó eljárások birtokában ma már ritkán végzik.

Ultrahang-vizsgálat szintén alkalmas a mellékvese szövet-többletének kimutatására, de pontos diagnózis felállítására nem.

CT  (computer tomographia) vagy MRI (mágneses rezonanciás rétegvizsgálat) (segítségével valamennyi mirigy jól láthatóvá tehető, és a betegsége nagy pontossággal beazonosítható. A sellában elhelyezkedő adenoma gyanúja esetén elsősorban MRI végzése ajánlott, míg a mellékvesék eltéréseinek tisztázásra elég lehet ultrahang illetve CT végzése is.

Kezelés

A kezelés célja a normális hormonális egyensúly helyreállítása. Ez történhet műtéttel, sugárkezeléssel és gyógyszerekkel.

Műtéti megoldás:

A hipofízis daganata esetén az elsőként választandó kezelés annak műtéti eltávolítása orron vagy a melléküregeken keresztül történő behatolásból. Régebben ilyenkor a terápia mindkét mellékvese eltávolításából állt, ám az esetek 20%-ban gyorsan és intenzíven növő hipofízis-tumor alakult ki. Az elváltozás neve Nelson-szindróma, jellemzője volt a barnás bőrelszíneződés és az igen magas ACTH-szint. Kétoldali mellékvese-túltengés esetén mindkét oldali mellékvesét el kell távolítani szinte teljes egészében, ám az egyikből valamennyi szövetet mindig bennhagynak. Erre a beavatkozásra csak akkor kerül sor, ha a betegség egyéb kezelésre nem javul megfelelően.

Ha az ok féloldali mellékvese-daganat, célszerű azt sebészileg eltávolítani. Ilyenkor az ellenoldali mellékvesekéreg sorvadt, mert a kortizol túltermelés elnyomja az ACTH-termelést, ennek hatására az egészséges mellékvesekéreg nem képes elegendő hormont termelni. A műtét előtti napokban már meg kell kezdeni a kortizol pótlását és azt mindaddig - akár hónapokig - fenntartani, amíg a sorvadt mellékvesekéreg vissza nem nyeri normális működőképességét. Ennek elősegítésére ACTH-készítmények is rendelkezésre állnak.

Amennyiben a Cushing-szindróma oka a mellékveséken kívüli ACTH- termelő daganat, a daganat kezelése (sebészi úton, besugárzással vagy kemoterápiával) mérsékelheti a tüneteket.

Sugárkezelés:

Amennyiben a hipofízis jóindulatú daganatát nem sikerül eltávolítani sebészi úton, a protonbesugárzás a választandó kezelési mód.

Gyógyszereskezelés:

A műtéttel nem kezelhető rosszindulatú mellékvesekéreg-daganat és szintén eltávolíthatatlan, mellékveséken kívül elhelyezkedő ACTH-termelő tumor esetén a kortizol termelését gyógyszeres úton gátolják. Ilyen szer pl. a ketokonazol.

Bővebben...

Hipofízis működésének vizsgálata

Az agyalapi mirigy (hipofízis) az agyalapon, az ún. töröknyeregben elhelyezkedő kis szerv. Mely fontos szerepet játszik az egész hormonháztartás irányításában.

Két fő részét különítjük el, az elülső és hátsó lebenyt.

Az elülső lebenybentermelődnek az alábbi hormonok és főbb szerepük:

  • hGH: human growth hormone, növekedési hormon
  • PRL:prolaktin, tejelválasztást serkentő hormon
  • ACTH:adrenokortikotróp hormon, a mellékvesekéreg működését szabályozó hormon
  • FSH:folliculus stimuláló hormon, nőkben a peteérést, férfiakban a spermiumtermelést szabályozza
  • LH:luteinizáló hormon, nőkben a sárgatest működését, férfiakban a Leydig sejtek tesztoszteron termelését szabályozza
  • A hátsó lebenybentermelődő hormonok és szerepük:
  • Oxitocin:a méhösszehúzódásért felelős szülés során
  • Vazopresszin:a vízvisszaszívást szabályozza a vesékben

 

Az agyalapi mirigy elülső lebeny kóros hormontermelése:

hGH (humán growth hormone): növekedési hormon

Gyermekkorban a növekedéshez szükséges. Felnőttkorban is fontos szerepe van a stresszre adott válaszban, az izomerő fenntartásában és a zsíreloszlás szabályozásában

Túltermelődését az agyalapi mirigyben elhelyezkedő, ált. 1 cm-nél kisebb jóindulatú daganat (adenoma) okozza.

Tünetei: gyermekkorban: óriásnövés, gigantizmus, felnőttkorban: akromegália

Jellemzője a kezek, lábak az orr, a fej és az állkapcsok, illetve a belső szervek méretében növekedése. Korai felismerése és kezelése nagyon fontos, hiszen szív megnagyobbodása miatt ritmuszavarokhoz és korai szívhalálhoz vezethet. A növekedési hormon ún. kontrainzuláris hatású (az inzulin hatásával ellentétes), mely miatt a túltermelődése 2. típusú cukorbetegséghez vezethet.

Diagnosztika: A betegség bizonyításához naponta többször végzett hGH meghatározást végzünk vénás vérből.

Kezelése ma Magyarországon elsősorban sebészi, idegsebészek által, az orrlyukon keresztüli behatolásból végzett műtét. Amennyiben a műtét nem biztosít megfelelő kontrollt, gyógyszeres kezelés lehetséges. Erre ún. somatostatin analógok használatosak, melyeket intramuscularis injekció formájában adunk, havonta egyszer (pl. Sandostatin LAR, Somatuline Autogel)

Hiányagyermekkorban a növekedés elmaradását okozza. Felnőttkorban az izomtömeg, izomerő csökkenéséhez és csontvesztéshez vezethet. Magyarországon jelenleg agyalapi mirigy eltávolított betegeken, ha több teszttel is bizonyított növekedési hormon hiány áll fenn, van lehetőség a kezelésre. A hormon injekciós formában naponta adandó (pl. Genotropin, Norditropin, Nutropin, Saizen, stb.)

 

PRL: prolaktin

A PRL az agyalapi mirigy által termel hormon, mely nőkben a tejelválasztást okozza ill. fokozza. Természetesen ez a szoptatás ideje alatt a legfontosabb.

Ez a hormon azonban gyermekkorban is termelődik, de csak a serdülés elérkeztével kezd a vérben mérhető töménysége észrevehetően növekedni mindaddig, amíg a felnőttekre jellemző éréket el nem éri. A PRL termelődése egy állandó tónusos gátlás alatt áll, melyet a hipotalamikus dopaminerg neuron-rendszer hatása okoz. Ha a nő teherbe esik, egyéb hormonok hatására visszaszorul ez a gátlás lés elindulhat a tejelválasztás. Az ösztrogénnek és a progreszteronnak köszönhetően a terhesség alatt az emlőben gazdag mirigyrendszer fejlődik ki, míg egyéb hormonok annak a ribonukleinsavnak a létrejöttében működnek közre, amely a tejfehérje szintézisét tesz lehetővé.
Szülés után a PRL-nak szerepe van abban is, hogy a szoptató anyáknak egy ideig nem indul meg a havi vérzése. Nem véletlen, hogy ha valamilyen ok, (egyebek között e hormon képződésének az elmaradó gátlása, az agyalapi mirigy prolaktint készítő daganata, vagy a pajzsmirigy csökkent hormontermelése) miatt a kelleténél több prolaktin kering a vérben, az – ma még nem teljesen tisztázott módon – megakadályozhatja a petefészekbeli tüszőérést és -repedést, következésképp a havi vérzés bekövetkezését is.

