Hungarian English

Cím: 1138 Budapest, Madarász Viktor utca 47–49. 7. em. - Madarász Irodaház, I. épület | E-mail: info@versysclinics.com | Telefon: +36 1 799 5120, +36 30 332 0670

AZ IVF kezelések hatékonysága a világon

Robert Edwards professzor 2010-ben Nobel-díjat kapott az in vitro fertilizáció (IVF) első sikeres elvégzéséért (1978) és világszintű bevezetéséért, valamint az ezzel kapcsolatos tudományos életművéért. Az IVF kezelések új lehetőséget nyitottak a meddőség kezelésében. Azonban a nemzetközi statisztikák alapján az in vitro fertilizációs kezelések sikeressége nemzetközi szinten átlagosan nem haladja meg a 19%-ot [CDC Report, 2009] (1. ábra).

 1. ábra. Az IVF kezelések hatékonysága 132874 érett tüsző alapján [Richard T. Scott].
1. ábra. Az IVF kezelések hatékonysága 132874 érett tüsző alapján [Richard T. Scott].

 A létrejött terhességek relatíve nagy hányada, 33,5%-a vetéléssel végződik az ismétlődő, ún. habituális vetélők csoportjában [Hodes-Wertz et al., 2012], ugyanakkor a vetélések aránya a normál csoportban is eléri a 23,7%-ot [www.cdc.gov]. A terhesség első trimeszterében bekövetkező spontán vetélések 70,3%-át a fejlődő magzatban előforduló kromoszómális eltérések, ún. aneuploidiák okozzák [Soler et al., 2017].

Régóta ismert, hogy az IVF eljárások gyakori sikertelenségének egyik fő oka szintén a számbeli kromoszóma rendellenességek, aneuploidiák előfordulása [Kim et al., 2010; Munne et al., 1995]. Manapság a gyermekvállalás egyre későbbi életkorra tolódik, ami fokozza a probléma jelentőségét, mivel az aneuploid magzat kialakulásának valószínűsége nagymértékben összefügg az anyai életkorral, és exponenciálisan nő a menopauzát megelőző évtizedben [Hassold et al., 2007; Franasiak et al., 2014]. 40-45 éves nők esetén a beültetett embriók 90%-a nem eredményez terhességet, illetve a terhességek 44%-a vetéléssel végződik (2. ábra) [Rosenwaks et al., 2018, Saito & Jwa, 2018].

2. ábra. Implantációs és vetélési arányok PGT-A nélküli IVF kezelések esetén különböző korcsoportokban [SART adatbázis, USA, 2015].
2. ábra. Implantációs és vetélési arányok PGT-A nélküli IVF kezelések esetén különböző korcsoportokban [SART adatbázis, USA, 2015].

 Az IVF kezelések egyik legismertebb nemkívánatos szövődménye az esetek 20-35%-ában létrejövő többes terhesség, amely komoly egészségügyi kockázatot jelent a megfogant magzatok, valamint az édesanya számára is [Sunderam et al., 2015; Committee opinion of ASRM and SART, 2013].

Az IVF kezelések során korábban csak arra volt lehetőség, hogy morfológiai kritériumok alapján válasszák ki azt az embriót, amely a legmegfelelőbbnek tűnt az embriótranszferre. Azonban az IVF kezelések alacsony eredményessége, valamint a vetélések magas aránya miatt az embriók alaposabb vizsgálatára való igény már régóta felmerült a tudományos társadalomban. Az első preimplantációs genetikai vizsgálat elvégzése szintén a Nobel-díjas Edwards professzor nevéhez fűződik, aki már 1967-ben a Nature-ben publikálta ezzel kapcsolatos eredményeit. Az elmúlt 50 évben a biológiai és orvostudományok rohamos fejlődésének köszönhetően számos genetikai módszert kifejlesztettek, melyek segítségével már a beültetés előtt kiválaszthatóak a nagy eséllyel egészséges gyermek születéséhez vezető az embriók.

Preimplantációs genetikai tesztek

A reprodukciós orvostudományban korábban használt preimplantációs genetikai diagnózis (PGD) és preimplantációs genetikai szűrés (PGS) kifejezéseket nemzetközi szakmai konszenzus alapján 2017-ben leváltotta a preimplantációs genetikai teszt (PGT) szakkifejezés. A PGT gyűjtőfogalom magába foglalja az összes olyan DNS vizsgálatot, mely a petesejtek vagy embriók genetikai rendelleneségeinek meghatározását vagy HLA tipizálását célozza [Zegers-Hochschild et al., 2017] (3. ábra):

  • PGT-A  -  PGT - aneuploidia szűrésére  -  (korábban PGS)
  • PGT-M  -  PGT - monogénes betegségek szűrésére  -  (korábban PGD)
  • PGT-SR  -  PGT - strukturális átrendeződések szűrésére
  • PGT-HLA  -  PGT - HLA (humán leukocita antigén) tipizálásra

3. ábra. A preimplantációs genetikai tesztek (PGT) típusai.
3. ábra. A preimplantációs genetikai tesztek (PGT) típusai.

Az embrió biopszia típusai

A preimplantációs genetikai tesztek elvégéséhez mintát kell venni a petesejtből, vagy a fejlődő embrióból kell eltávolítani egy vagy néhány sejtet. Ez többféle módon kivitelezhető.

Poláris test biopszia (petesejt biopszia)

A petesejt biopsziája a poláris test(ek) eltávolítását jelenti. Az első poláris test a megtermékenyítés előtt válik ki a petesejtből. A második poláris test a petesejt megtermékenyítése után jelenik meg. Pontos időzítés mellett mindkettő eltávolítható, és alkalmas genetikai vizsgálatra. Az eltávolítás során mechanikai módszerrel apró rést nyitunk a zona pellucidán, és egy mikrométeres vékonyságú tű segítségével vesszük ki a poláris test(ek)et (4. ábra).

4. ábra. A poláris test biopszia során a petesejtet egy lekerekített végű tartópipettával rögzítjük (balra). Ezután egy vékony tűt vezetünk a petesejt zona pellucidája alá (középen). Végül nagyon finom szívóerőt alkalmazva eltávolítjuk a poláris testeket (jobbra).
4. ábra. A poláris test biopszia során a petesejtet egy lekerekített végű tartópipettával rögzítjük (balra). Ezután egy vékony tűt vezetünk a petesejt zona pellucidája alá (középen). Végül nagyon finom szívóerőt alkalmazva eltávolítjuk a poláris testeket (jobbra).

Blastomer biopszia (embrió biopszia)

Blastomer biopszia esetén az osztódó stádiumban lévő embrióból távolítunk el egyetlen sejtet. A folyamat a sikeres megtermékenyítést követő 3. napon történik, a poláris test biopsziához hasonló módon (5. ábra). Megfelelő kivitelezés mellett az embrió semmilyen károsodást nem szenved.

5. ábra. A blastomer biopszia a 6 vagy 8 sejtes embrió egy sejtjének eltávolításával történik. Mialatt a lekerekített végű tartópipettával rögzítjük az embriót, apró rést nyitunk az embriót körülvevő zona pellucidán (balra). A zona megnyitása után egy nagyobb átmérőjű mikropipetta segítségével, finom szívóerő kifejtésével eltávolítjuk a kiválasztott sejtet (jobbra).
5. ábra. A blastomer biopszia a 6 vagy 8 sejtes embrió egy sejtjének eltávolításával történik. Mialatt a lekerekített végű tartópipettával rögzítjük az embriót, apró rést nyitunk az embriót körülvevő zona pellucidán (balra). A zona megnyitása után egy nagyobb átmérőjű mikropipetta segítségével, finom szívóerő kifejtésével eltávolítjuk a kiválasztott sejtet (jobbra).

Trophectoderma biopszia (embrió biopszia)

A megtermékenyítés utáni 5. napra, a jól fejlődő embrió szabályos blastocystává (hólyagcsírává) alakul. Ekkor már megkülönböztethető egymástól a belső embriócsomó (inner cell mass, ICM) illetve a külső magzatburkokat és a méhlepényt létrehozó külső sejtréteg, a trophectoderma. Trophectoderma biopszia esetén ebből a külső sejtrétegből távolítunk el néhány (max. 5-10) sejtet a genetikai vizsgálathoz a blastomer biopsziához hasonló módon (6. ábra). A módszer előnye, hogy több trophectoderma sejt is izolálható az embrió károsodása nélkül, így a nagyobb mennyiségű genetikai anyag alapján biztosabb vizsgálati eredmény adható. A biopszia az embrió későbbi fejlődését negatív módon nem befolyásolja.

