Cím: 1138 Budapest, Madarász Viktor utca 47–49. 7. em. | E-mail: info@versysclinics.com | Telefon: +36 1 799 5120, +36 30 332 0670

Stressz és meddőség

Cikksorozatunk a meddőségről a Dívány.hu internetes női magazinban jelent meg.

1. Meddőségpánik: ne dőlj be annak, hogy nem lehet gyereked!

m01

Most induló, meddőségről szóló sorozatunkban több szakember segítségével ismerhetjük meg a meddőség testi és lelki hátterét. Az első részben Higi Vera pszichológus járja körbe a kérdést: miért félnek olyan sokan attól, hogy esetleg fogamzási problémában szenvednek?

Érdekes, hogy egyre több fiatalban merül fel a meddőség gondolata még azelőtt, hogy egyáltalán gyermeket szeretne. Sok tizenévesben már akkor kialakul ez a félelem, ha akár egyetlen alkalommal nem védekezik, és ennek nem lesz semmiféle következménye. Ennek hátterében valószínűleg az egyre szélesebb körben elterjedő felvilágosító programok állnak, amelyek pozitív hatása egyébként, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben a felére csökkent az abortuszok száma.

Míg 1960-ban több mint 16 ezer ilyen beavatkozást végeztek évente, addig 2008-ra ez a szám a negyedére csökkent. Ezzel párhuzamosan azonban kialakult az a kollektív közhiedelem is, hogy egy egészséges ember azonnal képes megfoganni, amint elmarad a védekezés.

Figyeljük a saját ritmusunkat!

A fogamzás azonban összetett jelenség, és bár a női test különleges abból a szempontból, hogy az év bármely szakaszában képes megfoganni, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy saját biológiai ritmusunk. Természetesen előfordulnak olyan extrém esetek, amikor a menstruációs ciklus alatti szex vezet várandóssághoz, ez azonban cseppet sem tipikus.

Aki tehát még nem szeretne szülővé válni, mindenképpen érdemes védekeznie, a gyermekre vágyóknak azonban fontos tisztában lenniük azzal, hogy mikor nagyon alacsony a valószínűsége a fogamzásnak, és mely időpontban vagyunk a leginkább befogadóképesek. Ez utóbbi általában a menstruáció utáni második héten következik be.

A fogamzási ciklus

Az egyéni különbségek a menstruációs ciklus időtartamában is jelentkeznek, sokan eltérnek az átlagtól, előfordulhat például, hogy egy nő közvetlenül a menstruáció után fogan meg. Ám általában a teljes ciklusunk közepén vagyunk a leginkább fogamzóképesek, tehát ha például 30 napos a ciklusunk, vagyis ennyi idő telik el két menstruáció között, akkor a 15. nap környékén.

Mikor állapítják meg a meddőséget?

Nem véletlen, hogy akkor állapítják meg a fogamzási problémát, ha rendszeres szexuális élet mellett nem következik be a fogamzás, hiszen megtörténhet, hogy a pár nem él szexuális életet minden héten, és esetleg hosszú időn keresztül azokon a napokon vannak együtt, amikor a nő teste éppen a kevésbé termékeny szakaszában van. Ez különösen gyakori az olyan párok esetében, akik távkapcsolatban élnek, és emiatt ritkábban tudnak találkozni.

Emellett az életképes spermiumok koncentrációja sem állandó, így előfordulhat, hogy a gyermek hosszabb időn keresztül várat magára. Ezért sem kell kétségbeesni, ha az első hónapok nem hoznak eredményt, azonban érdemes szakemberhez fordulni, ha rendszeres és megfelelő időpontban történő együttlétek ellenére sem következik be a fogamzás több mint egy éven keresztül.

Mit tehetünk, amíg várakozunk?

A legtöbbet minden szempontból azzal tehetjük, ha felkészítjük önmagunkat és a párkapcsolatunkat a következő időszakra. Elképzelhető, hogy ebben az időszakban fontos felfedezéseket teszünk saját magunkról. A párkapcsolat szempontjából lényeges, hogy akármennyire vágyakozunk is a gyermek után, ne csak akkor legyünk együtt a párunkkal, amikor biológiai óránk úgy rendeli. Sok férfi ugyanis úgy érzi, hogy egy idő után a párja kizárólag gyermeknemzés szempontjából tartja érdekesnek a közös együttléteket, míg a férfiak számára a szex elsődlegesen mindenképpen az örömszerzést szolgálja. Iktassunk be tehát olyan együttléteket is, amelynek egyetlen céljuk a közös örömszerzés, ilyenkor nem is kell feltétlenül megtörténnie a teljes szexuális aktusnak.

Figyeljünk önmagunkra!

Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy milyen az életstílusunk. Szakítunk elég időt önmagunkra? Ebben segítségünkre lehet, ha feltérképezzük, hogy milyen arányban kap helyet az életünkben a következő négy fontos tényező: egészség, munka, szórakozás és a kapcsolatunk. Akár fel is rajzolhatunk egy kört, és bejelölhetjük rajta az arányokat, hiszen ez alapján máris közelebb juthatunk ahhoz, hogy min lenne érdemes változtatnunk a saját életünkben. Fontos, hogy ne érezzük magunkat kiszolgáltatottnak, hiszen mi is rengeteget tehetünk a saját jóllétünkért.

Cikksorozatunk második feléből megtudhatjuk, hogy miért olyan stresszes a várakozás időszaka.

Ez a cikk a Dívány című internetes női magazinban jelent meg.

A cikk elérhető az alábbi linkre kattintva: http://divany.hu/poronty/2011/01/26/meddoseg_panik/

2. Néha nem tudni, mi volt előbb: a stressz vagy a meddőség

m02

Az előző cikkünkben azt a kérdést jártuk körbe, hogy mikor nyilvánítanak egy párt meddőnek. Mostani írásunkban Higi Vera pszichológus segítségével arra keressük a választ, hogy miért okoz a meddőség annyi feszültséget és stresszt a pár életében, és azt is megtudhatjuk, hogy miért van elegünk sokszor a környezet jó szándékú tanácsaiból.

Napjaink felgyorsult világában a teljesítménykényszer nehezen hagy minket pihenni a mindennapok során. Általában a külvilág mellett magunk is hatékony feladatmegoldást várunk el önmagunktól, és ha valami nem a terveink szerint alakul, azt a helyzetet könnyen stresszként élhetjük meg. A fogamzási problémákkal küzdők gyakran tapasztalják, hogy a várakozás alatti stressz meghaladja azt a küszöböt, amely alatt még képesek viszonylag feszültségmentesen megélni hétköznapjaikat. Ráadásul a legtöbbször az sem világos, hogy a stressz okozza a meddőségi problémát, vagy pedig pont fordítva, a meddőségi probléma miatt éli meg a pár valamelyik, vagy akár mindkét tagja stresszesnek a mindennapjait.

Mi is az a stressz?

A stressz bármi lehet, ami aggodalomra ad okot, fájdalomhoz vagy kifáradáshoz vezet, emellett az emberi kapcsolatainkban felgyülemlett feszültség is stresszes állapothoz vezethet. Ezeket a káros stresszeket összefoglaló néven distressznek nevezzük. Ugyanakkor mindannyiunknak szüksége van bizonyos mértékű feszültségre, hiszen enélkül életünk könnyen unalmassá válna. A stresszel kapcsolatos legfontosabb tényező talán a mennyisége, valamint az, hogy mi hogyan küzdünk meg vele, vagyis a saját megküzdési stratégiánk. Jellemző, hogy mindenkinek megvan a saját stresszküszöbe, amely alatt még képes jól érezni magát. Ez főként annak a függvénye, hogy milyen megküzdési stratégiákat sajátítunk el életünk folyamán, hiszen mindegyikünk más nehéz helyzetekkel és töréspontokkal találkozik. Ám az is fontos, hogy mi magunk hogyan értékeljük a helyzetet, vagyis ami az egyik embernek komoly stresszforrás, az a másiknak akár kellemes időtöltés is lehet.

Miért olyan nehéz a várakozás?

Évszázadok óta él az a felfogás a köztudatban, hogy az ideális család nem létezhet gyermek nélkül. Ezt több, társadalmat érintő csoport is vallja, például az egyházak, egyes politikai csoportok, illetve a média. Talán ez is oka, hogy sok fogamzási problémával küzdő szenved amiatt, mert úgy érzi, nincs helye a gyermekes családok között. Sokan beszámolnak arról is, hogy különösen nehezen élik meg azt az időszakot, amikor új gyermek érkezik a  tágabb családba vagy a baráti társaságba.

Mikor érezzük azt, hogy ez már sok?

Amikor átlépjük a stresszküszöböt, akkor a tünetek nyilvánvalóvá válnak, hiszen a szervezet megbetegszik, vagy pedig lelki összeomlás következik be. Sokszor összekeverjük ezeket a tüneteket magával az okkal, ami azért is problémás lehet, mert a kiváltó tényezőt így nem szüntetjük meg, hanem mindössze a tüneteket kezeljük. Ezért is fontos tisztában lennünk azzal, hogy milyen mértékű distressznek vagyunk kitéve, hiszen a megelőzéssel sokat tehetünk saját testi és lelki egészségünk fenntartásáért. A fogamzási problémák legtöbbször komoly lelki megterhelést jelentenek, ám rajtunk is múlik, hogyan kezeljük ezt a pluszfeszültséget a saját életünkben.

„Ne gondolj rá, és akkor bekövetkezik!”