Magas prolaktinszintokai:

  1. természetes: terhesség, szoptatás, az emlő stimulálása,stressz

  2. kóros:

  3. prolaktinoma: az agyalapi mirigy jóindulatú daganata

  4. petefészek, mellékvesekéreg bizonyos daganatai

  5. súlyos hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés)

  6. mellkas és az emlő sérülése

  7. idült veseelégtelenség

  8. májbetegség

  9. Parkinson-kór

  10. némely agyműtét

  11. gyógyszerek:

gyomorürülést elősegítő szerek: Cerucal, Motilium
pszichiátriai szerek: antipszichotikumok, antidepresszánsok
női nemi hormonok ( fogamzásgátlót szedők 30%ának magas a PRL szintje)

A magas PRL szint leggyakoribb oka az agyalapi mirigy elülső lebenyének jóindulatú daganata, a prolaktinoma, melyaz agydaganatoknak körülbelül a 10 %-át teszi ki. Jóindulatú, lassan növő elváltozás, mely csak hosszú idő után okoz tüneteket. Mérete alapján elkülöníthetünk ún. mikroadenomát (1 cm-nél kisebb daganat) és makroadenomát (1 cm-nél nagyobb tumor).

Tünetei: nőkben: menstruációs zavarok, teherbeesési nehézség, emlőfeszülés, tejcsorgás (szoptatás nélkül) férfiakban: emlő egy- vagy kétoldali megnövekedése (ginekomasztia), libidó-csökkenés, potenciazavar

Diagnózisa: ha három különböző időpontban vett vérmintában magas PRL szintet mérünk, hiperprolaktinémiáról (magas PRL a vérben) beszélünk. Ahhoz hogy ezt az agyalapi mirigy daganata okozza-e, ún. sella MRI (agyalapi mirigy mágneses rezonancia vizsgálata) vagy sella CT (computer tomográfia) kell végezni. Feltétlenül meg kell vizsgálnunk az egyéb lehetséges kóroki tényezőket is, elsősorban enyhén emelkedett PRL szint esetén.

Kezelése:A diagnózistól függően kerül sor a gyógyszeres, a sebészeti és a besugárzásos kezelésre.Az esetek legnagyobb részében a gyógyszeres kezelés megfelelő kontrollt biztosít. A magas PRL kezelésében alkamazható szerek:Bromocriptin (bromergocriptin), quinagolid (Norprolac)és cabergolin (jelenleg Magyarországon nincs forgalomban) A kezelés hatása már 1-2 hét alatt észrevehető módon gátolja a tejelválasztást, ill. a PRL szintet és 6-8 hét múltán megindítható vele a havi vérzés. Nagy, a szemideg-kereszteződést nyomó makroadenomák esetében van csak szükség idegsebészeti beavatkozásra vagy esetleg külső besugárzásra. A műtétet általában az orrlyukon keresztüli behatolásból (ún. transsphenoidalis) végzik, mely nem jár látható heggel az arcon. A sugárkezelés csak a fentiekben ismertetett kezelési módokkal sem kontrollálható PRLoma esetében lehet szükséges, mely lehet ún. gamma-kés vagy külső besugárzás. Ezek használatára extrém ritka esetekben van szükség.

 

TSH: tireoidea stimuláló hormon (pajzsmirigy irányító hormon)

Az agyalapi mirigy azon hormonja, mely a pajzsmirigyműködését szabályozza. A pajzsmirigy és „irányításának” megfelelő működése szükséges a normális fejlődéshez, a stresszhez való alkalmazkodáshoz, valamint jelentős a szerepe az anyagcsere-folyamatok szabályozásában.

A hipotalmo-hipofizis-pajzsmirigy tengely az ún. negativ feed back(visszajelzés) által szabályozott (egy hormon túltermelődése esetén annak serkentő hormonjának szintje csökken). Amennyiben a pajzsmirigy működése csökken (hipotireózis), a TSH emelkedni kezd. Ha a pajzsmirigy túlműködik, a TSH alacsony. A TSH elválasztását a hipotalamusz TRH-ja is serkenti.

Magas TSH okai:leggyakrabban hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés), illetve extrém ritka esetekben az agyalapi mirigy jóindulatú, TSH termelő daganata. Magas TSH és annak ellentmondó pajzsmirigy-túlműködésre utaló tünetek esetén a pajzsmirigy által termelt ft3 és ft4 meghatározása szükséges.

Alacsony TSHokai: leggyakrabban hipertireózis(a pajzsmirigy túlműködése), ritkábban a hipofízis intakt működésének hiánya (pl. műtét utáni állapotban). Alacsony TSH esetén érdemes meghatároznunk a pajzsmirigyben termelt hormonok szintjét ( ft3, ft4), mert ez alapján tudunk dönteni a valódi kórokról.

 

ACTH: adrenokortikotróp hormon

Az agyalapi mirigy azon hormonja, mely a mellékvesekéreg működésének irányításához szükséges. ACTH hatására a mellékvesékben fokozódik a kortizol és más hormonok elválasztása és azok emelkedő szintje visszagátolja az ACTH-t (ún. negativ feed back).

Magas ACTH okai:

Agyalapi mirigy daganat (ált. mikroadenoma), mely ún. Cushing szindrómátokoz,melynek nagyon jellegzetes tünetei vannak (pirosas-lilás csíkok a hason, alma típusú elhízás, a nyakon ún. bivaly-púp, holdvilágarc). Diagnosztikájában a sorozatos hipofizis és perifériás hormonmérések szükségesek Cushing szindróma esetén elmarad az éjszaka folyamán a kortizol (mellékvesekéreg hormon)-szint csökkenése és nappal is magas kortizol-szintek észlelhetők, magas ACTH szint mellett. Sokszor a hormonális diagnosztika nehéz és sok buktatóval járhat, ezért mindenképpen szükségünk van sella MRI és hasi ultrahang ill. CT vagy MRI –re is tisztázandó, hogy a hormoneltérést okozó betegséget az agyalapi mirigy jóindulatú daganata, vagy a mellékvesé(k)ben elhelyezkedő daganat okozza. Kezelése sebészi, tehát a tumor eltávolítása szükséges.

 

A mellékvesekéreg nem kellő működése (mellékvese-elégtelenség, Addison-kór), mely miatt a kortizol szint csökkenése az ACTH termelésének fokozódását váltja ki. Tünetei jellegzetesek: gyengeség, fáradékonyság,a bőrszín fokozatos sötétedése. Diagnosztikájában fontosan mind a perifériás (mellékvesekéreg) mind a hipofízis hormontermelésének meghatározása. Kezelése: a perifériás hormon-pótlás elengedhetetlen. Használatos a hidrokortizon (Cortef) a mellékvesekéreg glükokortikoid hormonjainak pótlására, mely szükség esetén fludrokortizonnal (mineralokortokoid) egészítendő ki.

 

Alacsony ACTH okai:

Az agyalapi mirigy ACTH termelése általában műtétet követőenesik ki, de lehet következménye ún. hipofizitisznek (hipofizis autoimmun gyulladása). Az alacsony ACTH hatására a mellékvesekéreg irányítása kiesik, a mellékvesék hormontermelése csökken, mely akár életet veszélyeztető mellékvesekéreg-elégtelenséghez vezethet (hipadrénia).A hirtelen kialakuló hipadréniának nagyon súlyos tünetei lehetnek: alacsony Na- szint, hasi fájdalmak, hányás, renyhe bélműködés, gyengeség, elesett általános állapot. A hipadrénia diagnózisához meg kell mérnünk mind az ACTH, mind a perifériás hormonok szintjét (kortizol, DHEA, DHEAS, ill. aldoszteron)

Kezelése: a hiányzó perifériás hormont, ami jelen esetben a mellékvesekéreg hormon kell pótolni. Erre jelenleg a hidrokortizon (Cortef) használatos. Az agyalapi mirigyet is érintő műtétek előtt ill. ha szükséges, a műtétet követően is adunk hidrokortizont, pótlandó az esetlegesen sérült ACTH termelés következtében létrejövő mellékvese elégtelenséget.

