Hiszteroszkópia (HSC) – A méhtükrözés menete és jelentősége

Mi a hiszteroszkópia?

A hiszteroszkópia egy minimálisan invazív, endoszkópos vizsgálati és műtéti eljárás, amely során a méh üregét speciális optikai eszközzel – a hiszteroszkóppal – tekintjük át. Az eljárás során lehetőség van:

a méhnyálkahártya és a méhüreg vizsgálatára (diagnosztikus célból),

valamint bizonyos elváltozások sebészi eltávolítására, helyreállítására (operatív célból).

A hiszteroszkópia az egyik legfontosabb vizsgálómódszer meddőségi kivizsgálásban, ismétlődő vetélések hátterének tisztázásában, és rendellenes méhvérzések esetén is.

Mikor javasolt?

Diagnosztikus hiszteroszkópia javallatai:

Kóros méhvérzések (pl. vérzészavar, postmenopauzális vérzés)

Meddőség, IVF előtti kivizsgálás részeként

Ismétlődő vetélések (habitualis abortus)

Méhűri fejlődési rendellenességek gyanúja

Operatív hiszteroszkópia során eltávolítható vagy kezelhető:

Méhűri polipok

Submucosus miómák

Méhsövények (septum)

Összenövések (Asherman-szindróma)

Kóros méhnyálkahártya-megvastagodás (hyperplasia)

Az eljárás menete

Előkészítés

A műtét előtti kivizsgálás megegyezik más endoszkópos nőgyógyászati beavatkozásokéval. A diagnosztikus hiszteroszkópia gyakran altatás nélkül is elvégezhető – rövid intravénás narkózisban vagy helyi érzéstelenítésben. Operatív esetekben általános érzéstelenítés javasolt.

Eszközök és technika

A hiszteroszkóp egy vékony, optikával és fényforrással ellátott eszköz, amelyet a méhnyakon keresztül vezetünk be a méh üregébe. A méhűr tágításához és áttekintéséhez steril folyadékot alkalmazunk, amely biztosítja a jó látási viszonyokat.

Az operatív hiszteroszkóp – például a rezektoszkóp – már munkacsatornával is rendelkezik, amelyen keresztül finom műszerek vezethetők be: ezekkel a kóros képletek biztonságosan eltávolíthatók vagy megkisebbíthetők.

A beavatkozás folyamata

Az altatás (vagy érzéstelenítés) után a méhnyakat fokozatosan feltágítjuk.

A hiszteroszkópot a méhnyakon keresztül vezetjük be, a méhűrt folyadékkal töltjük fel.

Az optikai rendszer segítségével a méhnyálkahártya, a méh falai és a petevezetők szájadékai is megtekinthetők.

Amennyiben operatív beavatkozás szükséges, a diagnosztikus eszközt a megfelelő sebészi műszerre (pl. rezektoszkóp) cseréljük.

A beavatkozás végén az eszközöket eltávolítjuk, a beteg felügyelet mellett pihen.

A beavatkozás után

Diagnosztikus vizsgálat után: a páciens általában még aznap otthonába távozhat.

Operatív beavatkozás után: egyéjszakás kórházi megfigyelés javasolt, legkésőbb másnap reggeli hazabocsátással.

A legtöbb esetben a felépülés gyors, komolyabb utópanaszok nélkül zajlik.

Lehetséges szövődmények

A hiszteroszkópia biztonságos eljárás, de – mint minden invazív beavatkozás – nem teljesen kockázatmentes. Az alábbi szövődmények ritkák, de előfordulhatnak:

Méhsérülés (perforáció), különösen tágítás során vagy mióma eltávolításánál

Nyakcsatorna-sérülés

Kismedencei gyulladás

Vérzés

Folyadékterhelés: az operáció során alkalmazott folyadék keringésbe jutása ionzavart, vízmérgezést vagy neurológiai tüneteket okozhat, ha nem szabályozzuk a be- és kifolyó mennyiséget. Ennek kontrollja szigorúan szükséges.

Ha a bevitt és kifolyt folyadék különbsége meghaladja a 10 000 ml-t, vagy a beavatkozás időtartama eléri az 1 órát, a műtétet biztonsági okokból félbe kell szakítani.

Összefoglalás

A hiszteroszkópia a nőgyógyászati diagnosztika és sebészet egyik legfontosabb, legkorszerűbb eszköze. Gyors felépüléssel, kiváló biztonsággal és jelentős diagnosztikus, valamint terápiás értékkel bír, különösen meddőségi kivizsgálás, ismétlődő vetélések és IVF kezelések előkészítése során.