Sokszor megfigyelték, hogy a fogamzási probléma akkor oldódik meg, ha a pár tagjai képesek „elengedni” a gyermek utáni erős vágyat, és más köti le a figyelmüket, vagy esetleg egyéb megoldást találnak problémáikra. Ilyen lehet egy közös utazás, vagy akár az örökbefogadás procedúrájának megkezdése. Az is előfordul azonban, hogy a kivizsgálások előtt következik be a spontán megfoganás, esetleg az orvos megnyugtató szavainak hatására, még mielőtt bármilyen beavatkozás megtörténne. Ezek a legendás, nehezen bizonyítható, ám talán mégis valós történetek sok ismerőst arra sarkallnak, hogy megosszák ezt az elméletet a reménybeli kismamával, ám a „ne gondolj a stresszre” csak fokozhatja a feszültséget. Ez ugyanis önmagában véve a megfelelő feszültséglevezető eszközök nélkül egy ugyanolyan paradox üzenet, mint a tanmesében szereplő felszólítás, hogy „ne gondolj a kék elefántra”.

Keressük meg a megoldást a saját érdekünkben!

Úgy tudjuk elvenni ennek a paradox helyzetnek az élét, ha nem arra koncentrálunk, hogy mit kellene tennünk a gyermek megfoganásának érdekében, hanem a saját igényeinket helyezzük a figyelem középpontjába, vagyis arra koncentrálunk, hogy mi magunk jól érezzük magunkat. Ez azért is fontos, hiszen sokan belekerülnek egy ördögi körbe, súlyos lelkiismeret-furdalást éreznek amiatt, hogy nem tesznek eleget a gyermek megfoganása érdekében, ami egyre több és több belső feszültséghez vezethet. Hallgassunk tehát a saját belső iránytűnkre, és keressünk olyan elfoglaltságot, ami jólesik. Ha például nem szeretünk futni, akkor ne kényszerítsük rá magunkat csak azért, mert tudjuk, hogy a futás hasznos testmozgás. Mindenkinek megvan a saját hatékony feszültséglevezető technikája, csak rá kell találnia. Cikksorozatunk harmadik részében tovább ismerkedhetünk a stressz és a meddőség kapcsolatával. 

Ez a cikk a Dívány című internetes női magazinban jelent meg.

A cikk elérhető az alábbi linkre kattintva: http://divany.hu/poronty/2011/01/31/stressz_es_meddoseg_-_hetkoznapi_feszultsegeink/

3. Stressz és terméketlenség – amikor a nő másra sem gondol

m03

Előző posztunkban a stressz és a meddőség kapcsolatát jártuk körbe. Most arra keressük a választ, hogy miért olyan nehéz a várakozás, valamint belekóstolhatunk abba is, miként könnyíthetjük meg ezt az időszakot.

Várakozni nehéz

A fogamzási problémák rendkívül összetett jelenségnek számítanak. A testi és lelki okok gyakran elválaszthatatlanok egymástól, ám a legtöbben még akkor is lelki teherként élik meg a várakozás időszakát, ha kimutathatóan fizikai probléma áll a fogamzás elmaradásának hátterében. Ha a gyermek már több éve várat magára, az lassan felőrölheti a pár lelki tartalékait, hiszen általában kivizsgálások és beavatkozások sora váltja egymást. Ekkor kiemelten fontos a párkapcsolat ápolása és a problémák megbeszélése, hiszen a kimondatlan feszültségek könnyen megterhelik a várakozás időszakát.

Mindenhol gyermekek

Emellett sokan arról is beszámolnak, hogy a környezetükben születő gyermekek szintén nagy pressziót jelentenek, és saját maguk előtt is nehezen élik meg az indulataikat. A helyzetet nehezítheti, ha a pár tagjai úgy érzik, hogy beszélgetéseik kizárólag erre a témára korlátozódnak, és a környezetnek sem merik többet felhozni fogamzási problémájukat attól való félelmükben, hogy a barátok és családtagok már nem szívesen hallgatják meg őket. Egy szakember ilyenkor támogatást jelenthet a felgyülemlett stressz csökkentésében.

A stressz és a meddőség kapcsolata

Sok gyermekre vágyó nő beszámol arról, hogy akaratán kívül szinte minden figyelmét a fogamzási problémája és az azzal kapcsolatos gondolatai kötik le, míg a férfiak általában kevésbé tekintik a problémát sajátjuknak – ez még akkor is így van, ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy ők állnak a fogamzás elmaradásának hátterében.

A várakozás időszakában még az is stresszes lehet, ha a távoli rokonságból megfogan valaki, vagy ha a környezet folyamatosan „biztosan hatékony”, „jól kipróbált” módszerekkel halmozza el az egyébként is nagy nyomás álló pár tagjait, különösen, ha kimutathatóan testi probléma is áll a gyermekáldás elmaradásának hátterében.