6. ábra. Trophectoderma biopszia során a blastocysta külső sejtrétegéből távolítunk el néhány sejtet. Mialatt a lekerekített végű tartópipettával rögzítjük az embriót, apró rést nyitunk az embriót körülvevő zona pellucidán, majd egy mikropipetta segítségével, finom szívóerő kifejtésével elkülönítjük, majd lézerrel eltávolítjuk a kiválasztott sejteket.
6. ábra. Trophectoderma biopszia során a blastocysta külső sejtrétegéből távolítunk el néhány sejtet. Mialatt a lekerekített végű tartópipettával rögzítjük az embriót, apró rést nyitunk az embriót körülvevő zona pellucidán, majd egy mikropipetta segítségével, finom szívóerő kifejtésével elkülönítjük, majd lézerrel eltávolítjuk a kiválasztott sejteket.

 Az elmúlt években a 3 napos blastomer biopsziát fokozatosan leváltotta az 5/6 napos embriók trophectoderma biopsziája. Napjainkban a genetikai teszteknek már több mint 95%-át blastocysta állapotban végzik (7. ábra).

7. ábra. A biopszia technikák fejlődése. Napjainkban a genetikai teszteknek már több mint 95%-át blastocysta állapotban végzik.
7. ábra. A biopszia technikák fejlődése. Napjainkban a genetikai teszteknek már több mint 95%-át blastocysta állapotban végzik.

Kromoszóma rendellenességek

Az ember testi sejtjei diploidok, 46 kromoszómát tartalmaznak, melynek fele anyai eredetű, másik fele apai eredetű. A petesejtek, sperimumok 23 kromoszómát tartalmaznak, tehát haploidok, hogy majd a két ivarsejt egyesülésekor létrehozzák a diploid zigótát, és abból egy új élet keletkezhessen. A normális, teljes kromoszómakészlettel rendelkező sejtet/szervezetet euploidnak nevezzük.
Közismert tény, hogy a társadalmi változások eredményeképpen a gyermekvállalás ideje egyre későbbre tolódik, az IVF programokban részt vevő nők átlagos életkora 35 és 40 év közé tehető az utóbbi években. A tudományos eredmények már 2001-ben igazolták, hogy az anyai életkor előrehaladtával az ivarsejtek kromoszóma rendellenességének, ún. aneuploidiájának aránya nagymértékben növekszik [Hassold & Hunt, 2001] (8. ábra).

8. ábra. Az élve szülétések, vetélések és aneuploidiák aránya az anyai életkor függvényében [Handyside, US CDC/SART adatok alapján].
8. ábra. Az élve szülétések, vetélések és aneuploidiák aránya az anyai életkor függvényében [Handyside, US CDC/SART adatok alapján].

A kromoszóma rendellenességeknek két típusa van: a számbeli kromoszóma rendellenességek és a strukturális, szerkezetbeli rendellenességek. A számbeli kromoszóma rendellenességek esetén egyik kromoszómából többlet (duplikáció) vagy hiány (deléció) keletkezik, ezt nevezzük aneuploidiának. Többlet esetén triszómiáról beszélünk, ilyenkor három kópiát tartalmaz a sejt az érintett kromoszómából, deléció esetén pedig monoszómiáról, ilyenkor csupán egyetlen kópiát tartalmaz az adott kromoszómából a sejt. A természet a kromoszóma többletet jobban tolerálja, mint a kromoszóma hiányt. Tipikus példa a triszómiára a Down-szindróma, amikor a 21. kromoszómából kettő helyett három van jelen (9. ábra), az egyetlen életképes monoszómiára példa a Turner-szindróma, az X0 genotípus. Ha nem csak egyetlen kromoszómát érint az aneuploidia, hanem a teljes genomot, akkor a genom megtöbbszöröződését poliploidiának nevezzük. A csak egy kromoszóma-szerelvényt tartalmazó sejtet pedig haploidnak nevezzük, ilyenek ivarsejtjeink.

9. ábra. 21-es triszóma (Down-szindróma) kariotípusa G-sávozással. Genotípus: 47, XX, +21. A 21-es kromoszómából 3 kópiát tartalmaz.
9. ábra. 21-es triszóma (Down-szindróma) kariotípusa G-sávozással. Genotípus: 47, XX, +21. A 21-es kromoszómából 3 kópiát tartalmaz.

 Az osztódó stádiumban lévő három napos embrió esetében az aneuploidia előfordulása igen magas (45-70%), ami az anyai életkor előrehaladtával növekvő tendenciát mutat (10. ábra, 11. ábra) [Munne et al., 2007].

10. ábra. Az NGS-sel normálisnak bizonyuló embriók aránya az anyai életkor függvényében [Grifo, 2017, ASRM].
10. ábra. Az NGS-sel normálisnak bizonyuló embriók aránya az anyai életkor függvényében [Grifo, 2017, ASRM].

 11. ábra. Az aneuploid embriók aránya az anyai életkor függvényében 15169 trophectoderma biopszia alapján [Franasiak et al., 2014].
11. ábra. Az aneuploid embriók aránya az anyai életkor függvényében 15169 trophectoderma biopszia alapján [Franasiak et al., 2014].

A poliploidia és haploidia előfordulása jóval ritkább, 7 illetve 3%. Az aneuploid, triszómiát hordozó három napos embriók 40%-a elérheti a hólyagcsíra állapotot, az ún. blasztociszta stádiumot, a poliploid genommal rendelkező embriók 20%-a éri el a blasztociszta állapotot. A haploid vagy az egyik kromoszómára nézve monoszómiás embriók fejlődése sosem jut el a blasztociszta stádiumig. Kivétel ez alól a már korábban említett X0 genotípus, ami a nemi kromoszómák monoszómiáját jelenti [Sandalinaz et al., 2001]. Az osztódó stádiumban lévő embrióknál leggyakrabban a 15, 16, 21 és 22-es kromoszómákat érintő aneuploidiák alakulnak ki, míg a nemi kromoszómák (X, Y) a legkevésbé érintettek [Munne et al., 2006].

A strukturális kromoszóma rendellenességek öröklődhetnek a szülőktől, bekövetkezhetnek spontán, illetve valamilyen külső behatásra is (pl. sugárzás). A számbeli és strukturális kromoszóma eltérések egyidejűleg is előfordulhatnak ugyanabban a sejtben.

Kromoszóma rendellenességek a klinikai gyakorlatban

Autoszómákat érintő aneuploidiák:

Down-kór
A Down-kór a leggyakoribb triszómia, ahol a 21-es kromoszóma három példányban van jelen az érintett egyénben, tehát összesen 47 kromoszómával rendelkezik. A Down-kóros betegek jellegzetes fenotípusos vonásokkal rendelkeznek, mint pl. a ferde metszésű szemek, alacsony testmagasság, a tenyéren végighúzódó mély barázda. Emellett különböző mértékű mentális retardációval jár. A betegek továbbá hajlamosak a veleszületett szívbetegségekre, leukémiára és korai Alzheimer kórra, fogékonyabbak a légzőszervi megbetegedésekre, gyakran szexuálisan fejletlenek és meddők. Mindezek következtében várható élettartamuk is rövidebb az egészséges egyénekhez képest. Az egyes jellemvonások és tünetek egyénenként változnak. A Down-kór gyakorisága 1:700, előfordulásának valószínűsége fokozatosan nő az anyai életkorral. 35 éves nők esetén Down-kóros gyermek születésének az esélye 1:350, 40 éves korban az esély már 1:100, 45 éves korban pedig kb. 1:30.

Edwards-kór
A 18-as kromoszóma részleges vagy teljes triszómiája az Edwards-kór kialakulásához vezet. Szinte minden szervrendszert érint a betegségben, növekedési és fejlődési rendellenességet, szellemi fogyatékosságot okoz, veleszületett szívbetegséggel és légzési problémákkal párosul. Gyakori fenotípusos tünet a lábak deformitása. A teljes 18-as triszómiával született csecsemők általában nem élnek többet néhány hónapnál. Az Edwards-kór valószínűsége élveszületésenként 1:10000.

Patau-kór
A Patau-kór oka a 13-as kromoszóma részleges vagy teljes triszómiája. Az Edwards-kórhoz hasonló, de annál súlyosabb tüneteket okoz. Súlyos szem, agy és keringési rendellenességeket okoz. Egyik jellegzetes tünete a szájpadhasadék vagy más néven farkastorok, valamint az extra ujjak, lábujjak is jellemzőek. A Patau-kórral született csecsemők ritkán élnek tovább néhány hónapnál. Előfordulása élveszületésenként 1:5000.

Ivari kromoszómákat érintő aneuploidiák:

Turner-szindróma (X0)
A Turner-szindrómás nők egyetlen X kromoszómával rendelkeznek, így összesen 45 kromoszómájuk van. A Turner-szindróma az egyetlen ismert élettel összeegyeztethető monoszómia, azonban az X0 genotípusú magzatok kb. 98%-a elvetél. Leggyakoribb ismertetőjele az alacsony termet, a szellemi képességeket nem befolyásolja. A Turner-szindrómás nők pubertáskori szexuális érése elmarad a petefészek rendellenessége miatt, így meddők. Világszerte 1:5000 a Turner-szindróma előfordulásának valószínűsége.