 

FSH: follikulus stimuláló hormon

Az FSH-t a hipofízis termeli. Termelését egy összetett rendszer szabályozza, melyhez a nemi szervek (gonadok), az agyalapi mirigy és a hipotalamusz összehangolt működése szükséges.

A laboratóriumban meghatározott FSH és annak referenciatartománya (normális szintje) számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. A laboratóriumi leleten az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni és a többi hormon ismertében , azokkal való összefüggésében kiértékelni.

Nőkben az FSH stimulálja a petefészek follikulus (tüsző) növekedésétés fejlődését a menstruációs ciklus follikuláris fázisában. A menstruációs ciklus két fázisra osztható: follikuláris és a luteális fázisra. A két fázis elkülönítése a jellemző hormonok, az FSH és a luteinizáló hormon (LH) koncentrációjának lökésszerű növekedése alapján történik. Az ovuláció, a petesejt kilökődése a petefészekből röviddel az LH szintjének emelkedés után történik. A follikuláris fázisban az FSH indítja el az ösztradiol termelését a follikulusban, míg a luteális fázisban az FSH a progeszteron termelését stimulálja. Az ösztradiol és a progeszteron mennyisége jelenti a visszajelzést a hipofízis számára az FSH termelést illetően. Férfiakban az FSH a spermiumtermeléshez és éréshez szükséges.

 

Az FSH magasszintje általában a perifériás szerv (nemi szervek) elégtelenségét tükrözi. Nőkben menopausa ( csökkent petefészek működés),férfiakban a spermiogenezis zavara okoz magas FSH-szintet (ún. perifériás hipogonadizmus). Magas FSH szint hátterében extrém ritkán de előfordulhat agyalapi mirigy daganatis. Magas FSH szintet okozhat néhány gyógyszer szedése is, mint pl. levodopa (Parkinson-betegségben adott szer), cimetidin (gyomrosav-csökkentő),clomiphen (Clostilbegyt), digoxin (szívelégtelenség kezeléséhez adott gyógyszer)

Az FSH alacsonyszintje hipofízis elégtelenségmellett szólhat. Ilyen esetben más agyalapi mirigy hormonokat is meg kell határozni, kizárandó a többszörös hormonhiányt. Az FSH hiány általában együtt jár alacsony LH szinttel. Ha az FSH- és LH- szint alacsony, ún. LHRH meghatározásra ehet szükség, melynek kapcsán történik egy 0. perces vérvétel FSH és LH meghatározásra, majd LHRH-t (LH releasing hormone)adunk be vénásan és 30 perc múlva újabb vérvétel történik az FSH és LH meghatározására. Ezzel a teszttel eldöntjük, hogy a hipofízis még képes-e a hipotalamikus irányító hormon (LHRH) hatására hormont termelni. Fals alacsony FSH szintet okozhatnak: orális fogamzásgátlók, női és férfi hormonpótló készítmények, tesztoszteron-számrmazékok, phenotiazon.

Nőkben a teherbeeséssel kapcsolatban nehézségek, rendszertelen a havi vérzés, petefészek-elégtelenség ill. policisztás ovárium szindróma gyanúja esetén az FSH meghatározására van szükség, de más hormonokkal együtt. PCOS esetében pl. az FSH és az LH aránya kórjelző lehet.

Az FSH a férfiaknemi működésében is szerepet játszik: stimulálja a spermiumok érését, és elősegíti az androgént-kötő fehérjék termelését. Serdülőkor után a férfiakban az FSH szintje viszonylag állandó. Magas és alacsony FSH szint is kórjelző lehet potencia- és spermiumtermelési zavarok esetén. Alacsony FSH esetén LHRH terhelés végzendő (ld. fent).A férfi hipogonadizmuskivizsgálásban elengedhetetlen azonban az FSH-val párhuzamosan meghatározott LH és tesztoszteron, SHBG ill. szabad tesztoszteron, esetleg ösztrogén, és mellékvese eredetű androgének meghatározása is.


Gyermekkorban is lehet szükség az FSH meghatározására, ha a gyermek nemi fejlődése késleltetett (pubertas tarda)vagy túl gyors (korai pubertás,pubertas precox). Csecsemőkben és kisgyermekekben az FSH szint röviddel a születés után emelkedik, majd ezután nagyon alacsony szintre csökken. Pubertásban áll be a későbbiekben is észlelhető menstruációs ciklusfüggő ingadozás az FSH szintekben (ld. menstruációs zavarokfejezet).Normál serdülőkor előtti magas FSH és LH szint a serdülésre jellemző jegyekkel benignus pubertas praecox-ot jelez. Ekkor nincs háttérbetegség, csak a szokványos serdülés egy szokatlan, jóindulatú változata.Késleltetett serdüléskoraz FSH és LH szintek a korcsoportnak megfelelőek, vagy alacsonyabbak lehetnek. Itt mindenképpen szükséges a késői nemi érés okának kiderítése. Ehhez gyakran többféle hormonszint meghatározására kerül sor, melyek között a GnRH (Gonadotropin Releasing Hormon) adását követő LH koncentrációjának mérése is szerepelhet

Menopauzában (változókorban) az ováriumok működése megszűnik, ekkor az FSH szint emelkedik. Hasonló kórkép a férfiak andropauzája, mely kevésbé kifejezett klinikai tünetekkel jár, de ugyanúgy FSH emelkedéshez vezet.

LH: luteinizáló hormon


Az LH az agyban, az agyalapi mirigyben. Termelődés bonyolult szabályozás alatt áll, amelyben a hipofízisen kívül szerepet játszanak az ivarmirigyekben (petefészekben illetve herékben) és a hipotalamuszban termelődő hormonok is.

A nőkmenstruációs ciklusa 2 fázisra osztható, a follikuláris és luteális fázisra, amelyben a ciklus közepén a follikulus-stimuláló hormon (FSH) és LH szintje meredeken megemelkedik. Az LH (és FSH) magas szintje a ciklus közepén tüszőrepedést vált ki. Az LH ezen felül a petefészekben szteroidok, elsősorban ösztradiol termelődésétstimulálja. Az ösztradiol és egyéb szteroidok viszont a hipofízisben visszahatnak az LH termelődésére. Az LH a nap folyamán intermittálva, lökésszerűen szabadul fel, és nőkben ciklusfüggő ingadozást is mutat. Ezért nagyon fontos ismerni a mintavétel időpontját. A vérből történt LH meghatározásokhoz a laboratóriumok megadják a ciklushoz illesztett normál értékeket. Az LH csúcs kimutatására rendelkezésre állnak újabban vizelet gyorstesztek is, melyek a tüszőrepedés meghatározásához, a gyermekáldás optimális időpontjának kiszámításához használatosak. Az LH csúcs jelzi, hogy a tüszőrepedés (ovuláció) az elkövetkező 1-2 napon belül bekövetkezik
Az LH meghatározást gyakran más vizsgálatokkal (FSH, tesztoszteron, ösztradiol és progeszteron) együtt érdemes végezni, mind a férfi és női meddőségokának illetve a szabálytalan menstruációs ciklusok okának tisztázásakor.

Férfiakban az LH a herék Leydig sejtjeiben tesztoszteron termelődésétindukálja. Az LH szintek a pubertás után viszonylag állandóak. A tesztoszteron negatív visszacsatolás révén gátló hatást fejt ki a hipofízisre és a hipotalamuszra, ezáltal részt vesz a szekretált LH mennyiségének szabályozásában.

Kisgyermekekben az LH szintek nem sokkal a születés után megemelkednek, majd igen alacsony szintre csökkennek (fiúkban a 6. hónapban, lányokban az 1-2. évben). Hat-nyolc éves korban, a pubertás kezdetét és a másodlagos nemi jellegek kialakulását megelőzően a hormon szint ismét elkezd emelkedni.Gyermekekben, az LH (és FSH) meghatározását késői nemi érés vagy pubertas precox (korai pubertás) hátterében álló okok felderítésére használják.

