Genetikai hordozóság szűrés
A genetikai hordozószűrés egy olyan vizsgálat, amely több ezer genetikai mutációt képes kimutatni, amelyek több száz súlyos, autoszomális recesszív öröklődésű vagy X kromoszómához kötött genetikai betegséghez kapcsolódnak (ilyen például a cisztás fibrózis, gerincvelői izomsorvadás, szenzorineurális hallásvesztés, talasszémia vagy a sarlósejtes vérszegénység).
E vizsgálat segítségével a leendő szülők megtudhatják, hogy hordoznak-e valamelyik vizsgált génben mutációt, és ennek következtében mekkora az esélye annak, hogy gyermekük örökölje az adott betegséget.
A hordozószűrési vizsgálatot elvégzett páciensek akár 80%-a hordoz valamilyen genetikai betegséggel összefüggő mutációt. Ez nem jelenti azt, hogy ők maguk megbetegszenek, de ha a párjuk is ugyanabban a génben hordozó, akkor fennáll a kockázata annak, hogy gyermekük érintett lesz.
Amennyiben mindkét szülő ugyanabban a génben hordozó, 25% az esélye annak, hogy gyermekük örökli a betegséget.
Hogyan történik a vizsgálat?
A vizsgálatot a meddőségi kezelés megkezdése előtt végezzük el vérmintából.
Mi történik az eredményekkel?
A vérvétel után 3-5 héttel később megérkezik az eredmény. Ha kiderül, hogy fennáll a genetikai betegségek továbbadásának kockázata, genetikai tanácsadás keretében ismertetjük a lehetséges megoldásokat annak elkerülésére.
Preimplantációs genetika
PGT – Preimplantációs genetikai vizsgálat
A preimplantációs genetikai tesztelés (PGT) célja, hogy az embriókat még a méhbe történő beültetés előtt genetikailag megvizsgálják. A mintavétel az in vitro megtermékenyítés (IVF) során keletkezett embriókon történik: 5-10 sejtet vesznek az 5.-6. napos embriókból (blasztocisztákból), amelyet laboratóriumban genetikai elemzésnek vetnek alá egy új generációs szekvenáló gép segítségével.
PGT-A: A módszer lehetővé teszi az ún. aneuploidia, vagyis az embriók kromoszómaszámában vagy mikroszerkezetében történő változások kimutatását.
Ez segít az olyan embrió kiválasztásában, amelynek kromoszómaszáma normális, vagyis a legnagyobb esélye van a sikeres beágyazódásra és az egészséges magzatfejlődésre. A PGT-A így csökkenti a teherbeeséshez és az egészséges baba megszületéséhez szükséges ciklusok számát és jelentősen csökkenti a vetélés esélyét is.
forrás: SART 2016 (https://www.sartcorsonline.com/rptCSR_PublicMultYear.aspx?reportingYear=2016)
Mik azok a kromoszómák és mik a számbeli kromoszóma-rendellenességek?
Az egészséges emberek sejtjeiben két kromoszómakészlet található – 23-23 darab, összesen 46 kromoszóma.
Egyik készletet az édesanya, a másikat az édesapa örökíti át.
A X és Y kromoszómák határozzák meg a biológiai nemet:
- nő: 46,XX,
- férfi: 46,XY.
A megfelelő kromoszómaszámú embriókat euploidnak nevezzük.
A kor előrehaladtával az embriók jelentős részének helytelen a kromoszómaszáma – ezt nevezzük aneuploidianak.
Ez azt jelenti, hogy egy kromoszóma hiányzik, többletben van vagy a kromoszóma egy része érintett szegmentálisan.
Az aneuploid embriók a fejlődésük korai szakaszában normálisnak tűnhetnek, ugyanúgy osztódnak és morfológiájuk (külső megjelenésük) is megfelelő lehet – emiatt lehetséges, hogy egy genetikailag hibás embriót választanak ki beültetésre, ha nincs genetikai szűrés.
Az aneuploid embriók:
- nagy részben nem ágyazódnak be, vagy
- korai vetéléshez vezetnek.