Tripla X-szindróma (XXX)
A tripla X-szindróm az X-kromoszóma triszómiája, tehát az érintett nők sejtjeiben az X kromoszóma három példányban van jelen. A kariotípust leszámítva a tripla X-szindrómás nők általában egészségesek és fogamzóképesek. Egyes eseteknél előfordulhatnak mentruációs zavarok, illetve tanulási zavarok és késleltetett fejlődés. Kb. 1:1000 az élveszületésenkénti előfordulása.

Dupla Y-szindróma (XYY)
Individuals are somewhat taller than average and often have below normal intelligence. A dupla Y-szindróma az Y kromoszóma egy plusz példányának jelenléte miatt alakul ki férfiakban, így az érintett férfiak testi sejtjei 47 kromoszómát hordoznak. A dupla Y-szindrómás személyek sokszor magasabbak az átlagnál, illetve alacsonyabb intelligenciájúak. de egyéb tünetekkel általában nem párosul ez a genotípus. Kb. 1:1000 az élveszületésenkénti előfordulása.

Klinefelter-szindróma (XXY)
A Klinefelter-szindrómában szenvedő férfiak két X kromoszómát hordoznak, tehát XXY genotípusúak. A betegség a férfi ivarszerveket érinti. Az érintett egyének általában magasak, kisméretű herékkel rendelkeznek, sterilek, alacsony a tesztoszteron szintjük, és olyan nőies fenotípusos jegyeket is hordozhatnak, mint pl. a megnagyobbodott mellek. A Klinefelter-szindróma az intelligenciát általában nem vagy csak kisebb mértékben befolyásolja.

Struktúrális kromoszóma rendellenességek:

Cri du chat-szindróma
Az 5-ös kromoszóma rövid karjának deléciója okozza a Cri du chat-szindrómát. Az érintett csecsemők kis súllyal, kerek arccal és távolülő szemekkel születnek. A szindrómával nevét a velejáró gégefejlődési rendellenességből adódó magas, vékony, macskanyávogás-szerű síráshangról kapta. A betegség súlyos mentális retardációt és fejlődési rendellenességet okoz.

Fragilis X-szindróma
A fragilis X-szindróma a Down-szindróma mellett a mentális retardáció leggyakoribb oka. Az X kromoszóma hosszú karjának végén elhelyezkedő FMR1 gén mutációja miatt az X kromoszóma hosszú karjának vége törékenynek tűnik mikroszkópos vizsgálat során. A szindróma által okozott értelmi fogyatékosság súlyossága széles spektrumon változik. Nők esetén a X kromoszóma két kópiája miatt enyhébb tüneteket okoz. A betegség kb. 1:1500 férfit, és 1:2500 nőt érint.

A PGT-A (preimplantációs genetikai teszt aneuploidia szűrésére) indikációi

A PGT-A indikációja az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (European Society of Human Reproduction and Embryology – ESHRE) ajánlása [Harton et al., 2011] és az Egészségügyi Tudományos Tanács – Humán Reprodukciós Bizottság 2008-as állásfoglalása alapján a következő:

  • Előrehaladott anyai életkor (35 év fölött)
  • Többszöri sikertelen IVF kezelés
  • Habituális vetélés (ismétlődő, ismeretlen okból vetéléssel végződő terhesség)
  • Súlyos férfi meddőség

Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről alapján:

  • 181. § (1) Azon embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethető be, kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható.
  • 181. § (2) E törvény alkalmazása szempontjából nem minősül embriókutatásnak a diagnosztikai vagy gyógykezelési célból, valamint az embrió visszaültetésre vagy beültetésre való alkalmasságának megállapítása érdekében végzett vizsgálat.
  • 182. §. (3) Az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet.
  • 182. §. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott eljárások az embriót létrehozó házastársak (élettársak) - tájékoztatásukat követően tett - írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónál alkalmazhatóak.

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja alapján, melyet a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium készített:

9. Preimplantációs genetikai diagnózis (PGD), preimplantációs genetikai szűrés (PGS)

  1. PGD (ismert konkrét hiba keresése) javasolt ismert genetikai probléma esetén (pl.: kiegyensúlyozott translokáció, ill. monogénes öröklődésű problémánál). PGS (nem ismert de nagyobb valószínűséggel előforduló probléma keresése) javasolt habituális vetélőknél, több sikertelen IVF kezelést követően (három vagy több sikertelen ciklus melyben jó szerkezetű embriók kerültek visszaültetésre), idősebb kor (38-40 év felett) (Level III)
  2. PGD lehetőséget nyújt a petesejt (poláris testből) vagy az embrió (blastomérből) genetikai vizsgálatára.

A PGT-A alkalmazásának előnyei

A PGT-A segítségével bizonyítottan magasabb klinikai terhességi rátát érhetünk el az IVF kezelések során [Griffin et al., 2017]. A PGT-A alkalmazása magasabb implantációs rátát eredményez több kutatás átfogó metaanalízise szerint is [Dahdouh et al., 2015; Chen et al., 2015]. Továbbá a PGT-A alkalmazásával csökken a vetélések száma, rövidül a terhességhez vezető idő, illetve alacsonyabb számú embrió beültetése szükséges a sikeres terhesség kialakulásához, így csökkenthető az IVF eljárások során gyakori ikerterhességek aránya [Neal et al., 2016; Forman et al., 2013; Grifo et al., 2013]. Ennek megfelelően a Society for Assisted Reproductive Technology PGT-A alkalmazása esetén egyetlen embrió beültetését javasolja [Committee opinion of ASRM and SART, 2013].

Egy kutatás szerint a PGT-A-val euploidként azonosított embriók beültetése fiatal és idősebb nőkben hasonló beágyazódási arányt eredményez, tehát segítségével kiküszöbölhető a magas anyai életkor negatív prognosztikus faktora (12. ábra, 13. ábra) [Harton et al., 2013].

12. ábra. A PGT-A-val euploidként azonosított embriók beültetése fiatal és idősebb nőkben hasonló beágyazódási arányt eredményez, tehát segítségével kiküszöbölhető a magas anyai életkor negatív prognosztikus faktora [* Harton, Munné et al., 2013 és Munné, nem közölt adatok; ** SART 2013].
12. ábra. A PGT-A-val euploidként azonosított embriók beültetése fiatal és idősebb nőkben hasonló beágyazódási arányt eredményez, tehát segítségével kiküszöbölhető a magas anyai életkor negatív prognosztikus faktora [* Harton, Munné et al., 2013 és Munné, nem közölt adatok; ** SART 2013].

 13. ábra. A PGT-A-val euploidként azonosított embriók beültetése fiatal és idősebb nőkben hasonlóan alacsony a vetélési arány, tehát segítségével kiküszöbölhető a magas anyai életkor negatív prognosztikus faktora [* SART; ** Harton, Munné et al., 2013 és Munné, nem közölt adatok].
13. ábra. A PGT-A-val euploidként azonosított embriók beültetése fiatal és idősebb nőkben hasonlóan alacsony a vetélési arány, tehát segítségével kiküszöbölhető a magas anyai életkor negatív prognosztikus faktora [* SART; ** Harton, Munné et al., 2013 és Munné, nem közölt adatok].

 Több vizsgálat is bizonyítja, hogy magasabb anyai életkorban a PGT-A alkalmazásával alacsonyabb a vetélések száma (13. ábra), és magasabb élveszületési arány érhető el (14. ábra) [Rubio et al., 2013; Chang et al., 2016; Murphy et al., 2018].

14. ábra. Embrió transzferenkénti élveszületési arány a PGT-A-t mellőző illetve PGT-A-t alkalmazó ciklusok esetén 38 év alatti és 38 év feletti pácienseknél [Murphy et al., 2018]. 38 év fölötti páciensek esetén a PGT-A nyújtotta előny szifnifikánsnak mutatkozik.
14. ábra. Embrió transzferenkénti élveszületési arány a PGT-A-t mellőző illetve PGT-A-t alkalmazó ciklusok esetén 38 év alatti és 38 év feletti pácienseknél [Murphy et al., 2018]. 38 év fölötti páciensek esetén a PGT-A nyújtotta előny szifnifikánsnak mutatkozik.

A PGT-A alkalmazásával csökkenthető az IVF eljárások során gyakori ikerterhességek aránya, melynek jelentősége közismert (15. ábra) [Neal et al., 2016; Forman et al., 2013; Grifo et al., 2013]. Ennek megfelelően a Society for Assisted Reproductive Technology PGT-A alkalmazása esetén egyetlen embrió beültetését javasolja [Committee opinion of ASRM and SART, 2013].

15. ábra. PGT-A alkalmazása mellett egyetlen euploid embrió beültetésével hasonló terhességi ráta és szignifikánsan kevesebb többes terhesség érhető el, mint több nem vizsgált embrió beültetése esetén. [Forman et al., 2013].
15. ábra. PGT-A alkalmazása mellett egyetlen euploid embrió beültetésével hasonló terhességi ráta és szignifikánsan kevesebb többes terhesség érhető el, mint több nem vizsgált embrió beültetése esetén. [Forman et al., 2013].

