A pajzsmirigy betegségei

A pajzsmirigy anatómiája

A pajzsmirigy a gégeporc alsó és a légcső felső szakaszának két oldalán helyezkedik el. Súlya egészségesekben nem haladja meg a 20 grammot. Két, jobb és bal lebenyét lehet elkülöníteni, a kettőt középen köti össze egy híd. Vérellátását mindkét oldalon 2-2 verőér biztosítja, az idegi ellátása részben a hangszalag feszességét, részben a hangszalag mozgását hivatott biztosítani. Ennek azért van jelentősége, mert sérülésük esetén a hangszín megváltozhat, rekedtség, súlyosabb esetben nehézlégzés léphet fel.

Működése:

A pajzsmirigy a belső elválasztású mirigyek közé tartozik, vagyis hormonokat termel, melyeket közvetlenül a véráramba juttat. Ezek a hormonok a tiroxin (T4), a trijodtironin (T3) és a kalcitonin. A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy által elválasztott, a pajzsmirigyműködést fokozó hormon (TSH) szabályozza. A tiroxin hatása elsősorban az anyagcsere-folyamatokra (fehérjeszintézis, szív, máj, vese, izomzat oxigénfogyasztása), míg a kalcitonin a kalcium-anyagcserére fejti ki hatását. A tiroxin és trijódtironin felépítéséhez jódra van szükség. Ennek hiányában a pajzsmirigyhormonok nem képződnek kellő mennyiségben, az agyalapi mirigy serkentő hatására egyre nagyobbak lesznek, és kialakul a golyva.

A pajzsmirigy betegségei:

Anatómiai eltérései lehetnek:
A pajzsmirigy diffúz vagy göbös megnagyobbodása (golyva), illetve a pajzsmirigy megkisebbedése (hegesedés vagy operáció következtében, illetve sugárkezelést követően).
A pajzsmirigy működési eltérései: hypothyreosis (alulműködés), hyperthyreosis (túlműködés).

• Anamnézis: kórtörténet, mely a tüneteket tisztázza. Fontos a családi anamnézis felvétele is, hiszen a pajzsmirigybetegségre való hajlam családi halmozódást mutat.
• Fizikális vizsgálat: a nyakat tapintva megállapítható a pajzsmirigy nagysága, annak esetleges göbössége.
• Laboratóriumi paraméterek meghatározása: ún. szűrésre a TSH-t használjuk, illetve ft3, ft4 és kalcitonin és autoimmun folyamatgyanúja esetén ún. anti TPO és TRAb (TRAK) meghatározást végzünk.
• Pajzsmirigyultrahang: megállapítjuk a pajzsmirigy nagyságát és szerkezét, az esetleges göbök méretét, szerkezetét és viszonyukat a környező képletekhez.
• Pajzsmirigy-szcintigráfia (izotópvizsgálat): annak felmérésére használatos, hogy a túlműködés hátterében ún. forró göb áll-e, valamint tisztázható vele a pajzsmirigy ún. substernalis (a szegycsont alá való) terjedése.

Strúma, golyva, pajzsmirigy-megnagyobbodás

A pajzsmirigy-megnagyobbodás lehet egyenletes (diffúz) vagy göbös, a göbök lehetnek tömörek vagy folyadéktartalmúak (ciszták).
Mindegyik forma járhat normális működéssel (normofunkciós), túlműködéssel (hiperfunkciós) vagy elégtelen működéssel (hipofunkciós).
A göbös strúma esetén mindig gondolnia kell az orvosnak daganat lehetőségére is.