Magas LH szintet látunk leggyakrabban meno- ill. andropauzában, a nemi szervek elégtelen hormontermelése következtében. Extrém ritkán hipofízis adenoma állhat a háttérben

Alacsony LH szintet látunk hipofízis elégtelenségkövetkeztében (ritkán). AZ LH szint meghatározásánál nagy figyelmet kell fordítanunk a mintavétel időpontjára és alacsony LH szint esetén egyéb hipofízis hormonok és perifériás hormonok meghatározására is szükség van, mert sokszor csak együttesen értelmezhetők. Alacsony LH szintet észlelve, a gonadotrop releasing hormonra (LHRH, GnRH)-ra adott választ kell értékelnünk (ld LHRH-teszt). Az iygy kapott értékeket használjuk a hipotalamusz - agyalapi mirigy hormonális rendszer elsődleges vagy másodlagos rendellenességeinek elkülönítésére. A GnRH a hipotalamuszban termelődő hormon, amely a hipofízist LH és FSH felszabadítására készteti. Ehhez a vizsgálathoz kiindulási vérmintát veszünk, majd GnRH injekciót adunk a páciensnek. Ezután, meghatározott időpontokban vérmintákat veszünk (30 és 60 perc). Ezekből a mintákból meghatározzuk az LH szinteket, és összevetjük azokat a kezdeti és az azt követő értékekkel. Ez a vizsgálat segít elkülöníteni a petefészkek illetve herék (elsődleges) betegségeit a hipofízissel vagy hipotalamusszal kapcsolatos (másodlagos) rendellenességektől. Ezen felül, sokszor hasznos információkat nyújt a korai vagy késői pubertás okának felderítéséhez.

 

A hipofízis hátsó lebeny hormonjai és termelődési zavaruk

A hipofízis hátsó lebenyében hormontermelés nem történik, onnan csak a hipotalamuszban már megtermelt hormonok felszabadítása és vérbe kerülése zajlik

A két legfontosabb termelt hormon:

Oxitocin:

A hipotalamuszban termelődő, a hipofízis hátsó lebenyében felszabaduló hormon.

Az oxitocin hatásai:

  • A vazopresszin hatásához hasonlóan csökkenti a vizeletkiválasztást. Emiatt embereknél nagy mennyiségű oxitocin adása ödémát okoz.
  • Oxitocin szabadul fel orgazmuskor mind a férfiban, mind a nőben. Férfinál az ejakulációt segíti, nőnél méhösszehúzódást okoz.
  • A várandósság végére a magzati ACTH-leadás stimulálja a magzati kortizolszekréciót, ami gátolja a progeszteron termelődését a placentában. Ennek következtében megszaporodnak a réskapcsolatok, és megnő az oxtocinreceptorok száma az endometriumban és myometriumban (méhizomzatban). A méh nyúlását érzékelő receptorok idegi úton a hypothalamusba jutva serkentik az oxitocin-leadást, amely a méh simaizmának összehúzódását okozza. Az oxitocin az endometriumban prosztaglandinok termelését serkenti, ami aktiválja a myometriumot. Az összehúzódások hatására kinyílik a méhszáj, és a kitolási szakban megszületik a kisbaba.
  • Szoptatásnál az oxitocin a tejutak kiürülését segíti a simaizom-összehúzó hatásával (és utófájásokat okoz a gyermekágyas időszakban)
  • Az agyban termelődő oxitocin csökkenti a fájdalomérzetet, elsősorban az agyban hatva. (Szüléskor ezért problémás a külső oxitocin bejuttatása az anyai szervezetbe, hiszen az nem fejti ki a fájdalomcsillapító hatást az agyban az agy-vér gát miatt, azonban a szervezet oxitocinszintjét megemelve gátolja a további oxitocintermelést az agyban.)
  • Az anyai oxitocin felkészíti a magzati agyat a szülésre: a GABA neurotranszmitter megváltoztatja a magzati agykéreg sejtjeinek működését, és csökkenti a hypoxiás sérülés lehetőségét.
  • A közösüléskor felszabaduló oxitocin lehet felelős a monogám kapcsolatokért (férfiakban az oxitocin hatását valamelyest ellensúlyozza a tesztoszteron). Szerelmes embereknek magasabb az oxitocinszintje.
  • Fokozza a bizalmat és csökkenti a félelemérzetet. Stresszoldó hatása is van.

 

Vazopresszin (aVP: arginin vazopresszin, ADH: antidiuretikus hormon)

Az antidiuretikus hormon (ADH, adiuretin, régi elnevezés: vazopresszin) feladata, hogy a vesében fokozza a vízvisszatartást, és így segítsen a szervezetnek a megfelelő mennyiségű víz megtartásában. Hatására kevesebb víz választódik ki a vizelettel, azaz a vizelet koncentrálódik.

Az ADH a hipotalamuszhoz tartozó nucleus supraopticus nevű idegsejtcsoportban termelődik. A kész hormon az agyalapi mirigy (hipofízis) nyelében az idegsejtek axonjaiban az agyalapi mirigy hátsó lebenyébe szállítódik és ott raktározódik. Szükség esetén innen szabadul fel a véráramba.

Az antidiuretikus hormon egy "szomjúsághormon". Hatására a vesékben – a disztális tubulusokban és a gyűjtőcsatornákban – a víz visszaszívódik a kiválasztott vizeletből. Ezt a hatást az ADH úgy éri el, hogy vízáteresztő csatornákat (például aquaporin-2, AQP2) épít be a vesecsatornák falába, amin keresztül a víz a tubulussejtekbe visszaáramlik.

Amikor a szervezet kevés vízhez jut, megnövekedik a vérben található nátrium-, klorid-, illetve kálium-ionok koncentrációja, ami a szervezet számára káros. Ezért a megemelkedett vérkoncentrációt a hipotalamusz ozmoreceptorai érzékelik és serkentik az ADH felszabadulását az agyalapi mirigyből. Az ADH a vérárammal a vese gyűjtőcsatornáihoz jut. A csatornát körülvevő sejtek normális esetben víz számára átjárhatatlanok és így megakadályozzák a víz vizeletből történő visszavételét. Az ADH a vesesejtek membránjában található receptorokhoz köt. A receptorok a sejt belsejében raktárakból kalciumot szabadítanak fel. A felszabadult kalciummolekulák beiindítanak egy folyamatot, melynek során az aquaporint tartalmazó vezikulumok a sejtmembránnal fuzionálnak és a vízcsatornák beépülnek a membránba. Ennek hatására a vesetubulust körülvevő sejt membránja átjárhatóvá válik a víz számára és a víz a sejt belsejéből visszakerül a véráramba.

ADH hiányaesetén a víz nem szívódik vissza a véráramba, vízveszteség alakul ki. A betegek nagy mennyiségű vizeletet ürítenek (napi 20 literig) és ennek következtében rengeteget isznak. Ezt a betegséget nevezik centrális diabetes insipidusnak. Az aquaporin vagy az ADH receptorok károsodása a vesékben lényegében ugyanezeket a tüneteket okozza. Ezt a formát renális diabetes insipidusnak nevezik. ADH összehúzza az ereket (vazokonstriktív hatású). Innen ered a régi elnevezése (vazopresszin). A diabetes insipidus kezelésére az ADH-t orrspray vagy tabletta formájában lehet pótolni. Az alkohol gátolja az ADH termelését. Ezért nő alkohol hatására a vizeletürítés és alakul ki a dehidráció (kiszáradás) és a következményes fejfájás, szájszáradás Hasonló – ADH kiválasztást gátló – hatásúak a szteroidok és a koffein is.

Magas ADH-szintetokoz a nikotin, mely serkenti az ADH felszabadulását. A hormon kiválasztását fokozhatják még például fájdalom, izommunka, alacsony vércukorszint, vagy bizonyos (például asztma-ellenes) gyógyszerek is.

Bővebben...

Stressz és meddőség

Cikksorozatunk a meddőségről Dívány.hu internetes női magazinban jelent meg.