 Összességében, a szakma neves szakértőinek állásfoglalása szerint a PGT-A alkalmazása esetén rövidül a terhességhez vezető idő, csökken a vetélések és a többes terhességek aránya [Statement on the use of PGS, 2015]. Intézetünk saját eredményei alapján is nő az implantációs ráta és a klinikai terhességi ráta, valamint csökken a vetélési arány PGT-A alkalmazása esetén (16. ábra).

16. ábra. A Versys Clinics 2013 és 2015 között gyűjtött adatai alapján előrehaladott életkorban lévő pácienseknél (37-42 év) PGT-A alkalmazása esetén nő a fenntartott implantációs ráta és csökken a vetélési arány.
16. ábra. A Versys Clinics 2013 és 2015 között gyűjtött adatai alapján előrehaladott életkorban lévő pácienseknél (37-42 év) PGT-A alkalmazása esetén nő a fenntartott implantációs ráta és csökken a vetélési arány.

A PGT-A alkalmazása biztonságos

A korábban rutinszerűen alkalmazott blasztomer biopsziával ellentétben a modern trophectoderma biopszia biztonságosan alkalmazható, mivel bizonyítottan nem csökkenti az embrió reprodukciós potenciálját [Scott et al., 2013]. Számos modern PGT-A módszerrel igen gyorsan, akár órák alatt elvégezhető az embrió kromoszóma kópiaszám analízise, de a fejlett embrió vitrifikációs technikáknak köszönhetően az összes blasztociszta lefagyasztására is lehetőség van a terhességi ráta veszélyeztetése nélkül [Ishihara et al., 2017]. Így az embriók beültetés előtti PGT-A vizsgálata semmilyen technikai akadályba nem ütközik.

A PGT-A alkalmazása költséghatékony

A PGT-A alkalmazásakor fontos szempont a kezelés páciensre nehezedő anyagi vonzata. Egy tanulmányban összevetették a PGT-A-val kombinált illetve PGT-A-t mellőző meddőségi kezelések összköltségét. Eredményeik egyértelműen bizonyítják, hogy a PGT-A alkalmazásával alacsonyabb a meddőségi kezelés összköltsége, amennyiben kettő vagy több beültethető blasztociszta áll rendelkezésre [Neal et al., 2016]. Tehát a klinikai előnyök mellett a PGT-A alkalmazása a meddőségi kezelés költségét is jelentősen csökkenti számos páciens esetén [Rosenwaks et al., 2018].

A PGT-A gyakorlata a világban, nemzetközi statisztikai adatok

Az International Federation of Fertility Societies 2016-os felmérése szerint a PGT-A alkalmazása világszerte növekvő tendenciát mutat az asszisztált reprudukciós ellátásban. A felmérésben résztvevő 66 ország közül 57-ben engedélyezett a PGT-A (17. ábra): az európai országok közül Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Fehéroroszországban, Finnországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Szlovákiában valamint az USA-ban és Kanadában is.

17. ábra. Az IFFS felmérésében 64 ország képviselői válaszoltak a kérdésre, hogy országukban megengedett/engedélyezett-e a PGT-A alkalmazása. [IFFS Surveillance, 2016]
17. ábra. Az IFFS felmérésében 64 ország képviselői válaszoltak a kérdésre, hogy országukban megengedett/engedélyezett-e a PGT-A alkalmazása. [IFFS Surveillance, 2016]

 A válaszadó országok 50%-ában a rutin orvosi ellátás részét képezi a PGT-A, tehát nem kísérleti eljárásként tekintenek rá (18. ábra). A válaszadó országok közül 28-ban általánosan, 24 országban pedig esetenként alkalmazzák a klinikai gyakorlatban [IFFS Surveillance, 2016].

18. ábra. Az IFFS felmérésében 62 ország képviselői válaszoltak a kérdésre, hogy országukban a PGT-A a bevett orvosi gyakorlat része vagy kísérleti eljárásnak tekintik. [IFFS Surveillance, 2016]
18. ábra. Az IFFS felmérésében 62 ország képviselői válaszoltak a kérdésre, hogy országukban a PGT-A a bevett orvosi gyakorlat része vagy kísérleti eljárásnak tekintik. [IFFS Surveillance, 2016]

 Az ESHRE (European Society of Human Reproduction and Embriology) PGD konzorcium 2011-es adatai alapján:

  1. A technológia alkalmazása során eltelt 14 év alatt:
    • aneuploida szűrést követően 30 250
    • monogénes rendellenességek szűrését követően 10 888
    • kromoszómális szűrést követően 6 458
    • embriót transzferáltak.
  2. Ezen vizsgálatokat összesen
    • aneuploidia szűrés esetén 131 539 embrióbiopszia
    • monogénes betegségek esetén 46 522 embrióbiopszia
    • kromoszómális rendellenességek esetén 36 787 embrióbiopszia előzte meg.

Molekuláris biológiai módszerek az aneuploidia detektálására

Az 1990-es évek elején, különböző preimplantációs genetikai vizsgálati módszereket fejlesztettek ki azzal a céllal, hogy azonosítani tudják azokat az euploid embriókat, melyek normális kromoszóma készlettel rendelkeznek, és így a legnagyobb eséllyel vezetnek egészséges terhességhez. Kezdetben az első és/vagy második poláris testet vizsgálták (petesejt biopszia), illetve az osztódó stádiumban lévő embrió blastomer biopsziája után analizálták egyetlen sejt DNS-ét. Ma már a tenyésztési körülmények és a módszerek fejlődésének köszönhetően az embrió biopsziát leginkább az 5 napos embrió trophectoderma sejtjeinek eltávolításával végzik. Továbbá a genetikai vizsgálat módszerei is rohamos fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben.

Fluoreszcens in situ hibridizáció (fluorescence in situ hybridization; FISH):
Az első generációs aneuploidia szűrésére irányuló preimplantációs genetikai teszt fluoreszcens in situ hibridizáción alapult. A FISH technika a DNS komplementaritás elvén alapuló hibridizációs technika. A vizsgálandó mintát tárgylemezre rögzítik, majd fluoreszcens festékkel jelölt DNS próbát hibridizálnak a vizsgálandó mintához. Ahol a fluoreszcens DNS próba komplementer DNS szakasszal találkozik a mintában, odaköt, és fluoreszcens mikroszkóp segítségével láthatóvá válik (19. ábra).

19. ábra. A FISH módszer elvi alapja (balra): Fluoreszcens festékkel jelölt DNS próbát hibridizálnak a vizsgálandó mintához. Ahol a fluoreszcens DNS próba komplementer DNS szakasszal találkozik a mintában, odaköt, és fluoreszcens mikroszkóp segítségével láthatóvá válik [http://www.ajnr.org/content/28/3/406/F2.expansion.html]. 3 napos blastomerek sejtmagjának fluoreszcens mikroszkópos képe 5 DNS próbával jelölve (jobbra): az alsó ábrán a 13-as kromoszóma triszómiája látható [Li et al., 2013].
19. ábra. A FISH módszer elvi alapja (balra): Fluoreszcens festékkel jelölt DNS próbát hibridizálnak a vizsgálandó mintához. Ahol a fluoreszcens DNS próba komplementer DNS szakasszal találkozik a mintában, odaköt, és fluoreszcens mikroszkóp segítségével láthatóvá válik [http://www.ajnr.org/content/28/3/406/F2.expansion.html]. 3 napos blastomerek sejtmagjának fluoreszcens mikroszkópos képe 5 DNS próbával jelölve (jobbra): az alsó ábrán a 13-as kromoszóma triszómiája látható [Li et al., 2013].

A módszer azonban számos hiányossággal rendelkezik. Egyrészt limitált a vizsgált kromoszómák száma, max. 12 kromoszómát lehet egyidejűleg vizsgálni (preimplantációs genetikai vizsgálat esetén a 8, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 20, 21, 22, X, Y). Másrészt a FISH módszer nem alkalmas a kisebb kromoszóma eltérések, pl. a kromoszómakar szintű deléciók vagy amplifikációk detektálására. Továbbá a FISH alacsony szenzitivitású és specifitású, valamint alkalmazásának sikeressége nagymértékben függ a vizsgálatot végző személytől és annak képzettségétől. Mindezek következtében a módszer eredményességét sem sikerült maradéktalanul bizonyítani [Munne et al., 2010; Harper et al., 2012; Griffin & Ogur, 2018], így alkalmazása mára már világszerte visszaszorult.

Átfogó kromoszóma szűrés (comprehensive chromosome screening; CCS):
Az átfogó kromoszóma szűrés néven ismertté vált második generációs módszerek a teljes kromoszóma állományt (mind a 24 kromoszómát) vizsgálják. Ide tartozik az array komparatív genomiális hibridizáció (aCGH), az egypontos nukleotid polimorfizmus (SNP) microarray, a valós idejű kvantitatív PCR (RT-qPCR) valamint az új generációs szekvenálás (NGS) is [Griffin & Ogur, 2018].