Serdülőkorban vagy terhesség alatt nem ritka, hogy a pajzsmirigy megduzzad, tapinthatóvá válik. Rendszerint hormontermelésük normális marad, vagy átmenetileg fokozódik, de komolyabb tünetet, panaszt nem okoz, és idővel kezelés nélkül is megszűnik, tehát sem gyógyszeres, sem műtéti kezelésre nincs szükség.
Gyulladásos betegségek is vezethetnek strúmához, ezek oka részben ismeretlen, másrészt immunológiai eredetű vagy vírusos fertőzés, de ritkán előfordulnak baktériumok okozta gyulladásos folyamatok is. Ez utóbbiak általában magas lázzal járnak. A gyulladásos betegségek közül ki kell emelni az úgynevezett Hashimoto-féle gyulladást, mert az elmúlt évtizedben előfordulása egyre növekedett, és bizonyos rosszindulatú elfajulása is gyakrabban következik be.

Normofunkciósnak vagy nem toxikus strúmának nevezik a normális mennyiségű hormont termelő, egyenletesen megnagyobbodott vagy göbös pajzsmirigyet. A megnagyobbodásnak többnyire az az oka, hogy vagy az étkezéssel felvett jód mennyisége csökkent, vagy bizonyos táplálékok (pl. a fehérrépa) vagy gyógyszerek gátolják a hormonképzést. Az agyalapi mirigy pajzsmirigyműködést serkentő hormonjának (TSH) termelése fokozódik, ennek következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása, mert csak így tud elegendő hormont termelni a szervezet számára. A gyógyszeres kezelése (hormonpótlás) szükséges lehet a pajzsmirigy további növekedésének megelőzése céljából. Műtét akkor indokolt, ha rosszindulatú daganat lehetősége merül fel, légcsőszűkületet vagy komoly esztétikai problémát okoz.

A pajzsmirigyműködés zavarai

Ha a pajzsmirigy működése fokozódik, akkor beszélünk túlműködésről, hyperthyreosisról. Kialakulásában több tényező (immunológiai, stressz) játszik szerepet. Tünetei: idegesség, szapora szívműködés, hasmenés, fogyás, fokozott étvágy, izzadás, kézremegés, álmatlanság, kidülledt szemek (ún. endokrin oftalmopátia).Kezelése elsősorban gyógyszeres, részben a pajzsmirigy működését gátló, részben az egyéb tüneteket (szapora szívműködés) csökkentő gyógyszerek alkalmazására van szükség. Kétféle gyógyszer áll rendelkezésre a pajzsmirigy hormontermelésének gátlására: a metimazol (Metothyrin) és a propyltiouracil (Propycil).

A gátlószerek mellékhatása lehet a fehérvérsejtszám jelentős csökkenése, bőrtünetek jelentkezése vagy májkárosodás. Ilyenkor a kezelést azonnal fel kell függeszteni, és izotópkezeléshez vagy műtéthez kell folyamodni. A gyógyszeres kezelés eredménytelensége esetén a pajzsmirigy csaknem teljes, sebészi eltávolítása indokolt. Idősebb korban a pajzsmirigy izotópos kezelése is eredménnyel járhat, fiatalabb korban (21 év alatt) a daganatok későbbi gyakoribb előfordulásának veszélye miatt nem ajánlott. Terhesség és szoptatás ideje alatta Propycil kis dózisban adható anélkül, hogy a magzatra, illetve a csecsemőre káros hatással lenne.

A pajzsmirigy csökkent működése a hypothyreosis. Hátterében állhat jódhiány, ami általában golyvát is okoz, és jódpótlás hatására megszűnik. A leggyakrabban azonban a hypothyreosis hátterében az ún. Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás áll, mely egy ún. gátló autoantitest termelődésének (anti TPO) következtében jön létre. Az alulműködés oka lehet korábban alkalmazott izotóp- vagy sebészi kezelés is. A tünetek lassan alakulnak ki, hajhullás, száraz bőr, töredező köröm, aluszékonyság, végtag-, arc- és nyelvduzzanat jelentkezik. Nem mindig jár ilyen jellemző tünetekkel, néha csak gyengeség, fáradékonyság miatt végzett vizsgálatok derítik ki a panaszok okát. Diagnosztikájában a TSH-meghatározás az elsődleges. Magas TSH hypothyreosist igazol. Emellett szükség lehet anti TPO mérésére, ultrahang végzésére is. Kezelése levothyroxin tabletta adagolásával történik (Letrox, Euthyrox, L-Thyroxin). A kezelési cél mindig a kornak és az állapotnak (pl. terhesség, idős kor, társuló szívbetegség) megfelelő levothyroxin-pótlás beállítása.