1. Meddőség pánik: ne dőlj be annak, hogy nem lehet gyereked!

Most induló meddőségről szóló sorozatunkban több szakember segítségével ismerhetjük meg a meddőség testi és lelki hátterét. Az első részben Higi Vera pszichológus járja körbe azt a kérdést, hogy miért félnek olyan sokan attól, hogy esetleg fogamzási problémában szenvednek?

Érdekes, hogy egyre több fiatalban merül fel a meddőség gondolata még azelőtt, hogy egyáltalán gyermeket szeretne. Sok tizenévesben már akkor kialakul ez a félelem, ha akár egyetlen alkalommal nem védekezik, és ennek nem lesz semmiféle következménye. Ennek hátterében valószínűleg az egyre szélesebb körben elterjedő felvilágosító programok állnak, amelynek pozitív hatása egyébként, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben a felére csökkent az abortuszok száma.

Míg 1960-ban több, mint 16 ezer ilyen beavatkozást végeztek évente, addig 2008-ra ez a szám a negyedére csökkent. Ezzel párhuzamosan azonban kialakult az a kollektív közhiedelem is, hogy egy egészséges ember azonnal képes megfoganni, amint elmarad a védekezés.

Figyeljük a saját ritmusunk

A fogamzás azonban összetett jelenség, és bár a női test különleges abból a szempontból, hogy az év bármely szakaszában képes megfoganni, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy saját biológiai ritmusunk. Természetesen előfordulnak olyan extrém esetek, amikor a menstruációs ciklus alatti szex vezet várandóssághoz, ez azonban cseppet sem tipikus.

Aki tehát még nem szeretne szülővé válni, mindenképpen érdemes védekeznie, azonban a gyermekre vágyóknak fontos tisztában lenniük azzal, hogy mikor nagyon alacsony a valószínűsége a fogamzásnak, és mely időpontban vagyunk a leginkább befogadóképesek. Ez utóbbi általában a menstruáció utáni második héten következik be.

A fogamzási ciklus

Az egyéni különbségek a menstruációs ciklus időtartamában is jelentkeznek, sokan eltérnek az átlagtól, előfordulhat például, hogy egy nő közvetlenül a menstruáció után fogan meg. Azonban általában a teljes ciklusunk közepén vagyunk a leginkább fogamzóképesek, tehát ha például 30 napos a ciklusunk, vagyis ennyi idő telik el két menstruáció között, akkor a 15. nap környékén.

Mikor állapítják meg a meddőséget?

Nem véletlen, hogy akkor állapítják meg a fogamzási problémát, ha rendszeres szexuális élet mellett nem következik be a fogamzás, hiszen megtörténhet, hogy a pár nem él szexuális életet minden héten, és esetleg hosszú időn keresztül azokon a napokon vannak együtt, amikor a nő teste éppen a kevésbé termékeny szakaszában van. Ez különösen gyakori az olyan párok esetében, akik távkapcsolatban élnek, és emiatt ritkábban tudnak találkozni.

Emellett az életképes spermiumok koncentrációja sem állandó, így előfordulhat, hogy a gyermek hosszabb időn keresztül várat magára. Ezért sem kell kétségbeesni, ha az első hónapok nem hoznak eredményt, azonban érdemes szakemberhez fordulni, ha rendszeres és megfelelő időpontban történő együttlétek ellenére sem következik be a fogamzás több, mint egy éven keresztül.

Mit tehetünk, amíg várakozunk?

A legtöbbet minden szempontból azzal tehetjük, ha felkészítjük önmagunkat és a párkapcsolatunkat a következő időszakra. Elképzelhető, hogy ebben az időszakban fontos felfedezéseket teszünk saját magunkról. A párkapcsolat szempontjából lényeges, hogy akármennyire is vágyakozunk a gyermek után, ne csak akkor legyünk együtt a párunkkal, amikor az biológiai óránk úgy rendeli. Sok férfi ugyanis úgy érzi, hogy egy idő után a párja kizárólag gyermeknemzés szempontjából tartja érdekesnek a közös együttléteket, míg a férfiak számára a szex elsődlegesen mindenképpen az örömszerzést szolgálja. Iktassunk be tehát olyan együttléteket is, amelynek egyetlen a célja a közös örömszerzés, ilyenkor nem is kell feltétlenül megtörténnie a teljes szexuális aktusnak.

Figyeljünk önmagunkra!

Érdemes elgondolkoztunk azon, hogy milyen az életstílusunk. Szakítunk elég időt önmagunkra? Ebben segítségünkre lehet, ha feltérképezzük, hogy milyen arányban kap helyet az életünkben a következő négy fontos tényező: egészség, munka, szórakozás és a kapcsolatunk. Akár fel is rajzolhatunk egy kört, és bejelölhetjük rajta az arányokat, hiszen ez alapján máris közelebb juthatunk ahhoz, hogy min lenne érdemes változtatnunk a saját életünkben. Fontos, hogy ne érezzük magunkat kiszolgáltatottnak, hiszen mi is rengeteget tehetünk a saját jól-létünkért.

Cikksorozatunk második felében megtudhatjuk, hogy miért olyan stresszes a várakozás időszaka.

Ez a cikk a Dívány című internetes női magazinban jelent meg.

A cikk elérhető az alábbi linkre kattintva: http://divany.hu/poronty/2011/01/26/meddoseg_panik/

2. Néha nem tudni mi volt előbb: stressz vagy meddőség?

Az előző cikkünkben azt a kérdést jártuk körbe, hogy mikor nyilvánítanak egy párt meddőnek. Mostani írásunkban Higi Vera pszichológus segítségével arra keressük a választ, hogy miért okoz a meddőség annyi feszültséget és stresszt a pár életében, és azt is megtudhatjuk, hogy miért elég sokszor a környezet jó szándékú tanácsaiból?

 

Napjaink felgyorsult világában a teljesítménykényszer sokszor nehezen hagy minket pihenni a mindennapok során. Általában a külvilág mellett magunk is hatékony feladatmegoldást várunk el önmagunktól, és ha valami nem a terveink szerint alakul, azt a helyzetet könnyen stresszként élhetjük meg.A fogamzási problémákkal küzdők gyakran tapasztalják, hogy a várakozás alatti stressz meghaladja azt a küszöböt, amely alatt még képesek viszonylag feszültségmentesen megélni hétköznapjaikat. Ráadásul a legtöbbször az sem világos, hogy a stressz okozza a meddőségi problémát, vagy pedig pont fordítva, a meddőségi probléma miatt éli meg a pár valamelyik, vagy akár mindkét tagja stresszesnek mindennapjait?

Mi is az a stressz?

A stressz bármi lehet, ami aggodalomra ad okot, fájdalomhoz, vagy kifáradáshoz vezet, emellett az emberi kapcsolatainkban felgyülemlett feszültség is stresszes állapothoz vezethet. Ezeket a káros stresszeket összefoglaló néven distressznek nevezzük. Ugyanakkor mindannyiunknak szüksége van bizonyos mértékű feszültségre, hiszen e nélkül életünk könnyen unalmassá válna. A stresszel kapcsolatos legfontosabb tényező talán a mennyisége, valamint az, hogy mi hogyan küzdünk meg vele, vagyis a saját megküzdési stratégiánk.Jellemző, hogy mindenkinek megvan a saját stressz küszöbe, amely alatt még képes jól érezni magát. Ez főként annak a függvénye, hogy milyen megküzdési stratégiákat sajátítunk el életünk folyamán, hiszen mindegyikünk más nehéz helyzetekkel és töréspontokkal találkozik élete során. Azonban az is fontos, hogy mi magunk hogyan értékeljük a helyzetet, vagyis ami az egyik embernek komoly stressz forrás, az a másiknak akár kellemes időtöltés is lehet.

Miért olyan nehéz a várakozás?