Array komparatív genomiális hibridizáció (array comparative genomic hybridization; aCGH):

Az array komparatív genomiális hibridizáció a FISH-hez hasonlóan szintén a vizsgált illetve a referencia DNS hibridizációján alapul, azonban egy teljesen automatizált, gyors módszer. Az aCGH esetén a különböző fluoreszcens festékekkel jelölt minta illetve referencia DNS-t egy microchipen hibridizálják (20. ábra). A tárgylemezhez rögzített DNS próbák a teljes humán genomot lefedik, így az aCGH segítségével az embrió teljes kromoszóma készlete egyidejűleg vizsgálható, és részleges aneuploidiák is kimutathatók [Griffin & Ogur, 2018]. A módszer nagy előnye, hogy az adatok kiértékelése bioinformatikai módszerekkel automatizálható, így megbízhatóan és gyorsan interpretálhatóak az eredmények [Fishel et al., 2010].

20. ábra. Aneuploidia szűrésére irányuló perimplantációs genetikai vizsgálat lépései aCGH alkalmazásával: Petesejt vagy embrió biopszia után a teljes genomot amplifikálják, majd az amplifikált DNS mintát fluoreszcensen jelölik. A vizsgálandó DNS mintát a referencia mintával hibridizálják egy microchipre, majd automatizált számítógépes rendszer segítségével olvassák le és értékelik a kapott eredményeket [Theisen, 2008].
20. ábra. Aneuploidia szűrésére irányuló perimplantációs genetikai vizsgálat lépései aCGH alkalmazásával: Petesejt vagy embrió biopszia után a teljes genomot amplifikálják, majd az amplifikált DNS mintát fluoreszcensen jelölik. A vizsgálandó DNS mintát a referencia mintával hibridizálják egy microchipre, majd automatizált számítógépes rendszer segítségével olvassák le és értékelik a kapott eredményeket [Theisen, 2008].

Az elmúlt évek során az aCGH-val végzett PGT-A-t széleskörben sikeresen alkalmazták poláris test, blasztomer és trophectoderma biopszia esetén is, amit számos tanulmány alátámaszt [Geraedts et al., 2011; Gutiérrez-Mateo et al., 2011; Johnson et al., 2010; Keltz et al., 2013; Yang et al., 2012].

Valós idejű kvantitatív PCR (real-time quantitative polymerase chain reaction; RT-qPCR):
A valós idejű kvantitatív PCR robusztus, pontos és költséghatékony PGT-A módszer, melyet trophectoderma biopsziák vizsgálatára fejlesztettek ki és validáltak. Segítségével már négy órán belül eredményt kaphatunk, így lehetővé teszi a blasztociszta vizsgálata utáni friss embrió beültetést is. Hátránya, hogy csak egész kromoszóma szintű eltéréseket tud detektálni [Treff et al., 2012; Treff & Scott, 2013; Griffin & Ogur, 2018].

Egypontos nukleotid polimorfizmus (single nucleotid polimorphism; SNP):

Az egypontos nukleotid polimorfizmus micoarray az aCGH-hoz hasonló módszer azzal a különbséggel, hogy a microchip SNP próbákat tartalmaz, így a DNS egyetlen nukleotidnyi eltéréseit vizsgálhatjuk (21. ábra). Ezzel a módszerrel nem csak a kromoszóma hiány vagy többlet detektálására nyílik lehetőség, hanem szülői eredetű aneuploidiák, monogénes eltérések kimutatására is [Dahdouh et al., 2015; Handyside et al., 2010; Handyside, 2015; Treff et al., 2011; Griffin & Ogur, 2018].

21. ábra. Az SNP-k (single nucleotide polymorphism) egyetlen nukleotid eltérést jelentenek a genomban, melyek az élet során nem változnak, de meghatározzák a személyek közötti különbségeket. Az SNP-k teszik ki a humán genetikai variációk 90%-át, 100-300 bázispáronként jelennek meg a humán genomban.
21. ábra. Az SNP-k (single nucleotide polymorphism) egyetlen nukleotid eltérést jelentenek a genomban, melyek az élet során nem változnak, de meghatározzák a személyek közötti különbségeket. Az SNP-k teszik ki a humán genetikai variációk 90%-át, 100-300 bázispáronként jelennek meg a humán genomban.

Új generációs szekvenálás (next-generation sequencing; NGS):

A világszerte elterjedt aCGH-t az elmúlt években mindinkább leváltja az új generációs szekvenálás alapú PGT-A, mivel segítségével nagy számú mintát lehet gyorsan, költséghatékonyan vizsgálni [Fiorentino et al., 2014; Wells et al., 2014; Zheng et al., 2015]. Az NGS során a biopsziával nyert sejtek DNS-ének amplifikációja után rövid DNS szakszokból álló génkönyvtárat hoznak létre, melyet aztán masszív paralell szekvenálásnak vetnek alá. Az egyes kromoszómákhoz rendelhető ún. “read”-ek száma egyenes arányban áll az adott kromoszóma kópiaszámával (22. ábra).

22. ábra. A PGT-A folyamata új generációs szekvenálás (NGS) alkalamzásával [Kuznyetson et al., 2018 alapján].
22. ábra. A PGT-A folyamata új generációs szekvenálás (NGS) alkalamzásával [Kuznyetson et al., 2018 alapján].

 A kromoszóma kópiaszám analízis és a monogénes betegségek azonosítása mellett, a modern NGS-alapú módszerek sokkal részletesebben képesek detektálni és kvantifikálni a mozaikosságot és a részleges eltéréseket, mint egyéb PGT-A platformok [Rosenwaks et al., 2018; Griffin & Ogur, 2018].

Embrionális mozaikosság

A PGT-A kapcsán meg kell említeni az embrionális mozaikosság, tehát az egy embrión belül együttesen előforduló normális, diploid és aneuploid sejtek jelentőségét, mivel az euploidnak vélt embriók esetén a beültetés sikertelenségének egy valószínű magyarázata lehet [Rosenwaks et al., 2018; Marin et al., 2018].

A mozaikosság a korai, preimplantációs embrió fejlődés gyakori velejárója, mely többféle folyamat eredményeként létrejöhet. Több tanulmány is igazolta, hogy az osztódó stádiumban lévő embriók közel háromnegyede mozaik függetlenül az embrió morfológiai minőségétől [Echten-Arends et al., 2011; Mertzanidou et al., 2013]. Azonban egyre több bizonyíték kerül napvilágra, mely szerint a fejlődés előrehaladtával csökken a mozaikosság mértéke, blastocysta állapotban az embrióknak csak kb. 4-33%-a bizonyult mozaiknak [Griffin & Ogur, 2018]. Az embrionális fejlődés első osztódásai során a petesejt anyai eredetű fehérjéi szabályozzák a sejtciklust, ami az osztódó állapotú embrióban már az embrionális genom kontrollja alá kerül. Feltételezések szerint amikor az embrionális genom teljesen aktívvá válik, „le tudja győzni” a mozaikosságot, mivel az euploid sejteket engedi osztódni, míg az abnormális, aneuploid sejtek osztódását gátolja [Li et al., 2005; Santos et al., 2010]. Ennek következtében fenntartott terhesség során a mozaikosság már csak az esetek 1-2%-ában kimutatható [Ledbetter et al., 1992]. Irodalmi adatok alapján a terhesség előrehaladtával diagnosztizált mozaikosság összefüggésbe hozható a korai vetéléssel és méhen belüli fejlődési rendellenességekkel [Suhag & Berghella, 2013; Wilkins-Haug et al., 2006].

A második generációs molekuláris genetikai PGT-A módszerek igen hatékonyan képesek azonosítani az euploid és aneuploid blasztocisztákat, azonban a mozaikosság és a parciális aneuploidiák diagnosztizálása sokáig nagy kihívást jelentett [Rosenwaks et al., 2018; Fiorentino et al., 2014; Lukaszuk et al., 2016]. Azonban megfelelő standardokkal végzett validációs vizsgálatokkal már számos esetben igazolták, hogy mind az NGS [Fragouli et al., 2017; Munne et al., 2017; Spinella et al., 2018; Maxwell et al., 2016; Vera-Rodriguez et al., 2016], mind más PGT-A módszerek [Mamas et al., 2012; Novik et al., 2014; Goodrich et al., 2016] megbízhatóan képesek detektálni egy embrió mozaikosságát. SNP-vel végzett aneuploidia szűrés esetén egy nem szelektált populáción végzett kutatás is bizonyította a módszer magas prediktív értékét [Scott et al., 2012].