A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai

Rosszindulatú daganatra kell gondolni göbös pajzsmirigy esetén fiatalabb korban, férfiaknál, ha a göb izotópot nem vesz fel, ha egyetlen göb észlelhető, ha gyorsan növekszik, az előzményekben gyermekkori izotópkezelés vagy a nyakat, mellkast ért röntgenbesugárzás szerepel, ha a göbökben meszesedés észlelhető, ha tapintással igen kemény. A rosszindulatú daganatok szövettani felépítését tekintve alapvetően négyféle daganatot különböztetnek meg. A daganatok többsége (papilláris vagy follikuláris típus) megfelelő sebészi kezeléssel (csaknem teljes vagy teljes pajzsmirigykiirtás), esetleg további izotópkezeléssel jól gyógyítható. Az ún. anaplasztikus rák gyógyulási esélye lényegesen rosszabb. Különleges forma a velős (medulláris) pajzsmirigyrák, amely a kalcitonin nevű hormont termeli. Egyik típusában családon belüli halmozódása megfigyelhető, öröklődő, és már fiatal korban kialakulhat. Nem ritka, hogy a mellékvese velőállományából kiinduló, ugyancsak hormontermelő daganattal jár együtt (ún. MEN2-szindróma). A rosszindulatú daganatok kezelése elsősorban sebészi, a pajzsmirigy nagy részének vagy a teljes pajzsmirigyállománynak az eltávolítása indokolt, szükség lehet a környéki nyirokcsomók kiirtására is. Papilláris és follikuláris rák esetében ún. radiojód-utókezelésre szükség lehet, melynek során I131 kapszulát kell a betegnek lenyelnie, és az a továbbiakban az esetlegesen a szervezetben szétszóródott pajzsmirigy-redetű sejteket elpusztítja, és ezzel megakadályozza a betegség áttétképzését, illetve kiújulását.

A pajzsmirigyműtétek szövődményei

Annak ellenére, hogy a pajzsmirigyműtétek mindennaposak, mégis súlyos szövődményekkel kell számolni. A műtét közben jelentős vérzés következhet be, régebben nem volt ritka a tág visszerekből származó légembólia (ma már biztonságosan elkerülhető), sérülhet a hangszalagot mozgató ideg egyik vagy mindkét oldalon, ami rekedtséghez, nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet. Ilyenkor szükség lehet az életmentő gégemetszésre. Bár ez utóbbi szövődmény ritka (1-2% körül), a beteg életminőségére azonban komoly hatással van (bizonyos foglalkozások esetén végzetes következményekkel járhat, pl. énekes, tanár, előadóművész stb.). A hangszalagbénulás lehet átmeneti vagy végleges. Szerencsére az esetek többségében a tünetek rendeződnek, és csak ritkán van szükség tartós logopédiai kezelésre vagy hangréstágító műtétre.

Előfordul, hogy a műtét során mind a négy mellékpajzsmirigyet el kell távolítani, ilyenkor csak jelentős mennyiségű, rendszeres gyógyszerszedéssel előzhetők meg a kalciumhiány következményei. Ha a visszamaradt pajzsmirigyállomány nem tud elegendő hormont termelni, elégtelen működése miatt gyógyszerszedésre, hormonpótlásra van szükség. Részben ezért, részben a daganatos betegségek kiújulásának lehetősége miatt a pajzsmirigyműtéten átesett betegek gondozása, rendszeres ellenőrzése szükséges, és ez elsősorban a beteg felelőssége.