Évszázadok óta él az az ideológia a köztudatban, hogy az ideális család nem létezhet gyermek nélkül. Ezt több társadalmat érintő csoport is vallja, úgymint az egyház, egyes politikai csoportok, illetve a média. Talán ez is állhat a hátterében annak, hogy sok fogamzási problémával küzdő szenved amiatt, mert úgy érzi, hogy nincs helye a gyermekes családok között. Sokan beszámolnak arról is, hogy különösen nehezen élik meg azt az időszakot, amikor új gyermek érkezik a családba, vagy a baráti társaságba.

Mikor érezzük azt, hogy ez már sok?

Amikor átlépjük a stressz küszöböt akkor a tünetek nyilvánvalóvá válnak, hiszen a szervezet megbetegszik, vagy pedig lelki összeomlás következik be. Sokszor összekeverjük ezeket a tüneteket magával az okkal, ami azért is problémás lehet, hiszen a kiváltó tényezőt így nem szüntetjük meg, hanem mindössze a tüneteket kezeljük. Ezért is fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen mértékű distressznek vagyunk kitéve, hiszen a megelőzéssel sokat tehetünk saját testi és lelki egészségünk fenntartásáért. A fogamzási problémák legtöbbször komoly lelki megterhelést jelentenek, azonban rajtunk is múlik, hogyan kezeljük ezt a plusz feszültséget a saját életünkben.

„Ne gondolj rá, és akkor bekövetkezik!”

Sokszor megfigyelték, hogy a fogamzási probléma akkor oldódik meg, ha a pár tagjai képesek „elengedni” az erős gyermek utáni vágyat, és más köti le a figyelmüket, vagy esetleg egyéb megoldást találnak problémáikra. Ilyen lehet egy közös utazás, vagy akár az örökbefogadás procedúrájának megkezdése. Azonban az is előfordul, hogy a kivizsgálások előtt következik be a spontán megfoganás, esetleg az orvos megnyugtató szavai hatására történik, még mielőtt bármilyen beavatkozás megtörténne.Ezek a legendás, nehezen bizonyítható, ám talán mégis valós történetek sok ismerőst arra sarkallnak, hogy megosszák ezt az elméletet a reménybeli kismamával, azonban a „ne gondolj a stresszre” csak fokozhatja a feszültséget. Ez ugyanis önmagában véve a megfelelő feszültség levezető eszközök nélkül egy ugyanolyan paradox üzenet, mint a tanmesében szereplő felszólítás, miszerint „ne gondolj a kék elefántra”.

Keressük meg a megoldást a saját érdekünkben

Úgy tudjuk elvenni ennek a paradox helyzetnek az élét, ha nem arra koncentrálunk, hogy mit kellene tennünk a gyermek megfoganásának érdekében, hanem a saját igényeinket helyezzük a figyelem középpontjába, vagyis arra koncentrálunk, hogy mi magunk jól érezzük magunkat. Ez azért is fontos, hiszen sokan belekerülnek egy olyan ördögi körbe, hogy súlyos lelkiismeret furdalást éreznek amiatt, hogy nem tesznek eleget a gyermek megfoganásának érdekében, ami egyre több és több belső feszültséghez vezethet.Hallgassunk tehát a saját belső iránytűnkre, és keressünk egy olyan elfoglaltságot, ami jól esik. Ha például nem szeretünk futni, akkor ne kényszerítsük rá magunkat csak azért, mert tudjuk, hogy a futás hasznos testmozgás. Mindenkinek megvan a saját hatékony feszültség levezető technikája, csak rá kell találnia.Cikksorozatunk harmadik részében tovább ismerkedhetünk a stressz és a meddőség kapcsolatával. 

Ez a cikk a Dívány című internetes női magazinban jelent meg.

A cikk elérhető az alábbi linkre kattintva: http://divany.hu/poronty/2011/01/31/stressz_es_meddoseg_-_hetkoznapi_feszultsegeink/

 

3. Stressz és terméketlenség – amikor a nő másra sem gondol

Fotó: Miguel Angel
Előző posztunkban a stressz és a meddőség kapcsolatát jártuk körbe. Most arra keressük a választ, hogy miért olyan nehéz a várakozás időszaka, valamint belekóstolhatunk abba is, hogy miként könnyíthetjük meg a várakozás időszakát.

Várakozni nehéz

A fogamzási problémák rendkívül összetett jelenségnek számítanak. A testi és lelki okok gyakran elválaszthatatlanok egymástól, azonban a legtöbben még akkor is lelki teherként élik meg a várakozás időszakát, ha kimutathatóan fizikai probléma áll a fogamzás elmaradásának hátterében. Ha a gyermek már több éve várat magára, az lassan felőrölheti a pár lelki tartalékait, hiszen általában kivizsgálások és beavatkozások sora váltja egymát. Ebben az időszakban kiemelten fontos a párkapcsolat ápolása és a problémák megbeszélése, hiszen a kimondatlan feszültségek könnyen megterhelik a várakozás időszakát.

Mindenhol gyermekek

Emellett sokan arról is beszámolnak, hogy a környezetükben születő gyermekek szintén nagy pressziót jelentenek, és saját maguk előtt is nehezen élik meg az indulataikat. A helyzetet nehezítheti, ha a pár tagjai úgy érzik, hogy beszélgetéseik kizárólag erre a témára korlátozódtak, és a környezetnek sem merik többet felhozni fogamzási problémájukat attól való félelmükben, hogy a barátok és családtagok már nem szívesen hallgatják meg őket. Egy szakember ilyenkor szintén támogatást jelenthet a felgyülemlett stressz csökkentésében.

A stressz és a meddőség kapcsolata

Sok gyermekre vágyó nő beszámol arról, hogy akaratán kívül szinte minden figyelmét a fogamzási problémája, és az azzal kapcsolatos gondolatai kötik le, míg a férfiak általában kevésbé tekintik a problémát sajátjuknak - ez még akkor is így van, ha a vizsgálatok alapján ők állnak a fogamzás elmaradásának hátterében.

A várakozás időszakában még az is stresszes lehet, ha a távoli rokonságból megfogan valaki, vagy ha a környezet folyamatosan "biztosan hatékony", "jól kipróbált" módszerekkel halmozza el az egyébként is nagy nyomás álló pár tagjait, különösen ha kimutathatóan testi probléma is áll a gyermekáldás elmaradásának hátterében.

A meddőség extrém magas stresszforrás lehet

Az első meddőséggel foglalkozó posztunkban körbejártuk azt a témát, hogy mikor nyilvánítanak egy párt meddőnek. Az ilyen esetekben mindenképpen elsődleges a pontos kivizsgálás, azonban a fogamzási problémákkal küzdőknek nem kell kiszolgáltatottan és tétlenül várniuk a meddőségi beavatkozásokat, hanem akár velük párhuzamosan is enyhíthetnek a rájuk nehezedő nyomáson a különböző stressz csökkentő módszerek segítségével. Ez annál is fontosabb, mivel egyes vizsgálatok alapján a fogamzási problémával küzdők stressz szintje, és a témáról való beszélgetés során használt szókészlete hasonlít a rákos betegekéhez, illetve a gyászolókéhoz, ami szintén arra utal, hogy extrém magas stresszel kell megküzdeniük.

Mi a legnagyobb stresszforrás a meddőség során?

A meddőségi kezelés alatt álló párok beszámolója alapján a legnehezebb az orvosi diagnózisra való várakozás időszaka, és az ehhez kapcsolódó emocionális nyomás. Emellett azonban szintén aggodalommal töltheti el a pár tagjait, hogy miként tudják finanszírozni a kezeléseket? Ugyanakkor mivel a beavatkozások nem garantálják a sikert, így sokakat félelemmel tölthet el akár csak annak a lehetősége is, hogy esetleg gyermek nélkül kell leélniük az életüket. Jellemző érzelmek továbbá ezalatt az időszak alatt a düh, szorongás, a kiszolgáltatottság érzése, valamint a bűntudat.

Mit tehetünk saját lelki egészségünk megőrzéséért?