Ritkán előfordul, hogy az ilyen terhesség kihordható, de az újszülött veleszületett rendellenességgel születik – pl. Down-szindrómával.
- Down-szindrómás lány: 47,XX,+21
- Down-szindrómás fiú: 47,XY,+21
(Az extra 21-es kromoszóma okozza a Down-szindrómát.)
Mi az összefüggés az aneuploidia és a nő életkora között?
Bár aneuploid embriók minden életkorban előfordulhatnak,
35 éves kor felett jelentősen megnő az előfordulásuk aránya.
- 35 év alatt a PGT-A vizsgálatok szerint kb. 40% az aneuploid embriók aránya
- 40 év felett ez az arány már több mint 70%
Ez a jelenség nagyban magyarázza, hogy idősebb nők esetében alacsonyabb a lombikkezelések sikeressége, és magasabb a vetélés kockázata.
PGT-A folyamatának Szemléltető ábrája
Forrás: https://www.hkarc.com.hk/Pre-implantation_Genetic_Testing_for_Aneuploidies_en.html
Az embriókat 5, esetenként 6 napig tenyésztik, amíg elérik a blasztociszta állapotot.
Azoknál az embrióknál, amelyek megfelelően fejlődnek és jó minőségű blasztocisztává válnak, biopsziát végeznek:
néhány trofoektoderma (TE) sejtet eltávolítanak a blasztocisztából.
- Ezek a sejtek az ún. extraembrionális szövetek alapját képezik, például a méhlepény fejlődik ki belőlük.
- A belső sejttömeg (ICM) az a sejtcsoport, amelyből maga a magzat fejlődik.
- Egy blasztocisztában több mint 100 TE-sejt található, így néhány sejt eltávolítása nem károsítja az embriót.
Közvetlenül a biopszia után az embriókat lefagyasztják, amíg megérkezik a genetikai vizsgálat eredménye.
A biopsziával nyert sejteket a PGT-laboratóriumban elemzik.
Amennyiben van megfelelő (kromoszómálisan normális) embrió, a következő ciklusban fagyasztott embrió visszaültetés (FET) történhet.
PGT-M: monogénes betegségek
Örökletes, egygénes genetikai rendellenességek kiszűrésére.
A PGT-M vizsgálatot akkor alkalmazzák, ha az egyik vagy mindkét szülő ismerten kóros génváltozatot hordoz.
Pl.: cisztás fibrózis, hemofília, Huntington-kór
Lehetővé teszi, hogy csak olyan embriókat válasszanak ki beültetésre, amelyek nem hordozzák az adott genetikai rendellenességet, így csökkentve az örökletes betegségek kockázatát.
Mi az az egygénes (monogénes) betegség?
Az egészséges embereknek jellemzően 23 kromoszómapárjuk van:
- 1–22. kromoszómák: autoszómák (nem ivari kromoszómák)
- pár: az ivari kromoszómák (XX nőknél, XY férfiaknál)
A gének a genetikai információ alapegységei. A gének a 23 kromoszómapáron helyezkednek el, és így párokban fordulnak elő.
Minden gén más-más biológiai funkcióért felelős. Ha egy génben változás – azaz mutáció – következik be, akkor az adott gén nem tud megfelelően működni. Az így kialakuló betegséget egy gén mutációja okozza, ezért monogénes betegségnek nevezzük.
A mutációt hordozó gén elhelyezkedhet:
- autoszómákon → ekkor autoszomális betegségről beszélünk
- ivari kromoszómákon → ekkor a betegség lehet:
- X-hez kötött (X-linked)
- Y-hoz kötött (Y-linked), a mutáció elhelyezkedésétől függően
A kóros gén továbbörökíthető a következő generációnak. Az öröklődés módja alapján az egygénes betegségek az alábbi csoportokba sorolhatók:
- Autoszomális domináns betegségek
- Autoszomális recesszív betegségek
- X-hez kötött domináns betegségek
- X-hez kötött recesszív betegségek
- Y-hoz kötött betegségek
PGT-M folyamatának szemléltető ábrája
Az embriókat 5, esetenként 6 napig tenyésztik, amíg elérik a blasztociszta állapotot.
