Méhűri összenövések (Synechia, Adhézió, Asherman-szindróma)

A méhűri összenövések (intrauterin synechiák, adhéziók) olyan kóros elváltozások, amelyek során a méh üregének falai részlegesen vagy teljesen összetapadnak. Ezek az összenövések nem elsődleges elváltozásokként jelennek meg, hanem általában korábbi méhen belüli beavatkozásokat (pl. küret, terhességmegszakítás) vagy gyulladásos folyamatokat követően alakulnak ki. A leggyakoribb kiváltó ok a méh nyálkahártyájának (endometrium) sérülése, amely a méhizomrétegig is terjedhet.

Amennyiben a nyálkahártya regenerációja nem megfelelő, az érintett felszínek összetapadhatnak, létrehozva ezzel a synechiákat. Súlyos esetben ezek az összenövések a méh teljes üregét is elzárhatják – ez az állapot az Asherman-szindróma.

Tünetek

A klinikai tünetek az összenövések kiterjedésétől és elhelyezkedésétől függenek. Leggyakoribb panaszok:

menstruációs zavarok (gyenge vagy elmaradó vérzés – hypomenorrhoea, amenorrhoea),

visszatérő vetélések,

meddőség

Egyes esetekben teljesen tünetmentesen is fennállhat a kórkép, és csak kivizsgálás során derül rá fény.

Diagnózis

A méhűri összenövések diagnosztizálásának legmegbízhatóbb módszere a hiszteroszkópia (méhtükrözés), amely során a méh ürege közvetlenül megtekinthető. A diagnosztikában emellett hasznos lehet az ultrahangos vizsgálat, különösen sóoldatos kontrasztanyagos (saline infusion sonography – SIS) eljárással, de ezek érzékenysége elmarad a hiszteroszkópiáétól.

Kezelés

A kezelés elsődlegesen szintén hiszteroszkópos úton történik. A beavatkozás során az összenövéseket mechanikusan vagy elektromos eszközzel választják szét (synechiolysis). A műtét célja a méh anatómiai viszonyainak helyreállítása és a normális méhűri funkció biztosítása.

Súlyosabb esetekben – különösen Asherman-szindróma fennállásakor – több lépcsős beavatkozásra, illetve a regeneráció elősegítésére ösztrogénterápia vagy méhen belüli eszköz (pl. spirál vagy katéter) alkalmazására is szükség lehet a kiújulás megelőzése érdekében.

Összegzés

A méhűri összenövések komoly következményekkel járhatnak a menstruációs ciklusra és a termékenységre. Megfelelő diagnosztikával és célzott hiszteroszkópos kezeléssel azonban a legtöbb esetben jó eredmények érhetők el. A mielőbbi diagnózis és terápia kulcsfontosságú a szövődmények megelőzése és a gyermekvállalási esélyek javítása érdekében.