A várakozás gyakran feszültségekkel teli időszakában mi magunk is sokat tehetünk saját jól-létünkért, ebben segíthet, ha reális célokat tűzünk ki magunk elé. Ha például azt tekintjük sikernek, hogy a következő hónapban mindenképpen bekövetkezik a gyermekáldás, könnyen kudarcnak élhetjük meg a havi ciklus eljövetelét. Ha azonban azt a célt tűzzük ki magunk elé, hogy gondosan kivizsgáltatjuk a fogamzási probléma hátterét, akkor máris sokat tettünk azért, hogy ne legyenek irreális elvárásaink önmagunkkal kapcsolatban.

A stressz-csökkentő alternatív módszerek, mint például a relaxáció vagy a jóga szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fejlődés és lelki gyarapodás kísérje a várakozás időszakát. A lényeg hogy olyan módszert válasszunk, amely amellett, hogy hasznos, örömet is okoz. Bár természetesen ez az időszak fokozott feszültséggel jár, azonban nem kell óhatatlanul megszenvedni, hiszen rajtunk is múlik, hogy hogyan éljük meg a várakozást.

Beszéljük meg a problémánkat hasonló problémával küszködőkkel

Ezért is érdemes a hasonló problémákkal küzdő nőknek valamilyen fórumon, vagy akár személyesen is segíteniük egymást, hiszen a környezet gyakran nem képes átérezni ezt a problémát, és nem képes meghallgatni, hanem inkább kéretlen tanácsokkal halmozza el a reménybeli kismamát. Az online közösségek jó lehetőségnek bizonyulhatnak, azonban az elkeseredés és a személyes kapcsolat hiánya miatt könnyen vitába torkolhat ez a fajta kommunikáció. A legjobb tehát, ha olyasvalakivel keressük a személyes kapcsolatot, aki maga is átélte, vagy átéli ezt az időszakot.

Személyre szabott stresszcsökkentés

Igazítsuk tehát az életünket és a pihenési formáinkat a saját igényeinkhez, hiszen nem csak a gyermekáldás szempontjából szükséges a kevesebb stressz, hanem mi is kisebbnek érezhetjük a mindennapok terheit, és a várakozás időszakát. Az első lépés az lehet, ha ahelyett, hogy folyamatosan azon gondolkoznánk, hogy miért történt ez velünk, arra tereljük a gondolatainkat, hogy ebben a helyzetben mi az, amivel javíthatnánk közérzetünkön? Ez a pár mindkét tagjánál hasznos lépés lehet, hiszen a fogamzási problémákat általában a nőkhöz kötik, azonban a valóságban a férfiak ugyanúgy állhatnak a gyermekáldás elmaradásának hátterében, mint a párjuk.

Cikksorozatunk negyedik részében megismerhetjük azokat a stresszcsökkentő módszereket, amelyek megkönnyíthetik a várakozás időszakát.

A cikk az alábbi linkre kattintva is elérhető: http://divany.hu/poronty/2011/02/16/stressz_es_meddoseg_a_varakozas_idoszaka/

Bővebben...

MIBEN SEGÍTHET A VERSYS PSZICHOTERÁPIÁS PROGRAMJA?

A Versys Clinics egyedülálló abban a tekintetben, hogy több szakterület összefogva dolgozik azért, hogy a kívánt gyermekáldás minél előbb bekövetkezzen.

Éppen ezért a Versys Humán Reprodukciós Intézet a testi kezelések mellett nagy hangsúlyt fektet a hozzánk forduló páciensek lelki felkészítésére, gondozására. Ehhez jól képzett és sokoldalú szakmai team áll rendelkezésre.

A gyermekvállalási nehézségekkel összefüggő procedúra lelkileg igen megterhelő, és az ezzel összefüggő feszültségek és stressz további akadályt gördíthet a célok elérésének útjába. A pszichés támogatás nem csak ebben segít, hanem a folyamat sikerességének esélyét is növeli. Legtöbb esetben lelki tényezők is szerepet játszanak a nehézségek kialakulásában, még akkor is, ha orvosi ok is kimutatható.

Számos módszerrel segítünk a hozzánk fordulókhoz:

  • Egyéni terápiás támogatás
  • Párterápia/családterápia, családkonzultáció
  • Hipnózis
  • Relaxáció
  • Várandósság alatti pszichés támogatás
  • Csoportterápia:

szorongás, félelmek, szégyen, bűntudati érzések feldolgozása, anya, illetve apa szerepre való felkészítés, testkép, család témakörökkel, veszteségek feldolgozása

Tudjuk, hogy az Önök számára fontos, hogy a gyermekáldás minél előbb bekövetkezzen. Forduljon bizalommal hozzánk, s mi segítünk a lelki tényezők elrendezésében, így abban, hogy gyermekvállalással kapcsolatos álmaik minél előbb valóra válhassanak.

Bővebben...

TESA/MESA

Microsurgical Epididymal Sperm Aspiration (MESA):

A mikrosebészeti mellékhere spermium aspirációs műtétet operációs mikroszkóp alatt végezzük. A mellékhere tubulusait szeparáljuk mikroszkópos aspirációt végzünk belőlük. Ennek az eljárásnak az előnye az, hogy megbízhatóan tudunk a mellékhere csatornáiból nagy számban spermatozoákat szeparálni, melyek aztán könnyen lefagyaszthatóak. Amióta a MESA segítségével spermatozoákat nyerhetünk a mellékhere csatornáiból, minimalizálja a mellékheréből nyert folyadék vérrel való keveredését, mely hátráltathatja a spermatozoák megtermékenyítő képességét az IVF során. Általában a kinyert folyadék mennyisége csak néhány mikroliter, de a spermiumok koncentrációja igen nagy. Így általában, a kinyert folyadékban elegendő mennyiségű spermium lelhető fel az IVF-hez vagy a fagyasztáshoz. A MESA-t speciálisan erre a célra kifejlesztett szilikon cső és hozzá tartozó pipetta segítségével végzik. Az aspiráció során a mellékhere folyadék bekerül a pipettán keresztül a fecskendőbe. A művelet végeztével a punctio helyét öltésekkel zárjuk vagy a kisebb vérzéseket elektro kauterrel megégetjük. A kinyert folyadékot biológus azonnal megvizsgálja mikroszkóp alatt. Ez az eljárás alkalmas az obstruktív azoospermia esetében -a spermiumok kinyeréséhez, - az olyan páciensek 99%-ában, akik előtte mikrosebészeti eljáráson estek át - még akkor is, ha a hereszövetben a korábbi beavatkozások következtében nagyfokú hegesedés alakult ki.

Bővebben...

Genetikai kivizsgálás

Férfi meddőség genetikai okai és kivizsgálása

A házaspárok 10-15%-a akarata ellenére gyermektelen. A terméketlenség vagy más néven infertilitás oka 35-40%-ban csak a férfiban rejlik. A becslések szerint a meddő férfiak 15%-ánál valamilyen genetikai rendellenesség áll a nemzőképtelenség hátterében. A genetikai rendellenesség következtében csökkent spermiumszámot (oligozoospermia, ilyenkor az ondóban lévő spermiumok száma 5 millió/ml alatti) vagy a spermiumok hiányát (azoospermia) figyelhetjük meg a spermavizsgálat során. Bár a férfi meddőséget okozó komplex genetikai okok jó része még ma is ismeretlen, az ismert genetikai okok vizsgálatára számos lehetőség van.

A gondos andrológiai szakorvosi  kivizsgálás után, abnormális spermakép esetében a genetikai kivizsgálás javasolt. Genetikai tanácsadás különösen ajánlott a mesterséges megtermékenyítés (ún. asszisztált reprodukció) különböző módjainak alkalmazása előtt, egyrészt az infertilitás hátterének tisztázása, másrészt az esetleges genetikai rendellenesség fiú utódokba történő átörökítés kockázatának meghatározása céljából.