Azoknál az embrióknál, amelyek megfelelően fejlődnek és jó minőségű blasztocisztává válnak, biopsziát végeznek:
néhány trofoektoderma (TE) sejtet eltávolítanak a blasztocisztából.
- Ezek a sejtek az ún. extraembrionális szövetek alapját képezik, például a méhlepény alakul ki belőlük.
- A belső sejttömeg (ICM) az a sejtcsoport, amelyből maga a magzat fejlődik.
- Egy blasztocisztában több mint 100 TE-sejt található, így néhány sejt eltávolítása nem károsítja az embriót.
Közvetlenül a biopszia után az embriókat lefagyasztják, amíg megérkezik a genetikai vizsgálat eredménye.
A biopsziával nyert sejteket a PGT-laboratóriumban elemzik.
Amennyiben van megfelelő (kromoszómálisan normális) embrió, a következő ciklusban fagyasztott embrió visszaültetés (FET) történhet.
PGT-SR
strukturális kromoszóma-eltérések
Mi az a PGT-SR?
A preimplantációs genetikai vizsgálat strukturális kromoszóma-átrendeződésekre (PGT-SR) egy embrióbiopszián végzett genetikai szűrővizsgálat, amely a szülői kromoszómaszerkezeti átrendeződésekből eredő kromoszómális egyensúlyzavarokat (hiányzó vagy többlet kromoszómarészek) hivatott kimutatni.
A szülői eredetű strukturális átrendeződésekből eredő egyensúlyzavarok szűrése mellett a PGT-SR képes kimutatni a kromoszómák számbeli rendellenességeit is (aneuploidia).
A PGT-SR minden olyan kromoszóma-egyensúlyzavart képes azonosítani, amelyet a PGT-A vizsgálat is kimutatna.
Mi az a kiegyensúlyozott strukturális átrendeződés?
A kiegyensúlyozott strukturális átrendeződés – például transzlokáció vagy inverzió – olyan kromoszómális szerkezeti változás, amely nem jár genetikai anyagveszteséggel vagy -többlettel.
- A transzlokáció olyan átrendeződés, amely során genetikai anyag cserélődik két kromoszóma között.
- Az inverzió során a kromoszóma egy szakasza megfordul, és fordított irányban épül vissza ugyanabba a kromoszómába.
A kiegyensúlyozott átrendeződések általában nem okoznak egészségügyi problémát a hordozó személyben. Azonban a hordozók nagyobb eséllyel hoznak létre olyan embriókat, amelyek kiegyensúlyozatlan átrendeződést tartalmaznak (kromoszómaszakaszok hiánya vagy többlete), ami meddőséghez, sikertelen beágyazódáshoz, vetéléshez vagy fejlődési rendellenességgel született gyermekhez vezethet.
Azok a gyermekek, akik öröklik a szülőtől a kiegyensúlyozott átrendeződést, általában nem mutatnak egészségügyi problémákat.
A PGT-SR segítségével megnő az esélye annak, hogy a beültetéshez olyan embriót válasszanak, amely kromoszómálisan normális (nem tartalmazza a szülői átrendeződést), vagy kiegyensúlyozott (ugyanazzal az átrendeződéssel rendelkezik, mint a szülő), ezáltal javulnak az asszisztált reprodukciós eljárások (ART) eredményei.
PGT-HLA
humán leukocita antigén
Annak kiválasztására szolgál, hogy az embrió HLA szempontból kompatibilis legyen egy már meglévő testvér genetikájával.
Ez lehetővé teszi a családon belüli összeférhetőséget, ha a későbbiekben őssejt- vagy szervátültetésre kerülne sor.
PGT-P
poligénes betegségek
Poligénes jellemzők vizsgálatára szolgál, amelyek több gén kölcsönhatásán alapulnak.
Ez a technológia lehetőséget ad arra, hogy az embriók közül azokat válasszák ki, amelyeknél a komplex betegségekre, mint a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések vagy cukorbetegség, a genetikai hajlam a legkisebb kockázatot hordozza.
Ezen módszer egyelőre korlátozottan elérhető.