Egyes szerzők szerint a PGT-A alkalmazásával lemondunk olyan mozaik embriókról, melyek képesek lennének egészséges, euploid terhesség létrehozására [Paulson, 2017]. Azonban nagy valószínűséggel a hagyományos IVF eljárások során is lemondunk életképes embriókról, mivel a rosszabb morfológiájú blasztociszták is lehetnek euploidok, melyek beültetése sikeres terhességhez vezetne. Emellett a PGT-A-t mellőző ciklusok esetén számolnunk kell a genetikailag kiegyensúlyozatlan embriók beültetésének sikertelen kimentelével, illetve annak anyagi és időbeli vonzatával. Ráadásul a PGT-A alkalmazásával nem mondunk le egy embrióról sem, csupán az embriók beültetési rangsorának felállításához használjuk fel a PGT-A eredményét a blasztociszta morfológiájának együttes figyelembevételével [Rosenwaks et al., 2018]. Mivel a mozaikként diagnosztizált embriók reprodukciós potenciálja bizonyítottan alacsonyabb az euploid embriókhoz képest [Fragouli et al., 2017; Munne et al., 2017; Spinella et al., 2018], az euploid embriók beültetése elsőbbséget kell élvezzen. A mozaik embriók beültetése azokban az esetekben merülhet fel lehetőségként, ahol az IVF kezelés nem eredményezett egy euploid embriót sem (23. ábra) [Spinella et al., 2018].

23. ábra. A mozaik embriók egy harmadik kategóriát képeznek az euploid és aneuploid embriók mellett. A mozaik embrió beültetésre való alkalmassága az érintett kromoszómáktól és a mozaikosság mértékétől függ mozaiknak [Griffin & Ogur, 2018].
23. ábra. A mozaik embriók egy harmadik kategóriát képeznek az euploid és aneuploid embriók mellett. A mozaik embrió beültetésre való alkalmassága az érintett kromoszómáktól és a mozaikosság mértékétől függ mozaiknak [Griffin & Ogur, 2018].

PGT-M: preimplantációs genetikai teszt monogénes betegségek szűrésére

A monogénes betegségek olyan genetikai rendellenességek, amelyek esetében hiány vagy mutáció található az érintett személy egy meghatározott génjében. Ilyen örökletes monogénes megbetegedések pl.:

  • Autoszómális recesszív betegségek: béta-talasszémia, sarlósejtes vérszegénység, cisztás fibrózis, spinalis muscularis atrophia
  • Autoszómális domináns betegségek: Huntington-kór, Charcot-Marie-Tooth-betegség, Marfan-syndroma, Sclerosis tuberosa, Dystrophia myotonica
  • X-kromoszómához kötött megbetegedések: fragilis-X szindróma, Duchenne muszkuláris disztrófia, hemofília

A preimplantációs genetikai teszt monogénes betegségek szűrésére (PGT-M) olyan párok számára jelenthet lehetőséget, ahol a pár egyik tagja monogénes megbetegedésben szenved, vagy a családi anamnézis alapján mutáció hordozó, így fennáll az esélye annak, hogy tovább örökítik a specifikus monogénes megbetegedést gyermekeikre. Az SNP alapú karyomapping eljárással meghatározható, hogy mely embriók érintettek a szülőkben is megtalálható genetikai rendellenesség vonatkozásában, így ezek az embriók nem kerülnek beültetésre az anyaméhbe (24. ábra).

24. ábra. Karyomapping eljárással azonosíthatók a monogénes megbetegedésben érintett embriók [Handyside et al., 2009].
24. ábra. Karyomapping eljárással azonosíthatók a monogénes megbetegedésben érintett embriók [Handyside et al., 2009].

PGT-SR: preimplantációs genetikai teszt strukturális átrendeződések szűrésére

A strukturális kromoszóma rendellenességek öröklődhetnek a szülőktől, bekövetkezhetnek spontán, illetve valamilyen külső behatásra is (pl. sugárzás). Ezek a kromoszóma szerkezeti eltérések kromoszóma törések következtében alakulnak ki a sejtosztódás különböző fázisaiban. Attól függően, hogy hol és hány helyen következik be kromoszóma törés, különbözőképpen csoportosíthatjuk az eltéréseket.

Kromoszóma transzlokáció esetén két törés keletkezik két különböző kromoszómán. Reciprok transzlokációnak nevezzük a DNS szakaszok két nem homológ kromoszóma közötti kicserélődését. Robertson transzlokációnak vagy centrikus fúziónak nevezzük az ún. akrocentrikus kromoszómák fúzióját. Akrocentrikus kromoszómák a 13-, 14-es, 15-ös, 21-es és 22-es kromoszómák. Ebben az esetben nemcsak egy rendellenes szerkezetű, fúzionált kromoszóma jön létre, hanem a kromoszómaszám is 46-ról 45-re csökken. Abban az esetben, ha a transzlokáció során nem keletkezik DNS többlet vagy hiány, kiegyensúlyozott transzlokációról beszélünk (25. ábra). A népesség egyes tagjai olyan kiegyensúlyozott transzlokációt hordoznak, melyeknek nincs fenotípusos tünete, így jelenlétéről sokszor nem is tudnak a hordozók.

25. ábra. Kiegyensúlyozott reciprok transzlokáció.
25. ábra. Kiegyensúlyozott reciprok transzlokáció.

Kromoszóma inverzió esetén két töréspont keletkezik egy kromoszómán belül, majd a töréspontok közötti kromoszómadarab 180 fokkal megfordul. A töréspontok általában nem kódoló régiókban keletkeznek, így az inverziót hordozók normális fenotípusúak, a kromoszóma rendellenesség betegséget nem okoz.

A becslések alapján a kromoszóma átrendeződéseket hordozók aránya 1:500-1:600, vagyis körülbelül 12 millió ember transzlokáció hordozó világszerte. A transzlokációt hordozóknál többnyire nem jelentkezik tünet addig, amíg gyermeket nem szeretnének vállalni, ugyanis a várandósság kialakulása és fennmaradása nehézségekbe ütközhet esetükben. Ennek oka, hogy az ivarsejtek létrejötte során a meiotikus osztódásokat követően kiegyensúlyozatlan transzlokációkat hordozó ivarsejtek keletkezhetnek ezeknél az egyéneknél (26. ábra). Mivel a kromoszóma transzlokációt hordozóknál alacsonyabb a teherbeesés valószínűsége, illetve magasabb a vetélés kialakulásának kockázata, ezért javasolt számukra a kromoszómavizsgálat (karyotipizálás). Ez a vizsgálat pontos információt ad a kromoszómák számáról és szerkezetéről, így alkalmas a transzlokáció hordozói státusz megállapítására.

A kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó egyének esetében preimplantációs genetikai vizsgálattal (PGT-SR) csökkenthető a vetélés kockázata azáltal, mivel azokat az embriókat ültetjük be az anyaméhbe, amelyek normál, kiegyensúlyozott kromoszómakészlettel rendelkeznek.

Az aCGH és az SNP alapú módszerek lehetőséget adnak a kiegyensúlyozatlan transzlokációk és a kromoszóma számbeli eltérések, aneuploidiák együttes vizsgálatára, mivel az embrió összes, mind a 24 kromoszómája vizsgálható, nemcsak azok, amelyek a transzlokációban érintettek.

26. ábra. Kiegyensúlyozott kromoszóma transzlokációt hordozó anya, és normál kariotípussal rendelkező apa ivarsejtjeinek szegregációs sémája, illetve a belőlük létrejövő zigóták.
26. ábra. Kiegyensúlyozott kromoszóma transzlokációt hordozó anya, és normál kariotípussal rendelkező apa ivarsejtjeinek szegregációs sémája, illetve a belőlük létrejövő zigóták.

A Versys Clinics tudományos tevékenysége a PGT témakörében

A PGT-A előnyeiről intézetünk több tudományos közleményben, hazai és nemzetközi konferencián is beszámolt. Az elért eredményeink megegyeznek a nemzetközi klinikák és kutatócsoportok publikációiban szereplő eredményeivel.

 

Lektorált folyóirat cikkek:

  1. DK Griffin, S Fishel, T Gordon,Y Yaron, J Grifo, A Hourvitz, S Rechitsky, J Elson, J Blazek, F Fiorentino, N Treff, S Munne, M Leong, A Schmutzler, A Vereczkey, T Ghobara, L Nánássy, M Large, S Hamamah, R Anderson, L Gianaroli, D Wells Continuing to deliver: the evidence base for pre-implantation genetic screening BMJ 2017; 356 :j752
  2. L Nánássy, Gy Téglás, M Csenki, A Vereczkey Egészséges gyermek születése karyomapping eljárással történő preimplantációs genetikai diagnózist követően. Orvosi Hetilap 2016; 157(51): 2048-2050.