A meddőség extrém magas stresszforrás lehet

Az első meddőséggel foglalkozó posztunkban körbejártuk azt a témát, hogy mikor nyilvánítanak egy párt meddőnek. Az ilyen esetekben mindenképpen elsődleges a pontos kivizsgálás, a fogamzási problémákkal küzdőknek azonban nem kell kiszolgáltatottan és tétlenül várniuk a meddőségi beavatkozásokat, hanem akár velük párhuzamosan is enyhíthetnek a rájuk nehezedő nyomáson a különböző stresszcsökkentő módszerek segítségével. Ez annál is fontosabb, mivel egyes vizsgálatok szerint a fogamzási problémával küzdők stressz-szintje és a témáról való beszélgetés során használt szókészlete hasonlít a rákos betegekéhez, illetve a gyászolókéhoz, ami szintén arra utal, hogy extrém magas stresszel kell megküzdeniük.

Mi a legnagyobb stresszforrás a meddőség során?

A meddőségi kezelés alatt álló párok beszámolója szerint a legnehezebb az orvosi diagnózisra való várakozás időszaka, és az ehhez kapcsolódó emocionális nyomás. Emellett azonban szintén aggodalommal töltheti el a pár tagjait, hogy miként tudják finanszírozni a kezeléseket. Ugyanakkor, mivel a beavatkozások nem garantálják a sikert, sokakat félelemmel tölthet el akár csak annak a lehetősége is, hogy esetleg gyermek nélkül kell leélniük az életüket. Jellemző érzelmek továbbá ez alatt az időszak alatt a düh, a szorongás, a kiszolgáltatottság érzése, valamint a bűntudat.

Mit tehetünk saját lelki egészségünk megőrzéséért?

A várakozás gyakran feszültségekkel teli időszakában mi magunk is sokat tehetünk saját jóllétünkért, ebben segíthet, ha reális célokat tűzünk ki magunk elé. Ha például azt tekintjük sikernek, hogy a következő hónapban mindenképpen bekövetkezik a gyermekáldás, könnyen kudarcnak élhetjük meg a havi ciklus eljövetelét. Ha azonban azt a célt tűzzük ki magunk elé, hogy gondosan kivizsgáltatjuk a fogamzási probléma hátterét, akkor máris sokat tettünk azért, hogy ne legyenek irreális elvárásaink önmagunkkal kapcsolatban.

A stresszcsökkentő alternatív módszerek, mint például a relaxáció vagy a jóga, szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fejlődés és lelki gyarapodás kísérje a várakozás időszakát. A lényeg, hogy olyan módszert válasszunk, amely amellett, hogy hasznos, örömet is okoz. Bár természetesen ez az időszak fokozott feszültséggel jár, azonban nem kell óhatatlanul megszenvedni, hiszen rajtunk is múlik, hogy hogyan éljük meg a várakozást.

Beszéljük meg a problémánkat hasonló problémával küszködőkkel!

Ezért is érdemes a hasonló problémákkal küzdő nőknek valamilyen fórumon, vagy akár személyesen is segíteniük egymást, hiszen a környezet gyakran nem képes átérezni ezt a problémát, és nem képes meghallgatni, hanem inkább kéretlen tanácsokkal halmozza el a reménybeli kismamát. Az online közösségek jó lehetőségnek bizonyulhatnak, ám az elkeseredés és a személyes kapcsolat hiánya miatt könnyen vitába torkollhat ez a fajta kommunikáció. A legjobb tehát, ha olyasvalakivel keressük a személyes kapcsolatot, aki maga is átélte vagy átéli ezt az időszakot.

Személyre szabott stresszcsökkentés

Igazítsuk tehát az életünket és a pihenési formáinkat a saját igényeinkhez, hiszen nemcsak a gyermekáldás szempontjából szükséges a kevesebb stressz, hanem mi is kőnnyebbnek érezhetjük a mindennapok terheit és a várakozás időszakát. Az első lépés az lehet, ha ahelyett, hogy folyamatosan azon gondolkoznánk, hogy miért történt ez velünk, arra tereljük a gondolatainkat, hogy ebben a helyzetben mi az, amivel javíthatnánk a közérzetünkön? Ez a pár mindkét tagjánál hasznos lépés lehet, hiszen a fogamzási problémákat általában a nőkhöz kötik, a valóságban azonban a férfiak ugyanúgy állhatnak a gyermekáldás elmaradásának hátterében, mint a párjuk.

Cikksorozatunk negyedik részében megismerhetjük azokat a stresszcsökkentő módszereket, amelyek megkönnyíthetik a várakozás időszakát.

A cikk az alábbi linkre kattintva is elérhető: http://divany.hu/poronty/2011/02/16/stressz_es_meddoseg_a_varakozas_idoszaka/

Feliratkozás hírlevélre