A kóros spermakép esetén a genetikai kivizsgálás során citogenetikai és molekuláris genetikai vizsgálatokra van lehetőség.

A citogenetikai vizsgálat kromoszómavizsgálatot jelent vérvétel útján nyert perifériás vérből. A vizsgálat során a kromoszómák mikroszkóppal látható számbeli és strukturális hibáinak felderítése történik.

Sejtjeink genetikai információtartalmát hordozó DNS molekulák általában kromoszómának nevezett képletekbe van csomagolva, melyek alapállapotban mikroszkópos technikákkal nem láthatóak.  A sejtosztódás során kromoszómák kompaktabb szerkezetet vesznek fel. Speciális előkészítési lépések után ebben az állapotban figyelhetők csak meg egyenként fénymikroszóppal. 

A meddő férfiakban az átlagosnál jóval gyakrabban mutathatók ki kromoszóma rendellenességek.  A férfi meddőség mintegy 5%-a kromoszómális okokra vezethető vissza.

Ezek kétharmad részét a nemi kromoszómák (X és Y) rendellenessége teszi ki, melyek közül a leggyakoribb a Klinefelter-szindróma (47, XXY), mely átlagosan 500-1000 férfiszületés közül egy fiút érint.  A szindróma tipikus tünetei a másodlagos női nemi jegyek fejlettsége, például a mell megnagyobbodása, széles medence és nőies fanszőrzet. Emellett a herék kicsik maradnak, a hím nemi hormonok (androgének) csak csökkentett mértékben termelődnek. A betegek testi sejtjeiben a normális egy X és egy Y nemi kromoszóma helyett két X és egy Y kromoszóma található (47, XXY), ami fejlődési zavarokat idéz elő a herékben és (az ennek megfelelő hormonhiány következtében) a férfi nemi bélyegek rendellenes fejlődéséhez vezet. Mivel azonban a Klinefelter-szindrómás férfiak külső tünetei rendkívül változatosak, sok esetben megjelenésük teljesen normális, a szindróma pontos diagnózisa csak genetikai kromoszómavizsgálat útján lehetséges.
A Klinefelter-szindróma az esetek túlnyomó többségében férfi meddőséget okoz. A közvetlenül a herékből történő spermiumnyerés (ún. TESE), illetve a közvetlenül a petesejtbe történő spermiuminjekció (ún. ICSI) eljárások hozzáférhetősége óta a Klinefelter-szindrómás betegek utódnemzése ma már lehetséges. Az ilyen szülők terhessége esetén javasoljuk a prenatalis magzati diagnózist.
Az esetek egy részében a testi kromoszómákat érintő kromoszómaátrendeződés áll az infertilitás hátterében. Egy kromoszómaszakasz áthelyeződését egy másik kromoszómára, transzlokációnak nevezzük.  Ha az átrendeződés nem jár DNS-vesztéssel, akkor kiegyensúlyozott transzlokációról beszélünk. A kiegyensúlyozott transzlokáció az ivarsejtek képződése esetén okoz zavart. A hiányos kromoszómákat tartalmazó spermiumok kromoszómahibás magzat, multiplex fejlődési rendellenesség és mentális retardáció kialakulásához vezetnek. Kiegyensúlyozott transzlokáció hordozás esetén preemrionális vagy prenatalis magzati diagnosztikát javaslunk.
A molekuláris genetikai vizsgálatok során a vérvétel útján nyert mintából DNS-izolálás történik és ennek a vizsgálatára kerül sor molekuláris módszerekkel.
A vizsgálat irányulhat az Y-kromoszómára. Az Y-kromoszóma mikrodeléciójának vizsgálata indokolt, ha a spermavizsgálat során a spermiumok súlyosan csökkent számát vagy teljesen hiányát észleljük. Ilyenkor az ok az Y kromoszómának a spermiumok képződéséért, éréséért, mozgásáért felelős géneket tartalmazó szakaszán, az úgynevezett AZF (AZFa, AZFb, AZFc ) régióban bekövetkezett DNS szerkezeti károsodása. Az AZF rövidítés az azoospermia faktorból adódik. A DNS károsodás ilyen típusát úgynevezett mikrodeléciós hibáknak nevezzük, melyet molekuláris genetikai technikával lehet vizsgálni. Az AZFa és b régiók deléciója esetén spermiumok a hereszövetben sem mutathatók ki, tehát további vizsgálatoknak és kezelésnek nincs értelme, mert ebben az esetben a ma ismert asszisztált reprodukciós technikák nem járnak eredménnyel. Az AZFc régiót érintő mutáció esetén van esély a reprodukciós eljárás sikerére, de tudni kell, hogy a fiúgyermek biztosan örökli az infertilitást okozó génhibát.
A csökkent nemzőképesség hátterében autoszómális (testi kromoszómákat érintő) génmutáció is  állhat. A 7. kromoszómán található CFTR-gén mutációja okozza a cisztás fibrosis vagy mucoviscidosis nevű krónikusés progresszív betegséget. A génhiba miatt a külső elválasztású mirigyek sűrű, tapadós váladékot termelnek, mely elzáródást és következményes szervkárosodást okoz számos szervben (tüdő, máj, hasnyálmirigy, szaporító szervrendszer). A szaporító szervrendszerhez tartozó ondóvezetékek korai elzáródása vagy hiánya (congenitalis bilateralis vas defferens hiány) azoospermiát okoz. Ezekben az esetekben  a CFTR-gén vizsgálata történik molekuláris genetikai módszerrel. Magyarországon a leggyakoribb mutáció: delta-F508 mutáció mintegy 60%. Ezen kívül az R117H, a 218delA, és a 1148T mutációk fordulnak elő a leggyakrabban.
Az életkor előrehaladtával az ivarsejtek genetikai állománya károsodik, feltehetően környezeti ártalom (ionizáló sugárzás) hatására. Ha kóros kromoszómaállományú spermiumok vesznek részt a megtermékenyítésben, az eredmény kromoszómahibás embrió lesz. Ez a terhesség megszakadásához (vetélés), kromoszómahibás gyermek születéséhez vezet, multiplex fejlődési rendellenességek kialakulását vagy a szellemi fejlődés elmaradását okozhatja. A nemzetközi ajánlások szerint súlyos férfi meddőség esetén, az asszisztált reprodukciós eljárás során javasolt a megtermékenyített petesejt visszaültetés előtti genetikai vizsgálata, a preembrionális genetikai vizsgálat.

Bővebben...

Azoospermia

Azoospermiának nevezzük a spermium teljes hiányát az ondóban. A here működési zavara a fő oka az azoospermiának.

Lehetséges okai:

  • A magzati fejlődési korban létrejövő here fejlődési rendellenesség és terhesség alatti külső okok miatt
  • Az ún. elzárodásos okok (az esetek k.b. 15%) esetében valamilyen ondó úti obstrukció miatt a spermiumok nem tudnak kiürüln
  • Hormonális kivizsgálás, here UH és genetikai kivizsgálás javasolt

Fontos megkülönböztetni az ondó hiányától. A kivizsgálása herék vizsgálatával, FSH hormon vizsgálattal kezdődik. Azoospermia a meddőség 10%-ban igazolható a kutatások alapján.

A nem elzáródásos azoospermia (az esetek 80%) okai lehetnek:

  • ismeretlen ok
  • rejtett here
  • drog, gyógyszer, kemoterápia mellékhatás
  • sugárkezelés
  • szisztémás betegség
  • hypogonadizmus
  • Y kormoszóma rendellenesség
  • Klinefelter szindróma
  • heretorzió
  • mumpsz orchitis

Az elzáródásos azoospermia okai:

  • fejlődési rendellenesség
  • fertőzéses mellékhere gyulladás
  • here műtétek után
  • az ondóvezeték genetikai okok miatti hiánya
  • művi meddővététel után
  • sérvműtét után
  • hólyagnyaki műtétek után
Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára

ivarsejtbankbanner