 

Publikált absztraktok:

  1. F Antal, Gy Téglás, Gy Báthori, M Csenki, D Debreceni, L Nánássy, Schönléber, A Vereczkey Preimplantation genetic screening of embryos from couples experiencing repeated implantation failure. 2014 Reprod BioMed Online 28 S16
  2. L Nánássy, E Gajdócsi, A Nemes, F Antal, Gy Téglás, A Vereczkey Blastulation and pregnancy rates following cleavage stage biopsy in preimplantation genetic screening (PGS) cycles. 2014 Chromosome Research 22(4)
  3. A Vereczkey, Zs Kósa, S Sávay, M Csenki, L Nánássy, B Dudás, Zs Dömötör, D Debreceni Introducing preimplantation genetic screening by array comparative genomic hybridization in Hungary: improving outcome of in vitro fertilization; 2013 Reproductive BioMedicine Online 26(1): S34.
  4. D Debreceni, M Csenki, Zs Kósa, S Sávay, L Nánássy, B Dudas, Zs Dömötör, A Vereczkey First preimplantation genetic diagnosis by microarray comparative genetic hybridization for Robertsonian translocation in Hungary – Case report; 2013 Reproductive BioMedicine Online 26(1): S47-48.

 

Nemzetközi és hazai konferencia előadások:

  1. A Vereczkey The demise of PGS (PGT-­‐A) in Hungary and its effect on patient care? 5th Congress on Controversies in Preconception, Preimplantation and Prenatal Genetic Diagnosis (CoGEN), Paris, France, 1-3 November, 2018.
  2. Gy Téglás, L Nánássy, M Csenki, A Vereczkey A magyarországi preimplantációs genetikai diagnosis aneuploidia szűréssel (PGD-A) kombinált in vitro fertilizációs (IVF) kezelések klinikai, szülészeti és perinatális eredményei 2013-ban. Fiatal Nőorvosok Társasága Szakmai Továbbképző Tanfolyama és XI. Kongresszusa. Kecskemét, Hungary, 16-18 October, 2015.
  3. A Vereczkey, Gy Téglás, M Csenki, L Nánássy Clinical, obstetric and neonatal outcomes of preimplantation genetic diagnosis for aneuploidy (PGD-A) cycles of the year of 2013 in Hungary. 22th World Congress on Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility. Budapest, Hungary, 17-20 September, 2015.
  4. E Csajbók, M Csenki, L Nánássy, A Fazekas, A Vereczkey The first Hungarian PGD for MEN2A syndrome – case report. 22th World Congress on Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility. Budapest, Hungary, 17-20 September, 2015.
  5. Gy Téglás, M Csenki, L Nánássy, A Vereczkey Introduction of preimplantation genetic diagnosis using array comparative genomic hybridization (aCGH) for patients carrying balanced chromosomal rearrangements in Hungary. 22th World Congress on Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility. Budapest, Hungary, 17-20 September, 2015.
  6. A Vereczkey, É Margittai, M Csenki, Gy Téglás, L Nánássy Analysis of the first 1500 preimplantation genetic screening done in Hungary using array comparative genomic hybridization. Molekuláris Élettudományi Konferencia 2015 Eger, Hungary, 27-29 March, 2015.
  7. A Vereczkey, D Debreceni, M Csenki, J Schönléber, Gy Téglás, L Nánássy, E Gajdócsi, Gy Báthori Retrospective analysis of the first 1238 Preimplantation Genetic Screening done in Hungary using array Comparative Genomic Hybridization. The 20th World Congress on Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility (COGI) Paris, France, 4-7 December, 2014.
  8. A Vereczkey Preimplantation genetic diagnosis of aneuploidy in cases with repeated implantation failure and miscarriage. Emirates Obs-Gyne & Fertility Forum Dubai, UAE, 6-8 November, 2014.
  9. A Fazekas, M Csenki, J Schönléber, Gy Téglás, L Nánássy, F Antal, Gy Báthori, A Vereczkey Array Comparative Genomic Hybridizációval (aCGH) végzett preimplantációs genetikai vizsgálat (PGS) jelentősége az IVF kezelések során. Fiatal Nőorvosok Társasága X. Kongresszusa Mátraháza, Hungary, 10-12 October, 2014.
  10. A Vereczkey, D Debreceni, M Csenki, Gy Báthori, J Schönléber, Gy Téglás, L Nánássy, E Gajdócsi, F Antal Az első 1000 magyarországi array komparatív genomiális hibridizációval elvégzett preimplantációs genetikai vizsgálat retrospektív analízise. Magyar Humángenetikai Társaság X. Kongresszusa Budapest, Hungary, 4-6 September, 2014.
  11. E Gajdócsi, L Nánássy, A Nemes, F Antal, Gy Téglás, M Csenki, A Vereczkey Kiegyensúlyozott kromoszóma átrendeződést hordozó páciensek preimplantációs genetikai vizsgálata array komparatív genomiális hibridizációval. XII. Down Szimpózium Szeged, Hungary, 5-7 June, 2014.
  12. F Antal F, D Debreceni, M Csenki, J Schönléber, Gy Téglás, L Nánássy, E Gajdócsi, Gy Báthori, A Vereczkey Az első 1000 magyarországi array komparatív genomiális hibridizációval elvégzett preimplantációs genetikai vizsgálat retrospektív analízise. XII. Down Szimpózium Szeged, Hungary, 5-7 June, 2014.
  13. F Antal, D Debreceni, M Csenki, J Schönléber, Gy Báthori, Gy Téglás, A Vereczkey Molekuláris biológiai technikák a preimplantációs genetika szolgálatában. Magyar Nőorvos Társaság 30. Jubileumi Nagygyűlés Pécs, Hungary, 22-24 May, 2014.
  14. M Csenki, A Ferenc, Gy Báthori, Gy Téglás, A Vereczkey Ritka betegségek preimplantációs genetikai vizsgálatának lehetőségei. Ritka Betegségek Világnapja Budapest, Hungary, 22 February, 2014.
  15. A Vereczkey, Zs Kósa, S Sávay, M Csenki, L Nánássy, B Dudás, F Antal, Zs Dömötör, D Debreceni Experiences in introducing preimplantation genetic screening (PGS) in Hungary. The 18th World Congress on Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility (COGI) Vienna, Austria, 24-27 October, 2013.
  16. A Vereczkey, Zs Kósa, S Sávay, M Csenki, L Nánássy, B Dudás, Zs Dömötör, D Debreceni Introducing Preimplantation Genetic Diagnosis (PGD) by aCGH in Hungary: improving outcome in IVF. Molekuláris Élettudományi Konferencia 2013 Siófok, Hungary, 5-7 April, 2013.
  17. A Vereczkey, Zs Kósa, S Sávay, M Csenki, L Nánássy, B Dudás, Zs Dömötör, D Debreceni Introducing Preimplantation Genetic Diagnosis (PGD) by aCGH in Hungary: improving outcome in IVF. HealthTIES Symposium "Perspectives of molecular testing in clinical practice Debrecen, Hungary, 15-16 February, 2013.
  18. A Vereczkey, M Csenki, D Debreceni, T Németh, B Dudás, Zs Kósa Introduction of aCGH technology in PGS in Hungary: first results. Novosti u humanoj reprodukciji Belgrád, Szerbia, 23-24 November, 2012.
  19. A Vereczkey, M Csenki, D Debreceni, B Dudás, Gy Bógyi, Zs Kósa Preimplantációs genetikai vizsgálat arrayCGH módszerrel: jelentőség a mesterséges megtermékenyítés eredményességben. A Magyar Andrológiai Tudományos Társaság VI. Kongresszusa Eger, Hungary, 8-10 November, 2012.
  20. A Vereczkey, K Szabó, B Faragó, G Tölgyesi, M Csenki, É Margittai, Zs Kósa Preimplantációs genetikai vizsgálat arrayCGH módszerrel: jelentőség a mesterséges megtermékenyítés eredményességben. Magyar Humángenetikai Társaság IX. Kongresszusa Szeged, Hungary, 23-25 August, 2012.
  21. D Debreceni, M Csenki, B Dudás, T Németh, A Vereczkey aCGH alkalmazása a preimplantációs genetikai szűrés során. Magyar Humángenetikai Társaság IX. Kongresszusa Szeged, Hungary, 23-25 August, 2012.
  22. M Csenki, D Debreceni, B Dudás, Zs Kósa, A Vereczkey A reprodukciós genetika lehetőségei. Magyar Humángenetikai Társaság IX. Kongresszusa Szeged, Hungary, 23-25 August, 2012.
  23. Dorogsághy, E Farkas, V Nagy, K Szabó, D Debreceni, M Csenki, Zs Kósa, A Vereczkey A preimplantatios genetikai szűrés jelentősége az asszisztált reprodukcióban a szülésznő szemével. XX. Országos Szülésznői Konferencia Hajdúszoboszló, Hungary, 14-16. June, 2012.
  24. D Debreceni, K Szabó, M Csenki, A Vereczkey Új molekuláris genetikai technológia a preimplantációs genetikai szűrésben: aCGH. X. Down Szimpózium Szeged, Hungary, 12-14 April, 2012.
  25. M Csenki, K Szabó, D Debreceni, A Vereczkey A genetikai tanácsadás jelentősége a preimplantációs genetikai szűrővizsgálatok (PGS) esetén. X. Down Szimpózium Szeged, Hungary, 12-14 April, 2012.
  26. K Szabó, B Faragó, D Debreceni, Zs Kósa, A Vereczkey A PGS jelentősége a meddőségi kezelésekben Andrológus-embriológus Találkozó Budapest, Hungary, 9 March, 2012.
  27. B Faragó, K Szabó, G Tölgyesi, K Éder, A Patócs, M Csenki, Zs Kósa, A Vereczkey Microarray CGH mint új lehetőség a férfi meddőség kezelésében. A Magyar Andrológiai Tudományos Társaság V. Kongresszusa Hévíz, Hungary, 3-5 November, 2011.

