Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

(Stein–Leventhal-szindróma)

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy komplex hormonális és anyagcsere-zavar, amely a női szervezet számos rendszerét érinti, nem csupán a nőgyógyászati szervrendszert. Nevét a petefészkek ultrahangos képéről kapta, de valójában egy összetett endokrinológiai rendellenességről van szó.

Jellemző tünetek

A PCOS tünetei sokfélék lehetnek, és nem minden érintettnél jelentkeznek egyformán. A leggyakoribb panaszok:

Menstruációs zavarok (rendszertelen vagy kimaradó ciklusok)

Ovuláció hiánya, következményes meddőség

Fokozott szőrnövekedés (hirsutismus), főleg arcon, hason, combon

Aknés, zsíros bőr

Testsúlygyarapodás, elhízás, különösen hasi típusú

Inzulinrezisztencia, esetenként 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával

Magas androgénszint (férfihormon-túlsúly)

Kialakulás és előfordulás

A PCOS pontos kiváltó oka nem ismert, azonban feltételezhetően genetikai hajlam és életmódbeli tényezők együttesen járulnak hozzá a kialakulásához. A szindróma a nők 5–15%-át érinti, így az egyik leggyakoribb női hormonális zavar.

Diagnózis

A PCOS diagnózisa a Rotterdami kritériumok alapján történik, melyek szerint a következő három fő jellegzetesség közül legalább kettőnek fenn kell állnia:

Rendszertelen vagy hiányzó ovuláció (oligo- vagy anovuláció)

Klinikailag vagy laboratóriumi vizsgálattal igazolt androgén-túlsúly

Policisztás jellegű petefészkek ultrahangon

Az ultrahangvizsgálat során a petefészkek megnagyobbodottak, és sok apró tüsző (10–12+) helyezkedik el gyöngyfüzérszerűen a kéreg alatt – ezek a tüszők nem érnek meg, így ovuláció sem történik.

Laboratóriumi vizsgálatok során jellemző a megemelkedett LH/FSH arány, magas androgénszintek (pl. tesztoszteron), valamint gyakran kimutatható inzulinrezisztencia.

PCOS és meddőség

A PCOS a női eredetű meddőség egyik leggyakoribb oka. Az ovuláció hiánya miatt rendszerint nem jön létre érett petesejt, így természetes úton a teherbeesés esélye jelentősen csökken. Gyermekvállalás előtt alapos hormonális és anyagcsere-vizsgálat szükséges, valamint személyre szabott kezelés.

Kezelési lehetőségek

A PCOS nem gyógyítható véglegesen, de tünetei és következményei hatékonyan kezelhetők:

Életmódváltás

Testsúlycsökkentés már 5–10%-os súlyvesztés esetén is javítja a ciklusok szabályosságát és növeli a teherbeesés esélyét.

Diéta (alacsony glikémiás indexű ételek), rendszeres testmozgás

Gyógyszeres kezelés

Metformin: az inzulinrezisztencia csökkentésére, ami a ciklus szabályozásában és ovuláció elősegítésében is segít

Clomifen-citrát vagy letrozol: ovuláció indukálására gyermekvállalási szándék esetén

Kombinált fogamzásgátló tabletta: menstruációs ciklus szabályozására, szőrnövekedés és akné csökkentésére

Műtéti kezelés – Laparoszkópos petefészek-drilling

Gyógyszerrezisztens esetekben alkalmazott beavatkozás, amely során a megvastagodott petefészek-tok több ponton történő kauterizálása történik („drilling”). Célja a tüszőérés elősegítése és az ovuláció helyreállítása. Az eljárás hatékony, de hatása időleges, ezért a gyermekvállalást a műtétet követő 6–12 hónapon belül javasolt tervezni.

Asszisztált reprodukció (IVF)

Amennyiben a fentiek nem vezetnek eredményre, az in vitro fertilizáció (IVF) lehet a következő lépés. Fontos a petefészek túlstimulációjának elkerülése, mivel a PCOS-es betegek fokozottan hajlamosak az ovariális hiperstimulációs szindrómára (OHSS). Ennek megfelelően az IVF során egyéni protokoll alkalmazása szükséges.

Összefoglalás

A PCOS egy rendkívül gyakori, ugyanakkor összetett anyagcsere- és hormonális szindróma, amelynek felismerése és kezelése kiemelten fontos, különösen a termékenységi problémákkal küzdő nőknél. A korai diagnózis és a személyre szabott terápiás stratégia segíthet a tünetek enyhítésében, a ciklus helyreállításában és a sikeres gyermekvállalás elősegítésében – akár természetes úton, akár asszisztált reprodukció segítségével.