Kardiológiai szakambulancia
A kardiológiai vizsgálatok háttere és célja
Kardiológiai vizsgálatokat elsősorban betegségprevenciós célból végeznek. A sportolói vizsgálatoknak viszont alapvetően két céljuk van. Egyrészt a betegségek, különösen a sporttevékenységgel fokozott rizikót jelentő betegségek kiszűrése, vizsgálata és minősítése, másrészt pedig a fizikai teljesítmény vizsgálata és edzéssel kapcsolatos tanácsadás.
A sport-kardiológiai vizsgálatok során a különféle diagnosztikus módszerekkel a fizikai aktivitás mellett hirtelen szívhalálra hajlamosító betegségek kivizsgálására fókuszálunk. A hirtelen halál definíció szerint: olyan halál, amely a tünetek megjelenését követően egy órán belül következik be olyan egyénben, akinél korábban nem tudtak fatális szív- és érrendszeri betegség fennállásáról. A hirtelen halál alapvetően ritka jelenség az élsportolók között: évente 1-3 fiatalt érint 100 000 sportolóból, ami kb. két és félszer gyakoribb, mint a nem sportolók között. A férfiak és a nők aránya 9:1. A jelentős fizikai terhelés csak akkor fokozza a hirtelen szívhalál kockázatát, ha meglévő betegség van a háttérben. A sport-kardiológiai szűrővizsgálati módszerekkel megfelelő szakember segítségével a hirtelen szívhalálhoz vezető betegségek jelentős része kideríthető. A teljesítményvizsgálatok eszközeikben hasonlítanak a kardiológiai kivizsgálás módszereire, ám a vizsgálati protokollok elsősorban nem a betegség kiszűrését célozzák meg, hanem a sportoló aktuális edzettségi állapotát írják le nyugalmi és terheléses mérések segítségével. A nyugalmi vizsgálatok elsősorban az egyén sporttal kapcsolatos adaptációit írják le, vagyis a sportszív kialakulását minősítik. A terheléses vizsgálatok ugyancsak a sportadaptációt írják le keringési, légzési és savasodási szempontból.
A hirtelen szívhalál megelőzése
A terheléssel összefüggésbe hozható hirtelen szívhalálnak számos oka lehet. A betegségek nagy része azonban sport-kardiológiai vizsgálattal és az eredmények megfelelő értékelésével kiszűrhető, a tragédia megelőzhető. A kivizsgálás első és fontos eleme a kórelőzmények pontos ismerete, vagyis a családi és az egyéni kórtörténet kikérdezése, kitöltése. Ezen a ponton sokan úgy vélik, hogy „gyorsan túl lehet lépni”, talán „nem is annyira fontos”. Az elmúlt 10 évben hazánkban is több élvonalbeli sportolót szűrtek ki megfelelő hatékonyságú célzott sportolói kérdőívek segítségével. Léteznek sportági kérdőívek (pl. a nemzetközi labdarúgó-szövetség, a FIFA ún. Pre-Competition-Medical-Assessment kérdőíve), de van hazai, nem sportágspecifikus sportolói kórelőzmény-kérdőív is. A megfelelően kitöltött kérdőív fontosságát ugyancsak alátámasztja az a tény, hogy az Egyesült Államokban a sportolói szűrővizsgálat „csak” fizikális orvosi vizsgálatból és kérdőív kitöltéséből áll (pl. nincs EKG).
A hirtelen halált okozó kórképek nagy része jól látható strukturális elváltozással jár együtt, ami nyugalmi EKG-n és képalkotó vizsgálaton (leginkább szívultrahangon) látszik. A nyugalmi EKG-n továbbá olyan betegségek is láthatóvá válnak, amelyek nem járnak morfológiai változásokkal. Az EKG esetében fontos elmondani, hogy rendszeres nagy intenzitású fizikai aktivitást végzőkben számos úgynevezett sportadaptációs EKG-jelet ismerünk, amelyek nem sportoló személyekben akár veszélyes betegségeket is jelenthetnek. Az adaptációs jelek elkülönítése a kórosaktól ezért nagyon fontos. A szívultrahang-vizsgálat során a szív funkcióját, a szívizom vastagságát, valamint üregek méreteit és a billentyűket tudjuk megítélni. Ismét nagyon fontos megkülönböztetni a sportszív kialakulását esetleges betegségektől. Ezek a betegségek elsősorban a szívizom kóros megvastagodásával, vagy a szívizommozgás zavarával járnak. Léteznek azonban olyan szívhibák is, amelyek a sportorvosi vizsgálat során úgynevezett „zörejjel” járhatnak együtt. Ezt követően is nagy segítséget jelent a szívultrahang-vizsgálat az esetleges billentyűbetegségek által okozott zörejek részletes kivizsgálásában.
Ha a sportolónál bármely vizsgálat felveti betegség gyanúját, akkor további kivizsgálás szükséges. Ez lehet tartós szívritmuselemzés vagy tartós vérnyomásvizsgálat, de lehet terheléses teszt (pl. magas vérnyomás vizsgálatára és a terápia ellenőrzésére) vagy speciális egyéb képalkotó vizsgálatok.
A vizsgálatok végén a sportoló pontos tájékoztatást kap arról, hogy a jelenlegi tudásunk alapján van-e bármilyen kockázata, és szükséges-e további kivizsgálás, vagy pedig az átlaghoz képest is alacsonyabb rizikóval rendelkezik. Nagyon fontos elkülöníteni a panaszmentes és a panaszos sportolót. A szűrővizsgálatok panaszmentes sportolókban történnek. Panaszos sportoló esetén gyakran már célzott kivizsgálás javasolt.
Sport-kardiológusunk Kolonics György halálát követően kezdett el rendszeresen foglalkozni élsportolókkal és utánpótlásszintű sportolókkal. Több nemzetközi labdarúgótorna tornaorvosa volt, tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség Orvosi Bizottságának, valamint a Testnevelési Egyetem laborvezető főorvosa és a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.
Vizsgálati metodika: EKG, szívultrahang (B mód, M mód, CW, PW, Doppler), futószalag-terheléses teszt, ABPM, Holter-EKG.
A Versys Clinics – Kardiológiai szakambulancián a sportolókon részletes szűrővizsgálatot végzünk, és szükség esetén javaslatot teszünk további kivizsgálásukra a biztonságos sporttevékenység érdekében.
Sportolói teljesítmény- és sportadaptációs vizsgálatok
A rendszeres, intenzív fizikai aktivitást végzőknél minden esetben kialakul a sportszív, vagyis a keringési rendszer sportadaptációja. Ez nyugalmi és terheléses tesztekkel is mérhető. Először is, a nyugalmi EKG- és szívultrahang-vizsgálattal lehetőség van olyan jelek vizsgálatára, amelyek sportágspecifikusan (állóképességi vagy statikus) határozzák meg a sportszív kialakulásának mértékét. A teljesítményvizsgálatok során elvégzett terheléses tesztekkel nem kardiológiai betegségekre vagyunk elsősorban kíváncsiak, hanem arra, hogy adott terhelési protokollok mellett (futószalag sebessége, futószalag emelkedési szöge, szakaszonkénti terhelési idő) hogyan változik a sportoló pulzusa, légvétele, valamint a savasodás mértéke. A pulzus és a savasodás összefüggése néhány hetes edzés vagy edzéstechnikai változást követően módosulhat, vagyis szorosan összefügghet a sportoló aktuális edzettségi állapotával. A légzési eredmények ehhez képest csak lassan változhatnak.
Vizsgálati metodika: futószalag-terheléses teszt, kapilláris vérvétel (ujjbegyből) laktátmeghatározás céljából.