 

Nemzetközi és hazai konferencia poszterek:

  1. A Vereczkey, Gy Téglás, L Nánássy The effect of embryo selection by preimplantation genetic diagnosis for aneuploidy (PGD-A) in patients with advanced maternal age. ASRM Scientific Congress. Salt Lake City, USA, 15-19 October, 2016.
  2. A Vereczkey, Gy Téglás, L Nánássy Comprehensive Chromosomal Screening (CCS) significantly reduces miscarriage rates. The 2nd World Congress on Controversies in Preconception, Preimplantation and Prenatal Genetic Diagnosis Barcelona, Spain, 22-24 September, 2016.
  3. L Nánássy, Gy Téglás, A Vereczkey Comprehensive Chromosomal Screening reduces the number of embryo transfers and miscarriages but does not affect ongoing pregnancy rates per started cycles. The 2nd World Congress on Controversies in Preconception, Preimplantation and Prenatal Genetic Diagnosis Barcelona, Spain, 22-24 September, 2016.
  4. A Vereczkey, Gy Téglás, L Nánássy Preimplantation genetic diagnosis for aneuploidy (PGD-A) increases sustained implantation and reduces miscarriage rates. 15th International Conference on Preimplantation Genetics Bologna, Italy, 8-11, May, 2016.
  5. L Nánássy, Gy Téglás, M Csenki, A Vereczkey Live birth following preimplantation genetic diagnosis for aneuploidy (PGD-A) from female patient carrying homologous pericentric inversion on chromosome 9- a case report. 22th World Congress on Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility. Budapest, Hungary, 17-20 September, 2015.
  6. A Vereczkey, Gy Téglás, É Margittai, M Csenki, L Nánássy Clinical, obstetric and neonatal outcomes of Hungarian preimplantation genetic diagnosis for aneuploidy (PGD-A) cycles of the year 2013. ESHRE Annual Meeting Lisbon, Portugal, 14-17 June, 2015.
  7. L Nánássy, A Vereczkey No effect of culture systems on euploidy rates of preimplantation human embryos. 14th International Conference on PGDIS, Chicago, Ilinois, USA, 11-13 May, 2015.
  8. A Vereczkey, Gy Téglás, É Margittai, L Nánássy Perinatal outcomes of Hungarian preimplantation genetic diagnosis for aneuploidy - cycles in 2013. 14th International Conference on PGDIS, Chicago, Ilinois, USA, 11-13 May, 2015.
  9. L Nánássy, E Gajdócsi, A Nemes, Gy Téglás, A Vereczkey First Hungarian experiences with preimplantation genetic testing using array comparative genomic hybridization (aCGH) for patients carrying balanced chromosomal rearrangements. The 20th World Congress on Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility (COGI) Paris, France, 4-7 December, 2014.
  10. E Gajdócsi, L Nánássy, A Nemes, Gy Téglás, M Csenki, A Vereczkey Preimplantation genetic testing using array Comparative Genomic Hybridization of patients with balanced chromosomal rearrangements Bucharest Embriology Symposium 2014 Bukarest, Romania, 1-2 November, 2014.
  11. Gy Téglás, Gy Báthori, M Csenki, L Nánássy, A Vereczkey Retrospective analysis of the first 1314 Preimplantation Genetic Screening done in Hungary using array Comparative Genomic Hybridization. Bucharest Embriology Symposium 2014 Bukarest, Romania, 1-2 November, 2014.
  12. Gy Téglás, F Antal, Gy Báthori, D Debreceni, M Csenki, J Schönléber, A Vereczkey Molekuláris biológiai technikák a preimplantációs genetika szolgálatában. Magyar Humángenetikai Társaság X. Kongresszusa Budapest, Hungary, 4-6 September, 2014.
  13. Gy Báthori, Gy Téglás, F Antal, L Nánássy, D Debreceni, A Vereczkey A molekuláris géndiagnosztikai tesztek klinikai vizsgálatának problémái a preimplantációs genetikai vizsgálatok tükrében. Magyar Humángenetikai Társaság X. Kongresszusa Budapest, Hungary, 4-6 September, 2014.
  14. M Csenki, F Antal, D Debreceni, J Schönléber, Gy Báthori, Gy Téglás, L Nánássy, A Vereczkey A genetikai tanácsadás kihívásai a modern molekuláris biológiai vizsgálatok tükrében/a modern molekuláris biológiai rendszerek korában. Magyar Humángenetikai Társaság X. Kongresszusa Budapest, Hungary, 4-6 September, 2014.
  15. L Nánássy, E Gajdócsi, A Nemes, F Antal, A Vereczkey No difference in embryo development and aneuploidy rates between successful and unsuccessful cycles following embryo transfer of euploid embryo(s) for patients with advanced maternal age. ESHRE Annual Meeting Munich, Germany, 29 June - 2 July, 2014.
  16. A Vereczkey, D Debreceni, M Csenki, J Schönléber, Gy Téglás, L Nánássy, E Gajdócsi, Gy Báthori, Antal F. Retrospective analysis of the first 1000 Preimplantation Genetic Screening done in Hungary using array Comparative Genomic Hybridization. Preimplantation Genetic Diagnosis International Society (PGDIS) Annual Meeting University Of Kent, Canterbury, UK, 29 April – 2 May, 2014.
  17. L Nánássy, E Gajdócsi, B Dudás, F Antal, A Vereczkey Evaluation of the efficiency of in vitro fertilization combined with preimplantation genetic screening in a small setup. The 18th World Congress on Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility (COGI) Vienna, Austria, 24-27 October, 2013.
  18. A Vereczkey, Zs Kósa, S Sávay, M Csenki, L Nánássy, B Dudás, Zs Dömötör, D Debreceni Introducing preimplantation genetic screening by array comparative genome hybridization in Hungary: improving outcome of in vitro fertilization. ESHRE Annual Meeting London, UK, 7-10 June, 2013.
  19. F Antal, Gy Téglás, Gy Báthori, M Csenki, D Debreceni, L Nánássy, J Schönléber, A Vereczkey Is Preimplantation Genetic Screening beneficial for women with advanced maternal age experiencing repeated implntation faliure? Preimplantation Genetic Diagnosis International Society (PGDIS) Annual Meeting University Of Kent, Canterbury, UK, 29 April – 2 May, 2014.
  20. A Vereczkey, Zs Kósa, S Sávay, M Csenki, L Nánássy, B Dudás, Zs Dömötör, D Debreceni New molecular genetic diagnostic methods in preimplantation genetic diagnosis (PGD). Molekuláris Élettudományi Konferencia 2013 Siófok, Hungary, 5-7 April, 2013.
  21. A Vereczkey, Zs Kósa, S Sávay, M Csenki, L Nánássy, B Dudás, Z Dömötör, D Debreceni Introducing Preimplantation Genetic Screening by aCGH in Hungary: Improving Outcome of in vitro Fertilization. 5th International IVI Congress Sevilla, Spain, 4-6 April, 2013.
  22. A Vereczkey, Zs Kósa, S Sávay, M Csenki, L Nánássy, B Dudás, É Margittai, Zs Dömötör, D Debreceni Introducing Preimplantation Genetic Diagnosis by microarray comparative genomic hybridization in Hungary: improving outcome in in vitro fertilization. New Horizons in IVF Genetic Diagnosis II Alicante, Spain, 17-19 March, 2013.
  23. A Vereczkey, K Szabó, B Faragó, G Tölgyesi, M Csenki, É Margittai, Zs Kósa First Hungarian results on aneuploidy patterns of day three embryos analyzed by array comparative genome hybridization. 11th International Conference on Preimplantation Genetics Diagnosis, 16-19. May 2012, Bregenz, Austria
  24. A Vereczkey, M Csenki, K Szabó, B Faragó, D Debreceni, É Margittai, Zs Kósa First Hungarian results on aneuploidy patterns of day 3 embryos analyzed by array comparative genome hybridization. The World Congress on Building Consensus in Gynecology, Infertility and Perinatology (BCGIP): Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility (COGI), 3-6. May 2012, Barcelona, Spain
  25. A Vereczkey, M Csenki, K Szabó, B Faragó, D Debreceni, É Margittai, Zs Kósa First Hungarian results on aneuploidy patterns of day 3 embryos analyzed by array comparative genome hybridization. The 1st Biomarker Meeting in Reproductive Medicine, 30-31. March 2012, Valencia, Spain